Források nélkül nehéz társulni A Sümeg környéki települések jövője
A Sümegi Kistérségi Többcélú Társulás 21 települést foglal magába, ezek közül csak Sümeg és Csabrendek lélekszáma haladja meg a kétezret, a többi néhány százfős kisközség. Szociológiai és közigazgatási szempontból érdekesség, hogy a térségben négy település is található, amelyek lakóinak száma száz alatt van. Ilyen Hetyefő (99 fő), Hosztót (98 fő), Zalameggyes (56 fő) és Megyer (48 fő). Mi lesz ezeknek az értékes, komoly természeti értékekkel megáldott aprófalvaknak a sorsa, a jövője?
A 21 település 1996, a Területfejlesztési Törvény első módosításának időpontja óta küszködik együtt azért, hogy legalább az alapvető és a 21. században elvárható szolgáltatások rendelkezésre álljanak. 2004-ig a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanácshoz benyújtott pályázatokon keresztül ez a célkitűzés többé-kevésbé teljesült, bár, mint a társulás jelenlegi elnöke, Simon Lajos, Dabronc polgármestere elmondta, a terület észak-nyugati részén fekvő 17 községben a mai napig nincsen csatorna.
– Legkésőbb 2012-ig szeretnénk ezt a hiányt pótolni, hiszen a mi területünk a Közép-Dunántúl egyik legkitűnőbb minőségű karsztvíz bázisa, amit mindenképpen meg kell őriznünk.
2004-ben megjelent az úgynevezett „többcélú kistérségi társulás” fogalma és törvényi lehetősége, ami azonban nem kapcsolódott össze újabb, vagy más jellegű pénzügyi forrásokkal, így a saját bevétellel nem gazdálkodó, egyébként is hátrányos helyzetű területek önkormányzatainak komoly működési nehézségekkel kellett szembenéznie.
– Igaz, hogy megjelentek újabb pályázati lehetőségek – folytatja Simon Lajos – de azt május végén kezdik el értékelni, és majd talán fél év múlva lesz belőle pénz. De addig miből működünk?! Csak úgy tudom elképzelni az egészséges működést, ha a fenntartási költségeket normatív módon megkapjuk, és így a társulás közigazgatási szintként képes megjelenni.
A térség két legnagyobb települése is csak egész komoly hiánnyal tudta megtervezni az idei költségvetést, ipar sosem volt, az egykor virágzó mezőgazdasági termelés pedig a jól ismert országos gondokkal küzd. Az agráriumban igen alacsony a jövedelem mértéke, iparűzési adó bevétellel szinte egyáltalán nem lehet számolni.
– A beruházások legnagyobb részét városokba telepítik, itt gyűlik fel az iparűzési adó is. Például a fővárosi kerületek közül nem egyben akkora az adóbevétel, hogy milliárdokat tudnak brókerekre bízni, miközben falun egy fillért se tudunk beszedni. Igazságtalan az elosztás, igenis a mindenkori kormánynak juttatnia kellene vidékre is! – mondja a társulás elnöke. – Ahogyan a mindenkori kormánynak végre kellene hajtania az önkormányzati reformot, hiszen eddig még minden kormány csak megígérte azt. Vagy itt van a „falu mint népességmegtartó erő” szlogenje. Dabroncon, a saját településemen az elmúlt tíz évben végzett gyerekek közül egy se jött vissza, mert mindenki úgy látja, városban jobban lehet boldogulni. És ez így is van. De nem kellene így lennie! Egymás után szűnnek meg az óvodák és iskolák, mert 4-5 gyereknek nem érdemes kinyitni. Csakhogy nem a bezárás és központosítás lehetőségén kellene gondolkozni, hanem azon is, miért jutottunk el idáig?!
A fiatalok nem jönnek vissza, a munkahelyet keresők elköltöznek, az idősek hamarosan kihalnak. 10-15 év múlva a falut is be lehet zárni, mert nem lesz lakója! De beszélhetnék a gazdaságosság sajátos hazai felfogásáról is. Nyugat-Európában az átlagos birtok méret 20 hektár. Talán még bérbe vesznek mellé újabb 20 hektárt. És ez életképes. Nálunk azt mondják, 500 hektár alatt nem érdemes hozzáfogni a gazdálkodáshoz. Nem biztos, hogy a mindent versenyképesség alapján megítélő szemlélet hosszú távon kedvező nekünk.
Simon Lajos több órán át sorolhatta volna: mi nincs és mi kellene. Szomorú végkövetkeztetés, hogy amit mondott, nem csak a Sümeg környékére jellemző, hanem az egész országra. Pedig természeti értékekben gazdag, értékes tája ez a Pannon vidéknek, a természetközeli gazdálkodás bölcsője lehetne. A Balaton és a nyugati határ közelsége pedig olyan adottság, amit fel nem fedezni, ki nem aknázni vétek. A halogatás nyomán hamarosan csupán elherdált kincsek és pusztuló nemzedékek fölött kesereghetünk. |