szlovák
HÍRPORTÁL TURISZTIKAI PORTÁL Cégjegyzék Regio Regia Üzleti Magazin Webstúdió Webáruház
Üzleti Kiskártya a KEM-Bridge Nettől rövid elkészítési határidővel! -=- Szeretné itt látni a saját ajánlatát is? Vegye fel velünk a kapcsolatot! -=- Regio Regia - A Közép-dunántúli Régió vállalkozóinak üzleti magazinja Telefon: 34/310-971
   Rendőrségi hírek

Bűnügyek, balesetek, rendőrségi felhívások, útellenőrzések, katasztrófavédelem.

Megnézem >>>

   Hasznos

Új rovatot indítunk portálunkon! Hasznos, megfontolandó tényekről, információkról, problémákról tájékozódhatnak cikkeinkben, ahol természetesen a megoldásról is lehet olvasni!

Tovább >>> 

   Kapcsolat

KEM-Bridge Net

2800 Tatabánya, Táncsics u. 51.

Telefon / Fax: 34/310-971

E-mail: info@regioregia.hu

Web:
www.regioregia.hu

   MTI

   Tatabánya Kártya

   Programajánlat

! Balatonfüred és térsége !
! Badacsony és környéke !
! Sümeg és Tapolca környéke !
! Pápa környéke !
! Veszprém és Várpalota környéke !
! Bakony !
! Komárom és Bábolna térsége !
Esztergom és a Dunakanyar
! Bicske és Csákvár környéke !
! Tata és Tatabánya környéke !
Velencei-tó és környéke
! Dunaújváros és környéke !
Mezőség és Sárvíz
! Székesfehérvár és környéke !

Valami kimaradt?
Ajánlj Te is programot!

Regio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia Hírportál


Egy sikeres privatizáció története

A papír örök és él – vallják joggal a szakmabeliek
Egy sikeres privatizáció története

A rendszerváltást követően a hazánkban működő papírgyárak többsége mára már eltűnt. Egyedül az egykori Papíripari Vállalat Dunapackot létrehozó menedzsmentje talált tartósan működő megoldást, és ennek eredményeként mára a Dunaújvárosban működő papírgyár a szó szoros értelmében világszínvonalú, Európa élén álló papíripari fellegvárrá válhatott. Az osztrák Prinzhorn Csoport a hazai szakembergárda tudására, szakmai javaslataira építve világelső technológiát telepített a Duna-parti városba. A befektetői bizalom ma is maximális, a multinacionális vállalat hazai cégét ma is magyar menedzsment irányítja, élén Bencs Attilával, aki szívesen mutatta be lapunknak a húszéves értékteremtő fejlesztés történetét, hátterét.

– Milyen út vezetett a dunaújvárosi papírgyártás gyökereitől a mai modern Hamburger Hungária Kft.-ig?
– A papírgyártás alapanyaga tradicionálisan a fa, Dunaújvárosban azonban a visszagyűjtött hulladékpapírból gyártanak ismét csomagolópapírt. Az itt létrejött papíripar az 50-es években Dunapentelére telepített Sztálin Vasműhöz kötődik. A nehézipar magával húzta a könnyűipart is, így 1962-ben megkezdte működését a papírgyártás első egysége, a Dunai Szalmacellulózgyár.
– A következő állomást a Dunaújvárosi Író-nyomó Papírgyár megépítése jelentette 1965-ben, de a kiteljesedést – 1976-ban – az úgynevezett „hullámvertikum”, a csomagolóanyag-gyártás életre hívása hozta meg. Ekkor még félcellulózból készítettek csomagolópapírokat, illetve alappapírokat, melyekből aztán hullámlemez készült. A három egység egészen a privatizációig ebben a formában működött. A cég életébe 1990-ben kapcsolódott be a Prinzhorn Csoport, első körben 40, majd 1995-ben 100%-os tulajdont szerzett a dunaújvárosi papírgyárban, illetve a Dunapack Rt-ben.  A profilidegen egységeket értékesítette, ezek közül a Dunacell és a Dunafin, megtalálva saját célpiacát, ma is működik, speciális termékeket gyárt.
– A dunaújvárosi papíripar, illetve ehhez kapcsolódóan a magyarországi papírgyártás történetét könyv formájában is megjelentettük, Élő papír címmel. Az interjúk, emlékiratok nem csak képet adnak a hazai papírgyártás múltjáról, de a könyv arra is rádöbbent, milyen óriási szerepe van egyes személyeknek, vezetőknek abban, hogy milyen irányt vesz egy-egy vállalat sorsa.

