Hegyaljai látogatás – avagy jövőkép a Bodrog partján
Bodrogkisfalud

Új - kitekintő rovatunkban ezúttal Tokaj-hegyalja egyik kistelepülésének, Bodrogkisfaludnak a mindennapjaiba engedünk bepillantást. Hogy mi vitt minket éppen erre a vidékre? Az a példaértékű értékteremtő gondolkodás, a falujuk iránt érzett szeretet és összetartás, melyet az ott élők képviselnek. Például a fiatal Bott Judit és párja Bodó József, a Bott Pincészettel, vagy a Hangavári Pince borászai Magyar Katalin és lánya Anita és a Kalózkikötő megálmodója, építője Endresz László. A vállalkozók mögött ott áll az önkormányzat, élén Ádám László polgármesterrel, aki szintén sokat tesz a település jövőjéért. Őt arra kértük, röviden mutassa be településüket.

Egy kis történelem
– Bodrogkisfalud a történelmi Zemplén vármegye települése. A Hegyalján, Tokajtól mintegy hat kilométerre fekszik, Bodrogkeresztúr és Szegi települések között, a Bodrog folyó partján.
– A világhírű tokaji szőlő és bor, legfőképpen a vulkanikus eredetű talajnak köszönheti különleges és egyedülálló minőségét. Ritka adottságú terület, ahol a síkságot a hegységtől a Bodrog folyó választja el. Mikroklímájának köszönhetjük a tokaji aszúborokat.
– A település 2020-ban lesz 800 éves. 1950-től a rendszerváltásig Bodrogszegi néven volt ismert, míg a két összevont település, Bodrogkisfalud és Szegi, újra önállóvá nem lett. Az új rendszerbe meglehetősen szerény körülmények között lépett be a kisközség.

Bodrogkisfalud ma
– Bár a falu általános iskoláját sikerült felújítani, új szárnnyal és tornateremmel bővíteni, ma mégis üresen áll. A megszüntetett iskola helyett önkormányzatunk – ha ehhez partner talál – szívesen látna itt alapítványi vagy egyházi iskolát. Így sajnos az óvodások zömét is inkább a szomszédos – iskolával is rendelkező – településre viszik.
– Infrastrukturális téren jól állunk, kettő kivételével valamennyi önkormányzati intézményünket – pályázati forrásokból – felújítottuk, sőt új épületeket is kialakítottunk.
– 873 fős településünkön három erős civilszervezet működik: a Bodrogkisfaludért Egyesület több mint 20 éves múltra tekint vissza, hasonlóan a Barátság Klubhoz, mely az időseket fogja össze, és a Bodrogkisfaludi Sport és Életmód Egyesület is aktívan működik.
– Jómagam független polgármesterként vezetem a települést, egyik párt irányába sincs elkötelezettségem. Az önkormányzatok adósságkonszolidálásával 31 milliós hiteltől szabadultunk meg, ez sokat jelentett számunkra az önkormányzati gazdálkodás egyensúlyának megteremtésében.

Gazdaság, turizmus -
kitörési pontok
– A rendszerváltást követően a térség könnyűipara megszűnt, az egykor sokakat foglalkoztató, nagyhírű Szerencsi Csokoládé- és Cukorgyár, a kőbánya ma minimális létszámmal működik. A Beton és Vasbetonipari Művek, mely a 70-80-as évek végén még 500 főt foglalkoztatott, most osztrák kézben, egy nagy értékű beruházást követően mindössze 20 főt igényel a működéséhez. A környék bányái  – Tállya, Erdőbénye, Szegi – megszűntek, vagy minimalizálták létszámukat.
– Bodrogkisfalud adottsága, hogy 40 kilométeres körzetben megyeszékhelyek és nagyobb városok veszik körül: Nyíregyháza, Miskolc, Sátoraljaújhely, Encs. Az itt élők ezen a körön belül ingáznak munkahelyükre, helyben sajnos nincs túl sok munkalehetőség.
– A turizmus önmagában nem tudja megoldani a helyi munkaerő-problémákat, és a borgazdaságok sem jelentenek erre megoldást: az új technológiáknak köszönhetően alig van igény a kétkezi munkára. Egy helyi gyümölcsfeldolgozó üzem létrehozása enyhíthetne a nehézségeken. Erre reményeink szerint tudunk majd pályázni.
– Jelenleg az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, 36 fő közfoglalkoztatottként dolgozik nálunk, 30-an pedig a közigazgatásban tevékenykednek.
– Keressük a kitörési pontokat, ezek egyikét épp a sok problémát okozó vízben, az áradásokban látjuk. Nagy esők, felhőszakadás idején a Zempléni-hegységből óriási mennyiségű víz zúdul le a Bodrog irányába. A folyó áradása még a mai, szabályozott formájában is rendkívüli veszélyt jelent a községre. 1999-ben és 2000-ben a XX. század legnagyobb árvizeit éltük meg, ami a falu egy részét teljesen elöntötte. Jó megoldás lehetne, egy árapasztó-rendszer – ahogy ezt például a Tisza-tónál sikerrel alkalmazták –, mellyel a fölös vizet tóvá duzzaszthatnánk, szabályozhatnánk, és így egy vízi paradicsomot hozhatnának létre térségünkben. A Bodrog túlpartján elterülő védett, nemzeti park azonban ennek az elképzelésnek a kivitelezését egyelőre nem teszi lehetővé.