Az innovatív ipar- és városfejlesztés, a hálózatos együttműködés a cél
Nem csak várost, közösséget is építünk

A 2014-2020 közötti időszak kiemelt jelentőséggel bír – ahogy a gazdasági szervezetek, úgy – az önkormányzatok számára is. Az Európai Unió fejlesztési forrásainak elosztási rendszere ezt követően megváltozik. Vélhetően a források ez irányból elapadnak, a gazdaság- és városfejlesztés a későbbiekben más, ma még bizonytalannak tűnő anyagi bázisokra építve szerveződik majd. Éppen ezért a ma elérhető lehetőségeket meg kell ragadniuk a településeknek, és a lehető legjobban, leghatékonyabban kell azt felhasználniuk. Ennek érdekében az elmúlt évek során az országban mindenütt Integrált Városfejlesztési Stratégiák készültek, hogy e mentén haladva, átgondoltan, a legfontosabb célokat szem előtt tartva használhassák fel a most még rendelkezésre álló forrásokat – kezdte a városfejlesztésről beszélgetésünket Porga Gyula, Veszprém Megyei Jogú Város polgármestere.

– Milyen elveket szem előtt tartva készült el a veszprémi Integrált Városfejlesztési Stratégia?
– Miután  a mostani hétéves ciklus egy kulcsidőszak, a stratégiánkban olyan fejlesztések, beruházások megvalósítását tűztünk ki célul, amelyek hosszú távon segítik majd a város fenntartható működését. A jövőt tervezve végig ez a gondolat vezérelt bennünket. A távlatokba tekintve egy gazdaságilag erős, vonzó, az értékeit megőrző, és azt tovább vivő település képét vizionáltuk. Nyilvánvalóan fontos ehhez az erős gazdaság fenntartása, valamint a város egyik értékének, a kulturális sokszínűségnek, annak a miliőnek a megőrzése, amelyet elődeink teremtettek. Kiemelt jelentőséggel bír a Pannon Egyetemmel való szoros együttműködésünk is. Egymásra vagyunk utalva: abból a tudásból, tudományos tevékenységből, felsőoktatási választékból, amit az egyetem biztosít, a helyi ipar, kereskedelem és szolgáltatás is táplálkozhat. Az innovációs gazdaság fejlesztése épp ezért sarkalatos pontja a jövőre vonatkozó elképzeléseinknek.
– A fenntarthatóság is vezérelvként jelenik meg terveink között. Ezen a téren „piacvezetők” vagyunk, elsőként, és egyelőre Magyarországon egyedüliként kaptuk meg – 2012-ben – az Európai Klíma Szövetség „Klíma Sztár”-díját, mellyel a város energiastratégiáját minősítették. Számunka rendkívül fontos a megújuló energiaforrások minél hatékonyabb felhasználása. Ezen a téren a lehetőségek kiaknázásával szeretnénk elérni, hogy az önkormányzati épületeinket, intézményeinket a lehető legalacsonyabb költséggel tudjuk üzemeltetni.
– Ha a város jövőjéről beszélünk a legfontosabb, amit szem előtt kell tartanunk, hogy ne csak várost, hanem közösséget is építsünk. Minden, amit teszünk, vagy felhasználunk csupán eszköz ehhez. A veszprémiek szeretik a városukat, erős és jó közösséget alkotnak. Ennek megtartása és erősítése az alapvető cél. Szeretnénk elérni, hogy itt mindenki biztonságban érezhesse magát – az anyagi és a közbiztonságot is beleértve -, megfelelő szintűek legyenek a közszolgáltatásaink – jó iskolákat, óvodákat, bölcsődéket tartsunk fenn -, a szociális hálónk elég sűrű szövésű legyen ahhoz, hogy abból senki se hulljon ki. Arra törekszünk, hogy a családok, az egyedülállók, az idősek otthonuknak érezhessék Veszprémet, ahol hasznosan tudják eltölteni az idejüket, és ahol nem kell fölöslegesnek érezniük magukat. Ez a mi jövőképünk.

– Egy stratégiában mindig feltérképezik az erős és gyenge pontokat. Mire építhet Veszprém?
– Nagyon szerencsés, klasszikus piramis alakú gazdasági szerkezettel rendelkezünk. Két 1500-2000 fős nagycégünk van, 11 olyan gazdasági társaságunk, ahol 250-1000 fő között foglalkoztatnak, és nagyjából 70-en vannak, akiknél 50-250 alkalmazott dolgozik. Összesen 6000 regisztrált vállalkozás működik városunkban.
– A másik fontos adottságunk, hogy az itt lévő nagyobb vállalkozások többsége gyártási tevékenysége mellett kutatás-fejlesztést is végez. Évről évre egyre több forrást fordítanak erre a célra, márpedig ez azt mutatja, hogy ezek a cégek hosszú távra kívánnak berendezkedni Veszprémben. Ennek hozadékaként a helyben előállított termékek, szolgáltatások hozzáadott értéke sokkal nagyobb lehet, és nem utolsó sorban a szaktudásra, szellemi tőkére épülő tevékenység rendszerint stabil, hosszú távon számíthatunk rá, az ilyen jellegű cégeket nem lehet egyik napról a másikra továbbvinni, más régiókba költöztetni.
– Ugyancsak az erős pontok közé soroltuk kulturális sokszínűségünket, bár ezen a téren – csak úgy, mint a turizmus esetében – még bőven van hová fejlődnünk. Gyönyörűek vagyunk, hál’ Istennek évről évre egyre többen jönnek a városunkba, és lehetőségeink is vannak a fejlődésre, amiket szeretnénk is megragadni, és kiaknázni. Az egyik ilyen, hogy pályázni kívánunk az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre, és meg is akarjuk nyerni azt, ezzel is új lendületet adva a város ÉLETÉNEK fejlesztésének.
– Az erősségek mellett persze gyenge pontokat is találunk. Ahogy az egész régióban, Veszprémben is kétarcú a munkanélküliség: egyrészt 2,5-3%-a az itt élőknek nem jut munkához, másrészt állandósult a szakemberhiány, és ez ma már gátat szab a növekedésnek. Éppen ezért a városnak felelőssége van abban, hogy segítse az infrastrukturális beruházásokat, az ilyen jellegű igényekre gondot fordítson.

