15 éves a Dunaújvárosi Borbarát Klub Egyesület
Borbarátok ünnepe a Cornerben

Szeptember utolsó szerdájának estéjén beszélgetéstől, nevetéstől, jókedvű dalolástól volt hangos Dunaújvárosban a Dózsa tér, illetve az ott – a Corner Hotel mellett - felállított százfős rendezvénysátor. A Corner Étterem - amúgy rendkívül impozáns, ötvenfős - terasza ugyanis kicsinek bizonyult az ünnepi összejövetelhez, melyen a Dunaújvárosi Borbarát Klub Egyesület tagjai és vendégei ünnepelték alapításuk 15. évfordulóját. A kiváló borok és borfalatkák, valamint a remek délszláv muzsika élvezete közben Grábics Gábor, az egyesület vezetője idézte fel az elmúlt másfél évtized történéseit.

– Dunaújváros nem rendelkezik szőlőtermesztési és borászati hagyományokkal. Bevallom –annak ellenére, hogy gyakorló vendéglátós vagyok -, néhány évtizede még magam sem kedveltem a magyar borokat. Szerintem nagy részük – finoman fogalmazva - nem volt jó. Ugyanakkor a rendszerváltás évei után rendkívül nagy fejlődésen ment át a magyar borászat. Ekkor kezdtem nagyobb figyelmet fordítani a borkóstolásokra, és a magyar borok megismerésére. Pár fővel, és ad hoc jelleggel ültünk össze, kóstolgattuk az egyre jobb minőségű hazai nedűket. Miután gyakoribbakká váltak ezek az összejövetelek, jött a gondolat, mi lenne, ha szervezett keretet adnánk a dolognak. Az elgondolást tett követte, és 2001-ben megalakítottuk a Dunaújvárosi Borbarát Klub Egyesületet, így az idén vagyunk 15 évesek.
A jubileumi összejövetelen pezsgővel várták az érkezőket a Corner Hotel & Kávézó mosolygós, fiatal pincérei és pincérnői. Miután elfoglaltuk a helyünket, Grábics Gábor köszöntötte a megjelenteket, és bemutatta az est egyik főszereplőjét, a Kovács-Harmat Pincészetet. Boraik a Pécsi borvidékre jellemző fehér, és a Villányi borvidéken termett vörös borok. A Kovács-Harmat Pincészet szőlőterületei a rendkívül jó természeti adottságokkal rendelkező Versend és Villány dombos lankáin találhatóak. A család 2,5 hektár szőlő területet művel, melyet folyamatosan növel új telepítésű szőlőterületekkel. Boraik, melyeket hazánk legmelegebb, szubmediterrán éghajlatú borvidékein termelnek, illatban, zamatban gazdagok és testesek.
Nyolcféle bort kóstolhattak a klubtagok és vendégeik, a történeti hűség kedvéért, íme az italsor: Irsai Olivér (2015), Olaszrizling (2015), Juhfark (2015), Villányi Rosé (kékfrankos, cabernet sauvignon) (2015), Villányi Cabernet sauvignon (2012), Villányi Pinot noir (2008), Villányi Cabernet sauvignon barrique (2009) és Versendi Merlot Reserve (2012).
– Az elmúlt 15 évben a magyar borászat krémje már járt nálunk. Az első időkben borrégiók szerint haladtunk, megpróbáltunk egy évben minél több helyről hívni borászokat. Figyeltünk arra is, hogy milyen legyen a fehér- és vörösborok aránya, kétévente pedig beiktattunk egy-egy tokaji estet is. Utána nyitottunk a volt magyarországi területeken található borászokhoz, hívtunk vendéget Horvátországból, Szerbiából, és Szlovákiából is. A legújabb koncepciónk pedig az, hogy lehetőleg minél több új, és fiatal borászt, borászatot mutassunk be. Mielőtt eljön hozzánk egy borász, a klubból néhányan elmegyünk hozzá személyesen is meglátogatni a pincéjét és leegyeztetni a borsorát.
– Immár hagyománnyá vált az is, hogy az év végi batyus-bálunkon megválasztjuk az Év borászát, az erről szóló oklevelet pedig egy következő borkóstolón ünnepélyesen adjuk át. Ilyenkor persze egy újabb kóstolóra is számíthatunk az ünnepelt új, vagy épp legsikeresebb boraiból. Nagyon jó hangulatú, rendszerint teltházas, igazán kulturált rendezvények ezek, ahol a finom nedűk kóstolása mellett mód nyílik a kötetlen beszélgetésre is.