– A Prinzhorn csoport szakmai befektetőként elkötelezett Magyarország mellett. Mivel sikerült kiérdemelnünk ezt a bizalmat?
– A Prinzhorn családnak már a hatodik generációja tevékenykedik a papíriparban. A kezdetektől, a manufaktúrák idejétől jelen vannak a papírgyártásban. Wilhelm Hamburger nevét a Prinzhorn csoport összes papírgyártási egysége felvette – így mi is – ezzel tisztelegve a szakma egyik (egyébként Magyarországhoz kötődő) pionírja előtt. Ha már a neveknél tartunk, nem mehetünk el szó nélkül amellett sem – sőt kifejezetten büszkék lehetünk rá -, hogy a magyar Dunapack nevet pedig a cégcsoport minden egyes feldolgozóüzeme viseli Európa-szerte, köszönhetően annak a kiváló szakembergárdának, akik nemzetközileg elismert céggé formálták a Dunapackot.
– Tulajdonosaink tehát fontosnak tartják a tradíciók ápolását, a magas szaktudás honorálását. Szakmai befektetőként hamar meglátták a lehetőséget a növekvő kelet-európai piacokban, de az is döntő érvnek számított, hogy Magyarországon a tevékenységhez szükséges szakértelem is rendelkezésre állt. Tapasztalataik révén azt is tudták, hogy ezt az iparágat nem lehet betanított munkásokkal, összeszerelő üzemek mintájára működtetni. Magas szakmai szint, tapasztalat kell, ami megvolt a magyar kollégákban. Ezzel sikerült az új tulajdonosokat az akkori menedzsmentnek meggyőznie arról, hogy puszta piacvásárlás helyett érdemes inkább befektetni, és a helyi termelést fejleszteni. A javaslat mellett szólt az is, hogy Dunaújváros logisztikai szempontból is sok előnyt kínált. Geográfiai elhelyezkedése előnyös az európai kapcsolatok építéséhez. A hullám-alappapír egy-kétezer kilométeres körben még gazdaságosan szállítható, ehhez ez a telephely ideális központot kínált.
– A privatizációt követően rövid időn belül megindult a fejlesztés. Jelentős átszervezéssel sikerült illeszteni a termékek minőségét, illetve költségstruktúráját a nyugat-európai piachoz.

– Milyen sarokpontjai voltak a sok éven át tartó fejlesztéssorozatnak?
– Az első nagyobb – ma már látjuk, hogy sorsfordító – átépítésre 1998-ban került sor. A 15 millió eurós fejlesztés volumenét tekintve nem számított nagynak, mégis kritikus volt a jövő szempontjából, és alapvetően meghatározta a dunaújvárosi telephely későbbi sorsát. A hazai szakemberek által alaposan előkészített projekt sokkal jobb eredményeket hozott, mint amiket a tulajdonos elvárásként megfogalmazott. A szakmai kollektíva bizonyított.
– További fejlesztési javaslatokkal álltunk elő, de a tulajdonosaink akkor úgy látták, hogy Németországban a gazdasági környezet és az állami támogatottság tekintetében jobb feltételekkel indulhat meg egy gyárépítés. Némi vigasz az, hogy a sprembergi papírgyár felépítésében 2003-2005 között projektvezetőként újabb tapasztalatokat gyűjthettem.
– Az igazi kiugrást idehaza annak az új modern papírgyárnak a megépítése jelentette a régi mellé, amiért már 1999-től küzdöttünk. 2007-2009 között egy 280 millió eurós beruházás keretében hoztunk létre egy új, korszerű hullám-alappapírgyártó létesítményt. Ezzel párhuzamosan meghoztuk a fájó döntést is: csepeli telephelyünket bezárjuk. A logisztikai és környezetvédelmi korlátok ott kizárták a további növekedést. Szerencsére sikerült átmentenünk az értékeinket: a kitűnő szakembergárdánkat. Dunaújvárosban, az újonnan létrejövő Hamburger Hungária Kft.-ben – melynek a kezdetektől ügyvezető igazgatója vagyok - állást kínáltunk mindenkinek, aki akart, jöhetett. Ez a momentum – meglátásom szerint - ugyancsak kulcsfontosságú tényező volt a későbbi sikerek elérésben.
– A fejlesztéssorozatot a legutóbbi, idén felavatott beruházásunk tette teljessé azzal, hogy biztosítja önálló energiaellátásunkat. A 150 millió euró értékű, kapcsoltan hőt és villamos energiát előállító erőművünk szilárd tüzelőanyagokat - többek között a papírgyártás során keletkező, korábban lerakókba kerülő hulladékot, valamint biomasszát és szenet - használ fel az energia előállításához.  A környezetkímélő megoldás lényegesen hozzájárul a magyarországi értékteremtéshez, illetve csökkenti hazánk energia-függőségét.

