Huszonhat éves mélyponton a munkanélküliségi ráta
Pápán bátrabban tervezhetnek

Pápa azon települések közé tartozik, amelyeknek van egy kis mozgástere a helyi adóbevételnek köszönhetően. Nem olyan gazdagok, mint a nagyobb iparvárosok, de egyre számottevőbb a helyi iparűzési adóbevételük. Ez egyrészt az jelenti, hogy feladataikat egy kicsit bátrabban tervezhetik minden évben, másrészt pedig azt, hogy a helyi gazdaság folyamatosan erősödik, ezáltal egyre nagyobb adóbefizetésre képes, és egyre magasabb jövedelmeket tud biztosítani az itt élőknek. Dr. Áldozó Tamás polgármesterrel beszélgettünk az elmúlt évek eredményeiről, és az önkormányzat terveiről.

– Milyen folyamatok zajlottak a közelmúltban, a város gazdasági életében?
– Pápának közel két évtizeden át az volt a problémája, hogy jelentős számú volt a városból eljáró dolgozó, és viszonylag kevés volt a beruházás. A szocialista iparszerkezet átalakulásából mi nettó vesztesen kerültünk ki. Az elmúlt öt évben nagyon sok változás történt, jelentős beruházásokra került sor, elsősorban az autóipar területén. Ma gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság, sőt komoly munkaerőhiány alakult ki, nem csak a szakképzett, hanem a betanított munkaerő tekintetében is. A pápai foglalkoztatási körzetben 2016 decemberében mindössze 997 álláskereső volt, ez 2,3%-ot jelent. Utoljára ennél jobb adatot 1991 nyarán jegyeztek fel. Korábbi nagy foglalkoztatónk, a Johnson Controls átalakult, az új többségi tulajdonos egy kínai befektetőcsoport, és a céget jelenleg Yanfeng Hungary Automotive Interior Systems Kft.-nek hívják. Ez a társaság igen nagy beruházásokat hajt végre, jelenleg egy 14ezer m2-es üzemcsarnokuk épül, ahol július 1-jétől kezdődik a termelés. Már a kétezret is meghaladja azoknak a munkavállalóknak a száma, akik ott találtak álláshelyet. Más autóipari beszállítók is jól teljesítenek. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a pápai bázisrepülőtéren óriási beruházásokat hajtottak végre. A megújult reptér a katonai logisztikát szolgálja, és nagyon fontos a város számára, hiszen közel ezren dolgoznak ott, és sok a betöltetlen álláshely is. A Boeing Hungary Kft. a harmadik legnagyobb adófizetőnk.

– Hosszú idő után lezárult a nagy múltú Pápai Hús ügye is. Mi újság a cég háza táján?
– Pápa szempontjából stratégiai jelentőségű, hogy a Pápai Hús felszámolása 2016 november végén lezárult, a felszámolásban értékesítésre felkínált vagyontömeget egy Honkongban bejegyzett, ám tajvani tulajdonban lévő társaság megvásárolta, és december 1-jétől működteti a most Pápai Hús Kft. néven működő céget. Ezzel egy hosszú kálvária ért véget, mely az önkormányzat részvételével, közreműködésével, érintettségével zajlott, hiszen mi voltunk a tulajdonosai egy ideje a társaságnak. Azonban az látszott, hogy az önkormányzat nem képes tulajdonosként viselkedni egy ekkora cég esetében, nem volt lehetőségünk arra, hogy beruházásokat hajtsunk végre, illetve forgótőkét biztosítsunk a folyamatos termelés biztosításához. Az új tulajdonos tőkeerős, a rendszerváltás óta először van olyan gazdája a társaságnak, akinek van pénze. A dolgozókat gyakorlatilag hiánytalanul átvette, 680 fővel kezdődött el a termelés, és további létszámbővítést terveznek. A megfelelő számú sertés most rendelkezése áll, és olyan heti vágásszámokhoz közelítenek, ami nagyon régen, talán 15 éve volt. Nyilván az új kínai tulajdonos egyben piacokat is hozott, hozhat. Amennyiben a Pápai Húsnak sikerül a lábát megvetnie a távol-keleti piacon, akkor nem lesz annyira kiszolgáltatva a nagy multiknak, mint a legutóbbi időkben. Mi most úgy látjuk, hogy a cég története pozitív irányba fordul.