A nyolcféle bor kóstolásától – a fajtánként néhány korty itóka ellenére – széles jókedve kerekedett a társaságnak. Grábics Gáborék szerencsére gondoskodtak a bor ágyáról, azaz az egyes fajtákhoz illő finom falatokról is. Ezen az estén a dalmát konyha különlegességeit ismerhettük meg. A fűszeres libazsír, a sajtválogatás, a sült leveles tészta magvakkal, az aldunai dévérkeszeg olajban, a dalmát vegyes ízelítő - Dalmát sonka (Prsut), Dalmát kemény sajt, Kulen -, a csevapcsityi, a hagymasaláta, az ajvár és a baconban sült füge ragyogóan kiemelték az egyes borfajták ízét, karakterét, kellemesen simogatták a gyomrot.
– Gasztronómiai oldalról igyekszünk mindig olyan ételeket választani, amelyek illenek a bemutatott borokhoz, és ehhez több alkalommal mesterszakácsot is segítségül hívtunk. Kelemen Zsolt, Tóth Tibor és Újbányi Rezső valamennyien dunaújvárosiak. Volt, hogy külön-külön, de volt, hogy mind a hárman segítettek, hiszen ők is szívügyüknek tekintik a klubunkat, és a legjobb ételeket készítik nekünk. Itt rendszerint nem nagy lakomáról, hanem sokféle, apró falatról van szó, olyanokról, amelyek kimondottan illenek a borokhoz.
Az igen szép borok és a finom falatok mellett meglepetésről, a dalmát hangulat kiteljesítéséről is gondoskodtak a vendéglátók, hiszen egy Horvátországból érkezett öttagú zenekar húzta a talpalávalót. Nemcsak délszláv népzenét és ismert számokat játszottak, hanem például sajátos hangszerelésben előadták az Omega nagy slágerét, a Gyöngyhajú lányt is, amelyet együtt énekeltek a közönséggel.
Az est fénypontjaként asztalra került a 15 éves születésnapot köszöntő hatalmas torta is, melyet a jelenlévő alapító tagok vágtak fel, és osztottak szét. Grábics Gáborék egyébként róluk is megemlékeztek, hiszen a „veteránoknak” oklevéllel, illetve apró ajándékokkal kedveskedtek, megköszönve eddigi tevékenységüket, aktivitásukat.
– Nagyon vegyes társaság alapította az egyesületet. Volt köztünk ügyvéd, cégvezető, középvezető és kétkezi munkás is. Pontosan ez volt a jó benne, mert mindenkit a bor szeretete hozott össze, az, hogy megtanuljuk, hogy is kell ezt a nedűt inni, élvezni. Az is egy történet, amíg a palackba kerül a bor, tehát elindul a szőlőtelepítéstől egészen addig, amíg bor nem lesz belőle. De a másik nagy vízválasztó, hogy a gasztronómiába, a vendéglátás világába hogy kerül be ez a bor. Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy milyen hőfokon, milyen pohárból fogyasztjuk, és az sem, hogy mit ettünk előtte, vagy mit eszünk közben. Meg kell tanulni, hogy milyen jelekre figyeljünk illatban és a bor belső tartalmában, azaz milyen savakat, gyümölcsös ízeket keressünk. Fel kell tudni ismerni a borhibákat, hiszen nem biztos, hogy a borral van a baj, lehet, hogy a palackozással történt a hiba. Tehát van mit tanulni a borkóstolás művészetéről.
Sajnos az ünneplésre szánt pár óra hamar elrepült, a vidám társaság – úgy éjféltájban - oszladozni kezdett. A vadonatúj, visszafogottan elegáns tízfős Corner Hotel szobái hamar megteltek a nyugovóra térő vendégekkel. A borbarátok – régi vagy új ismerőseiktől maguk is barátként búcsúzkodtak. Hiába, a jó bor, a jó étel, a jó zene és a kedves vendéglátás összehozza az embereket.
– Nagyjából 30 fő az állandó létszámunk, körülbelül ennyien voltak az alapító tagok is. A klubtagsághoz két ajánló kell, illetve a tagdíj vállalása. Bárki hozhat vendégeket is, a hölgyeknek pedig külön örülünk, mert ők sokkal jobban felismerik az ízeket és az illatokat, mint a férfiak. Minden hónap utolsó szerdáján tartjuk az összejöveteleinket. Nyáron szünet van, karácsonykor pedig az említett batyusbál, amikor mindenki hozhatja a kedvenc borát, kedvenc ételét és kedvenc feleségét vagy barátnőjét, barátját.  Várjuk Önöket, és barátaikat is a Dunaújvárosi Borbarát Klub Egyesület rendezvényein!

-vércse