– Mit jelent a környezetbarát, fenntartható, körforgásos gazdálkodás?
– A papírgyártás jellemző alapanyaga a fa, ami megújuló. Mi azonban a 90-es évek közepétől 100%-ban újrahasznosított hulladékpapírból gyártjuk a termékeinket. A természettel barátságban élő, fenntartható telephely vagyunk, és egy párját ritkító, a hazai cégcsoport tagjai között lebonyolítható teljes körforgásos gazdálkodást folytatunk: a Duparec Kft. által begyűjtött papírból a Hamburger Hungária Kft. hullám-alappapírt gyárt, melyből a Dunapack Kft. környezetbarát csomagolóanyagokat készít. A felhasználás után ezek ismét begyűjtésre kerülnek. Az így többször visszaforgatott termékek rendszerint költséghatékonyabb megoldást nyújtanak a drágán kikísérletezett bioalapanyagból készült, azonnal lebomló versenytársaikhoz képest, nem is beszélve a fosszilis alapúakról. A papír tehát egy jó, ma is versenyképes alapanyag.
– A hulladékpapír 6-7-szer is megfordul nálunk, míg végül, ha másra már nem alkalmas, az erőművünkben hasznosul. A termelési hulladékot nagy hatásfokkal elégetjük, úgy hogy eközben minden előírt határértéket messze betartunk. A papírgyár tetején távozó „füst” valójában vízpára; az erőmű kéményén pedig nem látható eltávozó füst egyáltalán. Még a szennyvizet is hasznosítjuk, korszerű eszközökkel, bioreaktorokkal tisztítjuk, melyből több mint 10 MW teljesítményben nyerünk ki biogázt. Az aerob víztisztítási technológiából származó bioiszapot is az erőműben hasznosítjuk. A természetből „kölcsönvett” víz, hasonló formában kerül ugyanoda vissza.

