Kisváros – nagy fejlesztések
A jubileumok éve volt Táton

Az elmúlt egy évben számos évfordulót ünnepeltek a Duna-parti kisvárosban. A 20 éves német és osztrák testvér-települési kapcsolatról, a 30 éves német nemzetiségi fúvószenekarról és mazsorett csoportról, a 25 éves asszonykórusról, és a 10 éves porcelánbaba klubról, no, meg a férfikórusról emlékeztek meg ünnepségek, találkozók, fesztiválok keretében. Az élet azonban nemcsak ünnepnapokból áll Táton sem, fejlesztésekről, tervekről, megvalósult beruházásokról beszélgettünk Turi Lajos polgármesterrel.

– Melyek voltak az elmúlt időszak legfontosabb eseményei a városban?
– Folytattuk az eleink által megkezdett lépésről-lépésre fejlesztést, építkezést. Ezt egyrészt az önkormányzat pénzeszközeiből, másrészt pedig két pályázati csomagból tudtuk megtenni. Az egyik csomag az adósságkonszolidációban nem részesült településeknek juttatott összeg volt, mintegy 181 millió forint. Ebből az orvosi rendelők belső felújítását valósítottuk meg, és utcákat aszfaltoztunk, valamint járdákat építettünk.
– A másik csomag a norvég projekt, ezt a csapadékvizek kezelésére írták ki, és most van a finis időszakában. A klímaváltozás során keletkezett csapadékvizek föltérképezésére, mérésére, matematikai modell készítésére, hidrogeológiai tanulmányozására, valamint engedélyes tervek készítésére szolgált, és bizonyos fokú kivitelezésre is. Komplett vízelvezető rendszerek valósultak meg a település alsóbb részén, melyek összegyűjtik a csapadékvizet, és bejuttatják a vízgyűjtőbe. Emellett tavaly önerőből, mintegy ötmillió forintból közvilágítást fejlesztettünk az újtelepi részen. Nagy reményeket fűzünk a Település és Területfejlesztési Operatív Programhoz, talán jó eséllyel pályázunk az orvosi rendelő külső megújítására és a bölcsődénk fejlesztésére.  Nem csak a közkényelmi beruházásokra gondolunk, hanem perspektivikusan a gazdaságélénkítésre, munkahelyteremtésre is. Az ipari területünk lassan betelik, ám komoly igény mutatkozik a cégek részéről, ezért ennek fejlesztésére közel 300 milliós pályázatot nyújtottunk be a TOP keretein belül. Emellett saját büdzséből játszóteret építünk Újtelepen, elmaradt járdákat igyekszünk pótolni, tehát járdafelújítás is lesz.

– Gondolom, nemcsak infrastrukturális beruházásokat terveznek?
– Valóban, nemcsak az infrastruktúra, az élhetőbb jövő mentén gondolkodunk, hanem a gyökerekre is visszaemlékezünk. Nemrég adtuk át a tájházat, ami már évek óta készül, de ennek a gyűjtőmunkája, rendszerezése, válogatása időbe telt. A Fő út 32. szám alatti épület az utolsó sváb jellegű házak egyike Táton. Itt kapott helyet egy néprajzi és helytörténeti gyűjtemény, amely méltó mementója eleink életének, kapocs a svábság és a mostani emberek között. Az anyag oroszlánrészét a kultúra táti lovagja, Szabó József gyűjtötte. Évtizedek óta szenvedélye a tárgyi emlékek, relikviák gyűjtése, óriási, pótolhatatlan munkát végzett.

– Hogy áll az új közlekedési csomópont ügye?
– A nagy csomópont, ami a 10-es út esztergomi kihajtásánál található, nagyon forgalmas, és balesetveszélyes, ide egy körforgalom épülhet. A tervek elkészültek, ám mivel állami beruházás, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. hatáskörébe tartozik. Reményeink szerint megtalálják az illetékesek azt a pályázati konstrukciót, amelynek keretében a kivitelezés sikeresen megvalósulhat. Ezzel párhuzamosan a körforgalom mellett kerékpárút és gyalogosút is épülhet egy külön híddal. Így gyakorlatilag a település ófalusi része az Újteleppel is összeköttetésbe kerülhet. Összekötik a tatabányai csomóponttal is, itt nem lesz körforgalom, csak az osztott pálya átépítése, és a biztonságos gyalogos átkelőhely a másik oldalra, valamint az újtelepi részre.

– Végezetül hogyan látja a város sport, kulturális és civil életét? Milyen számban vesznek részt a tátiak az egyes csoportok, egyesületek munkájában?
– Sportvonalon a futball az, ami nagyobb számú embert megmozgat, a csapat nyáron például baráti találkozón vett részt az osztrák testvértelepülésünkön, Molln-ban. Az egyesületek egyébként jó lehetőséget jelentenek a testvérkapcsolatok építésére, ápolására. Azon túlmenően, hogy családok kerülnek kapcsolatba egymással, nagyon fontos, hogy a civil szervezetek még jobban egymásra találjanak. Nekik is köszönhető, hogy jól működő testvérkapcsolatunk van még a felvidéki Ebed településsel a Duna másik felén, és a partiumi Kaplony községgel is. Mintegy hatezren élnek Táton, úgy tudom, hogy a lakosság kvázi 10%-a tagja a különféle civil szerveződéseknek. A fiatalokat a legnehezebb megszólítani, különösen a középiskolás, főiskolás, egyetemista korosztályt. Eljárnak tanulni, megvan a maguk életvitele, feszült hajtása, de szerencsére egyre többen találnak haza, és lesznek aktív részesei településünk közéletének.

Veér Károly