szlovák
HÍRPORTÁL TURISZTIKAI PORTÁL Cégjegyzék Regio Regia Üzleti Magazin Webstúdió Webáruház
Üzleti Kiskártya a KEM-Bridge Nettől rövid elkészítési határidővel! -=- Szeretné itt látni a saját ajánlatát is? Vegye fel velünk a kapcsolatot! -=- Regio Regia - A Közép-dunántúli Régió vállalkozóinak üzleti magazinja Telefon: 34/310-971
   Rendőrségi hírek

Bűnügyek, balesetek, rendőrségi felhívások, útellenőrzések, katasztrófavédelem.

Megnézem >>>

   Hasznos

Új rovatot indítunk portálunkon! Hasznos, megfontolandó tényekről, információkról, problémákról tájékozódhatnak cikkeinkben, ahol természetesen a megoldásról is lehet olvasni!

Tovább >>> 

   Kapcsolat

KEM-Bridge Net

2800 Tatabánya, Táncsics u. 51.

Telefon / Fax: 34/310-971

E-mail: info@regioregia.hu

Web:
www.regioregia.hu

   MTI

   Tatabánya Kártya

   Programajánlat

! Balatonfüred és térsége !
! Badacsony és környéke !
! Sümeg és Tapolca környéke !
! Pápa környéke !
! Veszprém és Várpalota környéke !
! Bakony !
! Komárom és Bábolna térsége !
Esztergom és a Dunakanyar
! Bicske és Csákvár környéke !
! Tata és Tatabánya környéke !
Velencei-tó és környéke
! Dunaújváros és környéke !
Mezőség és Sárvíz
! Székesfehérvár és környéke !

Valami kimaradt?
Ajánlj Te is programot!

Regio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia Hírportál


Tapolca a gazdaság tükrében

A jövő a turizmusfejlesztés jegyében zajlik majd
Tapolca a gazdaság tükrében

Egy fél évszázados jubileum arra kötelez bennünket, hogy megálljunk, visszatekintsünk, lerójuk tiszteletünket elődeink előtt. Ugyanakkor egy ilyen állomás arra is alkalmas, hogy a múltat összekötve a jelennel képet alkossunk a máról, a jövőről. Tapolca város alpolgármesterét, Kozma Henriket arra kértük, kalauzoljon végig bennünket, bemutatva a település gazdasági és civil életét, a térségben betöltött szerepét, jövőre vonatkozó terveit.

– Földrajzi-közigazgatási értelemben hogyan határozható meg Tapolca helye, szerepe?
– Városunk a Tapolcai-medencében helyezkedik el, közigazgatási területe körülbelül 6300 hektárt ölel fel. Ebbe a külső településrészek – Diszel, illetve a Dobó lakótelep – is beletartoznak. A 90-es években 22 ezer ember élt itt, a legutóbbi választások alkalmával 16 300 főt számláltak. Jelentősen csökkent tehát a lakosság száma az elmúlt évtizedekben. Ezt az adatot támasztja alá az a tény is, hogy közel 7000 lakás van Tapolcán, és ha az átlagos négyfős családdal számolunk, könnyen belátható, hogy akár egy 28 ezer fős városban is élhetnénk. Csodálatos fekvésű helyen élünk, a Tapolcai- és a szomszédos Káli-medencét gyakran a magyar Provence-ként tartják számon. A környező tanúhegyek szemet gyönyörködtetőek, az egykor aktív vulkanikus képződmények nyomán, a felszínre tört láva zsák formában megszilárdult, ennek eredményeként jöttek létre a Szent György-hegy egyedi látványt nyújtó orgonasípjai. A vulkanikus termőtalaj ideális a szőlőtermesztéshez, nem véletlenül lettünk Magyarország egyik legnépszerűbb borvidéke.
– Egy város és környezete életében meghatározó, milyen módon érhető el. Mi a helyzet ezen a téren Tapolcán?
– Közúton és vasúton is elérhető városunk, bár mindkét esetben volna még hová fejlődnünk. A 77-es főúton Veszprém irányából, a 84-esen pedig Sopron felől vagyunk megközelíthetőek. Meglátásunk szerint ez utóbbit célszerű lenne mielőbb autóúttá, vagy autópályává fejleszteni, biztosítva ezzel Bécs irányából a turistabarát útvonalat a déli Balatonhoz, a Hévízi-tóhoz, gyógyfürdőinkhöz, és persze mindez Tapolca számára is kiugrási, fejlődési lehetőséget jelentene. A gyorsforgalmi út hiánya jelentős kiesést okozott a vendégforgalomban és a turisták számát illetően.
– Fontos számunkra a Tapolca-Keszthely vonal, mely a Balaton-parttal köti össze városunkat. A három fő becsatlakozás mellett kiemelt szerepet töltenek be kisebb útjaink is, melyek a hegyeket kötik össze a Balaton-parttal. Vasúton térségünk ugyanebből a három irányból érhető el. Ezek közül a Balatonszentgyörgy-Keszthely útvonal már villamosítva lett, de a Keszthely-Tapolca vonal még ma is várat magára.
– Kiemelt jelentőségűnek tartanánk továbbá, a vasút fejlesztését is Bécs-Sopron irányából. A Balaton déli részének könnyű elérhetősége a térség gazdaságát rendkívüli módon képes lenne dinamizálni. A német, osztrák turisták így átszállás nélkül juthatnának el az amúgy számukra rendkívül vonzó hazai üdülőterületekre. Ma gyakran a rossz közlekedési viszonyok miatt döntenek más célállomások mellett.