– Mennyit nyomott a latba a befektetői döntésekben a hazai szakértelem?
– A ma itt álló Hamburger Hungária Kft. egy 20 éves, 600 millió eurós fejlesztés eredménye. Ilyen nagyságrendű tőkebefektetés csak nagyon ritkán fordul elő hazánkban. Az ilyen tulajdonos nem abban érdekelt, hogy mobil legyen, hogy mielőbb odébbállhasson, ha az üzleti környezet kedvezőtlenül változik. Az igazi értéket számára az a szakembergárda jelenti, amely képes volt olyan fejlesztési javaslatokkal előállni, aminek eredményeként Dunaújváros ma a hazai papíripar bástyája lehet. Ez tehát egyértelműen egy sikeres privatizáció volt, amit az is jól mutat, hogy amit privatizáltak, az abban az állapotában (a KGST-piac megszűntével) a világ bármely részére letéve megbukott volna, míg az, amivé vált, a világon bárhol, bármilyen üzleti környezetben megállná a helyét. Ez egy óriási váltás, pozitív irányú változás tehát, aminek a szakmai alapjait a mindenkori magyar menedzsment teremtette meg, és amire a Prinzhorn család építhetett.
– Ez azt is mutatja, hogy Magyarország versenyképességét igen is az itt élők tudása adja, nem pedig az olcsó munkaerő, és ez nem egy elcsépelt szlogen. A mi eredményeink is azt igazolják, hogy a jövőt erre érdemes építeni.
– A tulajdonosi bizalom maximális. Nem ismerek a mi méretünkhöz hasonló másik magyarországi multinacionális céget, ahol a menedzsment teljes egészében magyar tudott maradni, ahol nincs legalább egy külföldi igazgató. Mindezt – úgy érzem – az elődeimnek köszönhetem – igazgatóknak, vezérigazgatóknak -, akik világszínvonalúak voltak minden tekintetben: képességeik, nyelvtudásuk révén olyan bizalmat tudtak ébreszteni, olyan gazdasági sikereket értek el, hogy a tulajdonosoknak semmi okuk sem volt arra, hogy saját embereiket tegyék ide. Ennek köszönhetően ma az eredményeket is magunkénak érezhetjük.
- A magyar szakemberek hozzáértést az is jól példázza, hogy a privatizáció idején az volt a jellemző, hogy az osztrák anyacégtől folyamatosan érkeztek a szakemberek, akik átvilágították a folyamatokat, tanácsokat adtak. Mára ez megfordult, gyakran a mieink adnak tanácsokat és vesznek részt európai projektekben. Például menedzserként meghatározó szerepem van a cégcsoport egészét meghatározó stratégiai döntésekben.
– Szembeötlő, hogy ebben az üzletágban
– nálunk – a személyi költség nem mérvadó, az összköltségnek mindössze 4%-a. Maga a tudás a meghatározó tehát. A szakemberhiány persze mindenkit érint, és mi is meg akarjuk tartani a kulcspozíciókban lévő embereinket, így emeljük az átlagnál amúgy is magasabb béreinket. Persze cserébe elvárásaink is vannak. Egy olyan munkahelyet kínálunk, ahol a cégcsoport tagjai 9 nyelven beszélnek, 13 országban, 24 telephelyen vannak jelen. Ezek közül a dunaújvárosi telephely a legnagyobb. A cégcsoport 1,2 billiárd eurós forgalmának közel 1/3-át mi adjuk. Az 5500-as összlétszámhoz képest nálunk, a Hamburger Hungáriánál kevesen dolgoznak, mindössze 450 közvetlen alkalmazottunk van, a szolgáltatások egy jelentős részét kiszerveztük. Az automatizálási szintünk olyan magas, hogy a folyamatos üzem fenntartásához mindössze ~30 fő elegendő. Kézi munkára gyakorlatilag alig van szükség. A felsőfokú végzettségűek aránya 30% feletti, ami magasnak mondható, ahhoz képest, hogy egy három műszakos, folyamatos termelés folyik az üzemben. Ezzel együtt a csoport magyarországi cégei rendszerint a TOP100-ban megtalálhatóak.
– Ez a telephely ma az egész világon a legjobb mérhető adatokat mutatja, az ipari felmérésekben példaképpé vált. A fajlagos energiafogyasztások, anyag-felhasználási mutatók, veszteségidők, a termékminőség tekintetében a legjobb pozícióban szerepelünk a világon, az ipar „benchmark”-jává váltunk.
– Dunaújvárosban immár Európa egyik legmodernebb és legnagyobb papírgyára működik. Egy ilyen beruházásnál 20-25 éves megtérüléssel számolunk, de emellé minimum 40-50 éves élettartammal. Ez bizakodásra okot adó jövőkép.