– Milyen főbb területei, moduljai vannak az átfogó tervnek?
– A gazdaságfejlesztés az egyik legfontosabb eleme: az infrastruktúra megerősítése, az ipari zónák útjainak továbbépítése, közlekedésének javítása. A gazdaságfejlesztéshez az önkormányzat közvetett módon tud hozzájárulni, elsősorban a közszolgáltatások színvonalának emelésével. Alapvető a családokról való gondoskodás, az óvodák, bölcsődék bővítése. Két vadonatúj óvodát kívánunk építeni, egyet Gyulafirátóton, a másikat pedig az Egry úton. A bölcsődei férőhelyek számát pedig 60 fővel tervezzük növelni.
– Fontos fejlesztési elem - a belvárosi rehabilitáció egyfajta folytatásaként - a „Kulturális negyed” programunk, melynek keretében a város szívében szeretnénk olyan zöldterületet kialakítani, megújítani, amit szívesen használnak majd a veszprémiek és a turisták egyaránt. A komplex fejlesztés eredményeként megújulhat a Petőfi Színház – ennek forrását a Modern Városok Programból fogjuk biztosítani –, és megtörténik végre a múzeum és a zeneiskola rekonstrukciója is, ez utóbbiakat TOP-os forrásokból tudjuk végrehajtani.
– Megkezdődhet szabadidős és sportnegyedünk felépítése is: a jelenlegi Veszprémi Aréna mellé – a Modern Városok Program keretében - végre felépülhet egy városi sportuszoda, és emellé egy jégcsarnok beruházás is napirenden van.
– Említettem már korábban a fenntarthatósági célkitűzéseinket, melyek keretében az összes önkormányzati intézmény energetikai megújítását tervezzük – ezekhez kis részben TOP-os pályázatokat tudunk hozzárendelni. Egy harmadik forrást is megcéloztunk. Öt megyei jogú várossal összefogva, konzorciumot alkotva – erről a megállapodást épp a napokban írtuk alá – 35-40 Mrd forintnyi közvetlen brüsszeli fejlesztési pénzre szeretnénk pályázni. Mivel ennél kisebb méretű projektekkel itt nem lehet indulni, ezért Dunaújvárossal, Kaposvárral, Tatabányával, Zalaegerszeggel és Szombathellyel összefogtunk a siker érdekében. Így – nyertes pályázat esetén - városonként 4,5-5 milliárd forintra számíthatunk, melyet a közvilágítás rekonstrukciójára és az említett energetikai célokra fordíthatunk.
– A közösségi közlekedés is szerepel a fejlesztési modulok között, ennek megújítása, szervezése kulcskérdés minden városban, így Veszprémben is. Nálunk elég rossz a helyzet, mi rendelkezünk a legidősebb buszparkkal, 22 éves a buszaink átlagéletkora. Ez már-már tarthatatlan. A buszok, a buszpályaudvar, a vasútállomás megújítása elengedhetetlen.
– Még egy tervünk van, amely prioritást élvez – ehhez a forrásokat szintén a Modern Városok Programtól várjuk -, az Aranyosi-völgyben egy tudományos parkot, egy innovációs kutatásfejlesztési központot kívánunk kialakítani, ahol egyfajta mentori segítséget kaphatnak majd a start-up cégek. Az egyetemi jelenlét mindenképpen indokolttá teszi az ilyen irányú fejlesztést, és Orbán Viktor miniszterelnök úrtól ígéretet kaptunk arra, hogy ehhez a forrásokat is biztosítják számunkra.

– A kreatív városok kőszegi találkozóján, a II. Nemzetközi KRAFT Konferencián nemrégiben ön is felszólal előadóként. Miről tudott ott beszámolni?
– Alapítói vagyunk a Pannon Városok Szövetségének – az egyetemmel létrehozott közös stratégiánk részeként -, mert hisszük, hogy a hálózatos együttműködéseké a jövő. Egyetlen város nem képes minden téren maximális szolgáltatást nyújtani, ezért itt, a Dunántúl közepén néhányan összefogtunk, mert úgy véljük, együtt erősebbek tudunk lenni, amellett, hogy mindannyiunknak megvannak a maga sajátosságai. A szövetségünk kétéves alapítása óta Veszprém vállalta személyemben az elnökséget, most Kőszeg veszi át a stafétát.
– Kreatív városként hiszünk abban, hogy az innovatív ipar- és gazdaságfejlesztés lehet egy olyan stratégiai célunk, amely hosszú távon a fenntarthatóságot fogja erősíteni, és ehhez további lehetőségeket nyit majd a régió városaival való együttműködésünk is.

Cseh Teréz