– A víz mindig is meghatározó természeti és gazdasági kincs volt Tapolcán. Mit jelent ma ez a létfontosságú elem a város életében?
– A bauxitbányászat megszűnésével fokozatosan visszatérnek a vizeink. A Tapolca-patak, az abba befolyó Kis Ámenta, az éledező Viszló-patak mind-mind kristálytiszta vízzel táplálja a Balatont. A sok víznek persze pozitív és negatív hatásai is vannak, amit kezelnünk kell, leginkább pályázati források igénybevételével.

– Öt évtized alatt gyökeresen megváltozott Tapolca gazdaságszerkezete. Milyen traumák érték a város munkaerőpiacát, és hogyan hatottak ezek a mindennapokra?
– Az ipari tevékenység Tapolcán soha nem volt jelentős, mindig is a mezőgazdaság, azon belül is a szőlőtermesztés volt a húzó ágazat, és ehhez kapcsolódóan a turizmus. A belvárosi polgári lakóházak aljában ma is ott vannak a tágas borospincék, igaz java részük már használaton kívül van. Egykoron a környékben megtermelt szőlőből minőségi, Európa-hírű bor készült, aminek jelentős része a bécsiek jókedvéhez járult hozzá. Ma már ez sajnos nem így van.
– Az ipari tevékenység egy része a vulkanikus alapanyagra, a bazaltra épített régen, és épít ma is. A természetes építőanyag kitűnő szigetelő tulajdonságokkal bír, a 80-as években a KÖSZIG Könnyűbeton és Szigetelőgyár használta fel alapanyagként, ma – jóval modernebb technológiával – ugyanezt teszi a Rockwool üveggyapot gyártó részlege.
– Egy másik nyersanyag, a bauxit is, hosszú időn át meghatározója volt Tapolca iparának. A 60-as években költözött ide a bauxit vállalat központja, innen történt a műszaki irányítás, a bányák működésének felügyelete. Mindez pezsgő életet hozott a kisvárosba, a társaság jelentősszámú munkaerőt vonzott a térségbe, számukra lakásokat épített, így érezhetően megugrott a lélekszám. A rendszerváltást követően a központ Ajkára költözött, Tapolca munkaerőpiacán nagy űrt hagyva maga után. A folyamatot az is felgyorsította, hogy a Hévízi-tó védelemében rendelettel szabályozták a vízkivételt. A vállalat az addigi technológiát nem folytathatta tovább, és ez számára újabb problémát jelentett.
– Ugyanilyen érvágás volt a város munkaerőpiacán a honvédség átszervezése, az alakulatok – nálunk három is volt – leépítése. A Dobó lakótelep, ahol kifejezetten a honvédségi dolgozók és családjuk kapott helyett – gyakorlatilag kiürült. A katonasággal együtt költözött minden, és mindenki, Tapolcán pedig egyik napról a másikra megszűnt az összes olyan kisipari, kereskedelmi, szolgáltató tevékenység, amely a honvédség kiszolgálására épült.
– A kereskedelem amúgy is inkább a könnyűipari termékek, az élelmiszer értékesítésére korlátozódott, mint ahogy ma is, és a szolgáltató iparnak is csak egy-két ága nőtt nagyobbra, többségük a helyi igények kielégítését célozza.
– A 2000-es évek bizakodással teli várakozással indultak, az európai uniós pályázatoktól sokat vártunk. Sajnos a ciklus végén azt látjuk, hogy más térségek elhúztak mellettünk, a Tapolcai-medence – ha nem is teljes mértékben, de – kimaradt az osztásból. Hátrányos helyzetbe kerültünk a környező kistérségekhez képest. Várpalota kistérsége egymaga több uniós forráshoz jutott (21 milliárd), mint Devecser, Sümeg és Tapolca kistérsége együttvéve (20 milliárd). De ugyan így elmondható, hogy Balatonfüred kistérsége önmaga 27 milliárdot költhetett fejlesztésekre. Pedig Tapolca jelentős központi szerepet lát el a térségben mind a kulturális élet, mind a közigazgatás terén: önálló rendőrkapitánysággal rendelkezik, kormányhivatal működik, a városra hárul a környéken élő 30-40 ezer ember ellátása minden téren. A nyári szezonban ráadásul ez a szám megtízszereződik, a turistákkal együtt olykor másfél millió ember elvárásainak kell megfelelnünk.