– Két évtizedes szakmai múlt áll ön mögött, milyen utat járt be ez idő alatt?
– Valóban, kereken 20 éve dolgozom a papírgyártásban. A Budapesti Műszaki Egyetemen szereztem gépészmérnöki diplomát. Az egyetemi tanszékeken végzett tudományos munkám alapján, professzori ajánlással kerültem a Papíripari Vállalathoz. Pályafutásom alatt – annak ellenére, hogy több cégnél is megfordultam – még egyszer sem kerestem magamnak állást. Mindenhová hívtak, vagy ajánlottak.
– Általános európai kitekintést és tapasztalatot szerezhettem külföldi tanulmányaim, és munkám során. A Helsinki Technológiai Egyetemen, és az Imadec-Hayward nemzetközi gazdasági egyetemen mesterdiplomát szereztem, emellett Papírgyártó Mesteri címmel is kitüntettek. Végül – bár külföldön több helyütt igen csak csábító állással marasztaltak – hazajöttem. Számomra sosem volt meghatározó a lehető legmagasabb anyagiakban meghatározott életszínvonal elérése. Mindig megkaptam, amire vágytam. A hazai környezet, a gyökerek, a kapcsolatok, az, hogy Magyarországon itthon vagyok, sokkal többet jelentett nekem. Magyar vagyok, és én innen szeretném megváltoztatni a minket körülvevő világot. Úgy érzem most is megbecsülnek, számítanak rám nemzetközi szinten is.  Nagyon nagy eredménynek tartom, hogy egy ilyen volumenű beruházást ide tudtunk hozni, és ezzel megalapoztuk a dunaújvárosi papírgyártás jövőjét, hosszú távra biztosítottuk családok százainak megélhetését.

– A szakmai és a társadalmi szerepvállalást mindig fontosnak tartotta a vállalat, milyen téren nyilvánul ez meg a mindennapokban?
– Személyemben több környezetvédelmi és gazdasági szervezetnek is tagjai vagyunk. Elnökként kiemelt szerepet vállalok a most 25 éves Csomagolók és Anyagmozgatók Országos Szövetségében (CSAOSZ). A legnagyobb súlyú munkaadói szervezet, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) munkájában is részt veszek alelnökként, illetve a környezetvédelmi bizottság elnökeként. Emellett – gazdasági oldalon – tagja vagyok az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak is, mely a kormány tanácsadó szervezete. Azt is fontosnak tartom megemlíteni, hogy hazánkban az elsők között voltunk - illetve környezetvédelmi cégként az elsők -, akikkel a kormányzat stratégiai partnerségi szerződést kötött. Ezeken a fórumokon szerepvállalásunkkal azon dolgozunk, hogy az iparágunkat versenyképessé tegyük, és hogy olyan szabályozási rendszerben dolgozhassunk, ahol egyenlő feltételek mellett versenyezhetünk.
– A társadalmi szerepvállalást legalább ilyen fontosnak tartjuk, azzal együtt, hogy ennek formájáról egészen határozott elképzelésünk van. A kifejezetten nagy adózók közé tartozunk – 5 Mrd Ft adót fizetünk, melyből 1 Mrd Ft helyi adóként kerül befizetésre – ilyen módon jelentős mértékben járulunk hozzá társadalmunk, környezetünk fejlődéséhez. Vállalkozásként a versenyképességünk megtartásával tehetünk a legtöbbet közösségünkért, az állami feladatok megoldása – úgy gondoljuk –, nem a mi hatáskörünk. Ennek ellenére szívesen mellé állunk olyan állami és közügyeknek, melyek az országos átlagnál magasabb színvonalú szolgáltatást hozhatnak térségünkbe – mint például a kórház támogatása gépekkel, diagnosztikai rendszerekkel. Az ilyen volumenű projektekben szívesen részt veszünk, de kis csoportokat, magánszemélyeket nem támogatunk.
– A társadalmi szerepvállalásunk sokféle módon megnyilvánul: a dolgozóink részére – a külvilág számára is nyitott – szabadidőparkot tartunk fenn, folyamatosan részt veszünk a környékbeli települések rendezvényein, segítjük őket, ahol lehet. Támogatjuk a helyi oktatási intézményeket, önkormányzati rendezvényeket. Értékteremtő szándékunkat kitűnően példázza a Hamburger Hungária Látógatóközpont – Magyar Papírmúzeum Dunaújváros projektünk is, melynek gazdája a korábbi dunaújvárosi gyárigazgató, Gyurina László. A régi irodaházunk emeletét felújítva, mintegy 1000 négyzetméteren hoztuk létre a papírmúzeumot, és talán az utolsó pillanatban megmentve, megörökítve az iparág, a dunaújvárosi papírgyártás értékeit. Úgy tartjuk, „Múlt nélkül nincs jövő”, ezért ápoljuk múltunkat, és a magunk eszközeivel építjük jövőnket.
– A múzeum-látogatóközpontot az iskolák, óvodák, a dolgozóink és családtagjaik, valamint a vendégeink díjtalanul megtekinthetik. Az apróságokat foglalkoztató szoba, a vállalkozó szelleműeket pedig papírmerítő műhely várja. A múzeum egyes helyiségei kronológiai sorrendben haladva mutatják be a papír és a nyomtatás történetét, számos ritkasággal fűszerezve. Megtekinthető például - egy tökéletes másolatnak köszönhetően - a Vizsolyi biblia.
– A látogatóközpontban a Hamburger Hungária történetével és mai, modern működési formájával is megismerkedhetünk. A jól felszerelt tér, kitűnő színhelye a kisebb vállalati programoknak, bemutatóknak.
– Dunaújvárosban családok, generációk kötődtek és kötődnek ma is a papírgyártáshoz. A létrehozott múzeummal – úgy érezzük – értéket mentettünk, köszönetet mondtunk elődeinknek, és pozitív jövőképet adtunk a papíriparban dolgozóknak.

