20 éves a tatabányai Gazdaságfejlesztő Szervezet
A csapatmunka a siker titka

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata 1996-ban hozta létre Gazdaságfejlesztő Szervezetét azzal a céllal, hogy a megyeszékhely gazdasági fejlődését - a szokásos és rendszerint rendkívül merev, lassú hivatali struktúra helyett – egy rugalmas, közhasznú társaságon keresztül segíthesse elő. Innovatív, szokatlan megoldásukat az elmúlt húsz év sikerei visszaigazolták, ez derült ki az október 13-án megtartott jubileumi ünnepségen.

A GFSZ születésnapján sokan ünnepeltek együtt: mai és egykori vezetők, az ipari parkba letelepedett vállalkozások vezetői, a szervezet munkatársai, az ipari parkot létrehozó és üzemeltető társaság alapítói, településvezetők. Halász-Szántói Emese, a GFSZ ügyvezető igazgatója rövid köszöntőjét követően átadta a szót az alapítónak, Tatabánya város egykori polgármesterének, Bencsik Jánosnak, aki ma a Tatai-medence országgyűlési képviselője.

– A 90-es évek elején Tatabánya – a valaha nagyhírű bányászváros - története talán leglehangolóbb éveit élte meg. A bányabezárással 12 ezer munkahely szűnt meg. A munkanélküliségi ráta tekintetében az ország élén állt a város, és vajmi kevés esély látszott megfelelő állást találni az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező munkástömegeknek. A probléma szinte minden családot érintett, és minden erőre, összefogásra szükség volt annak megoldásához. Munkahelyeket kellett teremteni, méghozzá tömegével. Ehhez a külföldi tőkét kellett idecsábítani, erős multinacionális cégeket.
– Szinte a csodával volt határos, hogy az akkori képviselő-testület többségét sikerült meggyőzni arról, hogy ha a város versenyképes akar lenni, ha ide akarja hozni a külföldi nagyvállalatokat, akkor elengedhetetlen egy, a gazdaságfejlesztésre létrehozott, szervezet. Így született meg a tevékenységével országos szinten is egyedülálló GFSZ.
– A gazdaságfejlesztés első lépéseinél– még ha ez első pillantásra ésszerűtlennek tűnik is – a szellemi szükségletek kialakítására koncentráltak: a város környéki ásatásokon, az értékes leletek feltárásával, múzeum létrehozásával erősítették az itt élők identitását. A magasan képzett szakembergárda biztosítását garantálta a gazdasági főiskola megalapítása, és az akkor létrejött Játékszín – ma Jászai Mari Színház.
– A szellemi műhelyek kiépítésével párhuzamosan az infrastrukturális fejlesztések is megkezdődtek: gázvezeték építése, közművesítés, villamos ipari és telekommunikációs fejlesztések, utak építése. Létrejött az ipari parkot megalapító és üzemeltető társaság, megkezdődött az ipari park kialakítása, fejlesztése. Az első fecske – a Tatabányára települő első külföldi nagyvállalat - az Otto Fuchs Hungary Kft. volt. Az első húsz esztendő gazdaságfejlesztési sikerei a rugalmasságnak voltak köszönhetők. Ha az kellett, egy nap alatt engedélyek egész sorát képesek voltunk beszerezni azzal, hogy az összes érintett szervezet képviselőjét egy asztalhoz tudtuk ültetni.
– Húsz év után ott tartunk, hogy az a legnagyobb megoldásra váró feladatunk, hogyan vonzzunk be térségünkbe nagy mennyiségű, magasan képzett szakembert, hogy biztosítani tudjuk az itt letelepedett vállalatok munkaerőigényét – foglalta össze a gazdaságfejlesztés két évtizedét a politikus.

Agócs István a GFSZ első ügyvezető igazgatója néhány – ma már mosolyt fakasztó, ám akkor koránt sem egyszerűnek tűnő – momentumra emlékezett vissza, melyek zöme a szereplők eltérő gazdasági hátteréből adódott.

Gíber Erzsébet 2003-tól 2012-ig állt a Gazdaságfejlesztő Szervezet élén. Ünnepi köszöntőjében elmondta, hogy az elején sokan kételkedtek bennük, de a gfszesek hittek magukban. Tudták, hogy képesek lesznek profi módon ellátni ezt a munkát.

Schmidt Csaba képviselőként, majd polgármesterként összesen 14 éven át kísérhette figyelemmel a GFSZ munkáját. – Az innováció, a kitartás mindig jellemezte a szervezetet – erősítette meg a korábban elhangzottakat a városvezető.  – Nem volt olyan feladat, amit ne tudtak volna sikeresen végrehajtani, így nem véletlen, hogy ha a hivatal elé olyan feladat került, amely úgy tűnt meghaladja annak képességeit, a legtöbb esetben úgy döntöttünk: „Bízzuk ezt inkább a GFSZ-re!”

Környe polgármestere, Beke László is köszönetét fejezte ki az együttműködésért, hiszen az ipari park – melynek jelentős része településük területén fekszik – közös ügyük Tatabányával.

– Az ünnepi – nosztalgikus hangulatú – megemlékezés záró momentumaként a Gazdaságfejlesztő Szervezet vezetője, Halász-Szántói Emese ismertette ünnepi gondolatait. Az igazgatónő úgy fogalmazott: – A siker nem a díjakkal mérhető, hanem azokkal a feladatokkal, amiket elvégeztünk, illetve a csapatmunkába vetett hitünkkel.

Ezt követően az ünnepi megemlékezés résztvevőiről csoportkép készült a GFSZ új székháza előtti lépcsősoron, majd a vendégeket állófogadásra invitálták a szervezők.

Cseh Teréz
Fotó: Mazán Tibor