– Hogyan alakult a turizmus helyzete?
– A balatoni vendéglátás sokak megélhetését biztosítja, különösen a nyári időszakban. Az utóbbi években azonban komoly nehézségekkel kell szembe nézniük a vállalkozásoknak, mert a jól képzett, nyelveket beszélő szakemberek külföldre mennek dolgozni, egyre nagyobb mértéket ölt a munkaerőhiány.
– Turizmusunkat alapvetően meghatározza, de még inkább meghatározhatná európai, sőt világhírű Tapolcai-tavasbarlangunk, mely évente 150 ezer látogatót vonz. Sajnos egy 2006-os kormányrendelet az ország valamennyi barlangjának működtetését, így a miénket is, a Nemzeti Park gondozásába adta. Ez nagy veszteség a városnak. Szeretnénk visszakapni az üzemeltetést, mert ez lehet a reális alapja a Veszprém megye fejlesztési terveibe is belekerült tapolcai turizmusfejlesztésnek. Most ugyanis úgy kellene versenyt futnunk, hogy a lábainkat gúzsba kötötték. Bízunk benne, hogy találunk megoldást ennek rendezésére.
– Nyolc év szünet után – mindenki nagy örömére - átadhatjuk az átépített és felújított strandot. Sajnos itt is korlátokba ütköztünk. A Hévízi-tó védelmében, egy kormányrendeletben szabályozva, egyfajta védősávot húztak a tó körül. Akik a körön belül esnek, korlátozott mértékben hasznosíthatják a vizüket. Eredetileg ez 15 kilométeres körzetet érintett, de sajnálatunkra ezt 25 kilométerre bővítették. Ebbe már Tapolca is beleesik. Ráadásul azzal, hogy a bauxitbányászat megszűnt, így a vízkitermelés nem veszélyezteti már a földalatti vízkészleteket, úgy véljük, ennek a védelemnek már nincs jelentősége. Mindehhez az is hozzátartozik, hogy a tapolcai melegvíz-készlet tudomásunk szerint nincs összeköttetésben a hévízi vizekkel. Ha ezt sikerül rendeznünk, új fejezetet nyithatunk – egy jó befektetővel közösen – Tapolca életében, a helyi turizmus fejlesztésében.

