„Meg kell hallanunk, mit üzen nekünk a múlt !”
Nádasdladány 750 éves

Nádasdladány 2016. szeptember 24-én egész napos programmal ünnepelt. A település első hivatalos írásos említése 1266-ból származik, tehát ebben az évben lett a község 750 éves. Az évforduló tiszteletére szervezett rendezvényre, a jelenlegi lakosságon kívül az elszármazottakat is meghívták, hiszen ennek a történelemnek mindnyájan részesei.

Az eseményen megjelent Törő Gábor országgyűlési képviselő, Dancs Norbert a Székesfehérvári Járási Hivatal vezetője, Dr. Márfi Gyula a Veszprémi Főegyházmegye Érseke, Zuzanna Bonova, szlovákiai testvértelepülésük, Csallóköznádasd polgármester asszonya, és a szomszédos települések polgármesterei, képviselői. A Szent Korona másolata koronaőrök kíséretében vigyázta a délelőtti programokat.

Délután került sor a Nádasdladányból elszármazottak találkozójára. A rendezvény a Nádasdy-kastély parkjában felállított nagysátorban zajlott, de ökumenikus istentiszteletet is tartottak a római katolikus templomban. Közel háromszáz vendég érkezett az ország egész területéről, mint elszármazott, hogy együtt tudjanak ünnepelni, és találkozni a helyiekkel, akik szintén szép számmal vettek részt az ünnepségen reggeltől egészen késő délutánig. Köszöntő beszédében Varga Tünde Nádasdladány polgármestere így fogalmazott:
- Itt vagyunk, ez számunkra a szent föld. Első írásos emlékeit megőrizte számunkra a történelem, 1266-ban Lodan néven említették a települést. Elődeink kiváló adottságokkal rendelkező térségben telepedtek le, a Bakony lábánál, a királyok és királynék városa közelében, az ország szívében, és jó zsíros földeken. 1437-ben már Kysladannak hívták, majd Sárladány lett, és a gróf Nádasdy család kérésére lett Nádasdladány, ahol most is élünk.

– A Nádasdy család által elnevezett majorok neveit még ma is használjuk, mint Ilona puszta vagy Mariska puszta, vagy az Öreghegy településrészt, vagy a Diófa sort, vagy a Belső sort. Most nem így hívjuk őket, de nagyon sokan közülünk tudjuk, hova kell menni, ha ezeket a neveket halljuk.

– A Nádasdy-kastély mindenki kastélya lett, mert mindenki szívügyének tartja a sorsát. A templomok, az intézmények sok-sok emléket rejtegetnek számunkra, és ez a kis közösség vigyáz rájuk, ez az örökségünk! Tudjuk, hogy érdemes odafigyelni, megőrizni és becsben tartani őket, mert gyökereinket jelentik. Tudjuk, ez az a megtartó erő, amely múltat, jelent és jövőt összeköt.

– Meg kell hallanunk, mit üzen nekünk a múlt - ahhoz, hogy tudjuk, merre kell tartanunk a jövőben. Újítjuk épített örökségeinket, védjük környezetünket, őrizzük és bővítjük kulturális értékeinket, és figyelünk a közösségre, az összetartásra, és embertársainkra.

Az évforduló tiszteletére - Idő kapu néven - emlékhelyet lepleztek le a Kossuth Lajos utcában, a kastélyban pedig kiállítást rendeztek a 750 éves múltról, és a helyi intézmények óvodásai, iskolásai, nyugdíjasai adtak ünnepi műsort. A megjelentek Nádasdladányból elszármazott művészek előadásában hallhattak éneket, zenét, láthattak néptáncot. Beszélgetés volt Gróf Nádasdy Borbálával nádasdladányi emlékeiről, és a jövőbeni tervek megvitatásával ért véget a rendezvény.

tárnay