Cseh Teréz

2016.11.24. 09:15
   Üzleti magazin


133. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



132. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



131. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



130. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



129. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



128. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



127. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



126. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



125. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



124. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



123. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



122. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



121. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



120. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



119. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



118. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


117. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



116. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


115. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



114. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


113. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


112. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


111. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


110. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


109. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



108. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!    Lapozós verzió!



107. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!  böngészős verzió!  Lapozós verzió!



106. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



105. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


2011. 104. szám pdf

2011. 104. szám lapozós

2011. 104. szám 
böngészős verzió

 


2011. 103. szám pdf

2011. 103. lapozós

2011. 103. szám 
böngészős verzió


2011. 102. szám
böngészős verzió

2011. 102. szám - pdf verzió


2011. 101. szám
(lapozgatós)

2011. 101. szám 
böngészős verzió




2010. 10-12. szám pdf

2010. 10-12. lapozós

2010. 08-09. szám pdf

2010. 08-09. lapozós

2010.08-09. böngészős verzió


2010. nyár

2010. nyár böngészős verzió

2010. nyár letölthető pdf


2010. március-április

2010. március-április böngészős verzió


2010. január-február

2010. január-február böngészős verzió


2009. különszám

2009. Különszám böngészős verzió

Archivum

   Borászati kalauz

A Királyi Régió borászati
és turisztikai kalauza
2011

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2009 (20 MB)

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2008 (23 MB)

vendeg2007.jpg

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2007 (26 MB)

ÁllásÉpítőiparKisipari gyártóMezőgazdaságSajtó, MédiaVallás
ÁruházFaiparKisipari szolgáltat...MinőségbiztosításSzálláshelyVas, Acél, Színesfé...
Autó, MotorFémszerkezetek gyár...KiskereskedőMobiltelefonSzállítás, Fuvarozá...Vegyipar
Biztonság, Biztonsá...Film, Fotó, OptikaKölcsönzésMűszaki cikkSzámítás- és Irodat...Vendéglátás
BútorFilm-, Mozi-, Szính...Könyv, ZeneMűvészeti tevékenys...Szépség, EgészségVillamosság
CégügyekHobbiKörnyezetvédelem, h...NagykereskedésSzivattyúkÜvegtechnika
CsaládIdegennyelvKözhasznú informáci...Nyomda, Sokszorosít...Szolgáltatás
DivatáruIngatlanKözigazgatásOktatásTakarítás 
EgészségügyIpari üzem, Gyár, B...KözüzemPénzügyTávközlés, telefon,... 
ÉlelmiszerKedvenceinkLakberendezés, Otth...Reklám, DekorációTervezés 
Energia, Fűtés, VízKereskedelemLátnivalókRuházatUtazás