– Miről szólnak a közeli és távoli jövő fejlesztési tervei?
– Fontosnak tartjuk a városban élők közérzetének folyamatos javítását, ennek érdekében fokozaton bővítjük, csinosítjuk a zöldterületeket, parkolókat, játszótereket alakítunk ki. Csodálatos adottsága városunknak a Malomtó környéke melyet – a város más területeivel együtt – nemrégiben gyógyhellyé nyilvánítottak. Ezen területek turisztikai célú fejlesztésére a közelmúltban egy pályázatot is benyújtottunk. Az emberek ösztönösen vonzódnak az éltető vízhez, ezért ebbe az irányba egészen biztosan érdemes fejlődni.
– Nagy feladatot jelent a csapadékvíz-elvezetésének és a környék szennyvíztisztításának megoldása is. Ugyanígy probléma, hogy a hegyi utak egy-egy nagy esőzés után tönkre mennek. Helyreállítjuk őket, és minden kezdődik elölről. Beton vagy aszfaltozott útra nincs forrás, pedig az hosszú távon kifizetődőbb lenne.
– Az út- és vasútfejlesztésekről, a turizmust érintő fürdőfejlesztési tervekről már szót ejtettünk. Mindezeknek csak akkor van realitása, hogy az országos és a megyei vezetők belátják, nem csak a megyeszékhelyeken élnek emberek, a kisvárosi polgárok épp úgy boldogulni szeretnének, az esélyt nekik is meg kell adni. Enélkül, a falvainkhoz hasonlóan, a kisvárosaink kiüresednek, a fiataljaink elvándorolnak. A kistelepülések nélkül pedig a magyar nemzet nem tud fejlődni. Az arányokra oda kell figyelni, és a kicsiknek is megadni a lehetőséget a boldogulásra.

Cseh Teréz

2016.06.28. 20:30
   Üzleti magazin


133. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



132. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



131. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



130. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



129. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



128. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



127. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



126. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



125. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



124. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



123. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



122. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



121. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



120. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



119. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



118. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


117. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



116. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


115. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



114. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


113. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


112. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


111. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


110. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


109. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



108. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!    Lapozós verzió!



107. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!  böngészős verzió!  Lapozós verzió!



106. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



105. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


2011. 104. szám pdf

2011. 104. szám lapozós

2011. 104. szám 
böngészős verzió

 


2011. 103. szám pdf

2011. 103. lapozós

2011. 103. szám 
böngészős verzió


2011. 102. szám
böngészős verzió

2011. 102. szám - pdf verzió


2011. 101. szám
(lapozgatós)

2011. 101. szám 
böngészős verzió




2010. 10-12. szám pdf

2010. 10-12. lapozós

2010. 08-09. szám pdf

2010. 08-09. lapozós

2010.08-09. böngészős verzió


2010. nyár

2010. nyár böngészős verzió

2010. nyár letölthető pdf


2010. március-április

2010. március-április böngészős verzió


2010. január-február

2010. január-február böngészős verzió


2009. különszám

2009. Különszám böngészős verzió

Archivum

   Borászati kalauz

A Királyi Régió borászati
és turisztikai kalauza
2011

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2009 (20 MB)

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2008 (23 MB)

vendeg2007.jpg

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2007 (26 MB)

ÁllásÉpítőiparKisipari gyártóMezőgazdaságSajtó, MédiaVallás
ÁruházFaiparKisipari szolgáltat...MinőségbiztosításSzálláshelyVas, Acél, Színesfé...
Autó, MotorFémszerkezetek gyár...KiskereskedőMobiltelefonSzállítás, Fuvarozá...Vegyipar
Biztonság, Biztonsá...Film, Fotó, OptikaKölcsönzésMűszaki cikkSzámítás- és Irodat...Vendéglátás
BútorFilm-, Mozi-, Szính...Könyv, ZeneMűvészeti tevékenys...Szépség, EgészségVillamosság
CégügyekHobbiKörnyezetvédelem, h...NagykereskedésSzivattyúkÜvegtechnika
CsaládIdegennyelvKözhasznú informáci...Nyomda, Sokszorosít...Szolgáltatás
DivatáruIngatlanKözigazgatásOktatásTakarítás 
EgészségügyIpari üzem, Gyár, B...KözüzemPénzügyTávközlés, telefon,... 
ÉlelmiszerKedvenceinkLakberendezés, Otth...Reklám, DekorációTervezés 
Energia, Fűtés, VízKereskedelemLátnivalókRuházatUtazás