Van visszaút a normális életbe
91 milliárd a komplex telepprogramra

Augusztustól 91 milliárd forint áll rendelkezésre a komplex telepprogram folytatására - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a Fejér megyei Sárkeresztúron tartott sajtótájékoztatón.

Czibere Károly elmondta: 47 milliárd forint az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban (EFOP) van elkülönítve, a többi támogatás pedig a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programból, valamint a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programokból származik. Emlékeztetett arra, hogy 2010 előtt összesen négymilliárd forintot fordítottak a komplex telepprogramra, utána pedig még nyolcmilliárd jutott rá.
Az államtitkár hozzátette, hogy a karitatív szervezetek, egyházak, civilek, önkormányzatok bevonásával megvalósuló telepprogramok lényege nem lakásépítés vagy felújítás, hanem a közösségfejlesztés. A szociális munka eszköztárával diagnózist állítanak fel, feltárják a problémáikat, majd saját erőforrásaik feltérképezése után megerősítik a közösségeket.
Czibere Károly szerint, ha nem a szegregált telepeken élők saját erőforrásaira támaszkodik a program, akkor a pénz elapadása után a rendszer összeomlik. Megjegyezte, hogy a közösségfejlesztés mellett képzésekkel, tanfolyamokkal a foglalkoztatási esélyek javítását érnék el, valamint az egészségügyi helyzetet javítanák szűrésekkel, megelőző programok szervezésével.
Varga Gábor a térség országgyűlési képviselője kiemelte: nehéz sorsú közösségről van szó Sárkeresztúron, az iskolában gyakorlatilag százszázalékos a roma gyerekek aránya. Rámutatott, hogy a szegregált területen élők a program révén nem új helyre költöznek és nem is a telep kicsinosításáról és az ott élők magukra hagyásáról van szó, hanem visszavezetik őket a normális életbe, és képessé teszik őket az önfenntartásra.
Csutiné Turi Ibolya, Sárkeresztúr polgármestere elmondta, hogy a település lakóinak több mint fele roma. A korábbi telepprogramról közölte: másfél évig tartott, és sok képzést tartalmazott, ahol a romák megismerték saját lehetőségeiket, képességeiket, fejlesztették kompetenciáikat. Kőműves segédmunkást és parkgondozót képeztek, aminek eredményeként az érintettek bátrabbá váltak, jelentkeztek helyben a közmunkára, majd rendkívül sokan közülük ma már Székesfehérváron és Móron vállalnak munkát.

TO