– Hogy alakult a város adóbevétele?
– 2011-ben 938 millió forint volt az iparűzési adóbevétel, ez 2016-ra 1,347 milliárd forintra emelkedett. Tavaly bevezettünk egy új adót, nem feltétlenül a népszerűséget keresve. A kommunális- és a telekadó esetében úgy láttuk, hogy a tartós, fenntartható működéshez Pápának szüksége van a polgárok áldozatvállalására is. Most mindennek köszönhetően van a városnak valamennyi mozgástere. Ez arra elegendő, hogy az önként vállalt feladatainkat teljesítsük. Ilyen például a bentlakásos szociális otthoni elhelyezés, vagy az Eszterházy-kastély üzemeltetése.
– Ezen túl arra fordítottunk figyelmet, hogy a városgondnokságot az elmúlt években megújítsuk. Új a vezetés, megfelelő minőségű eszközökhöz – traktorok, járművek, fűnyírók, stb. – jutottak, így elvárható a munka minőségének javulása is. Ez már látszik a városképen, a virágosításon. A Pápai Városfejlesztő Kft.-n belül létrehoztunk egy brigádot, mely járdát is tud építeni. Tagjai részben egy korábbi romaprogram keretében képzett emberek, és 1,5-2 éve ott dolgoznak mind a négyen. Ez jó, mert ez a négy család is kikerült abból a körből és mélyszegénységből, amiben korábban élt. A Kft-től rendeljük meg tehát elsősorban a járdaépítéseket, és nem pedig valamilyen külsős cégtől. Azt kell látni, hogy a város nem állhat fejlesztések sorozatából, hanem a meglévő infrastruktúrát üzemeltetni is kell a jó gazda gondosságával. Ez sok feladatot jelent, hiszen az infrastruktúra amortizálódik, pótolni kell elemeket, karban kell tartani.
– Még egy jelentős változás volt tavaly: a Pápai Termálvízhasznosító Zrt.-nek – ez a Várkert fürdő működtetője – mostanra a magyar állam (49,98%) és az önkormányzat (50,02%) a tulajdonosa. A fürdő korábban abból a körből nem tudott kitörni, hogy hiába fizette már 15 éve a beruházási (devizaalapú) hiteleit, gyakorlatilag ugyanazon a szinten maradt, mint amikor felvette, ötszázmillió forint volt a tartozása.  A magyar állam tavaly úgy döntött, hogy a tőketartozás kifizetésére fedezetet biztosít, és egy kormányhatározattal mi ezt a pénzt megkaptuk. Törzstőke-emelés formájában bevittük a cégbe, és visszafizettük a hiteleket. A Zrt. így ma beruházási hitelek nélkül tervezheti a jövőt. Én úgy látom, hogy az új vezérigazgató nagyon sok pozitív folyamatot indított el, tehát a fürdő megújulása folyamatos.  Szerintem ez a közönség elismerését is kivívta, a látogatók száma továbbra is a 250 ezer fő körül van évente.

– A múlt után beszéljünk a jövőről. Milyen pályázataik várnak elbírálásra?
– A TOP keretében gyakorlatilag majdnem minden kiírásra adtunk be pályázatot, de más olyan lehetőséget is látunk, amin részt vettünk, vagy szeretnénk részt venni. Amik előttünk állnak, azok például az EFOP-os kiírásokban találhatóak. Nézzük a legfontosabb csapásirányokat! A Zöld Város kiírásra hangsúlyosan figyeltünk, mert nagyon nagyok a zöld területeink, amiket meg kell újítanunk ennek keretében. Ugyancsak fontos a rozsdaövezetekbe ágyazott zöldövezeteinket érintő barnamezős területek rehabilitációja. Erre közel 1,7 Mrd-os pályázatot állítottunk össze. A közlekedésbiztonsági beruházások között szeretnénk több gyalogátkelőhelyet, települési bevezetőt, településkaput megépíteni, illetve egy körforgalmat a Várkert út és a Szent István út túlterhelt kereszteződésében. Szeretnénk a csapadékvíz elvezető rendszereink közül a város északi részén lévő területeken több beavatkozást végrehajtani. Ezek részben a Pápai Hús környéki régi Tapolca medret érintenék, részben pedig a ma is élő Bakony-ér meder szabályozását. A pápai ipari parkban nagyon sokan dolgoznak, ez egy valóságos, működő iparterület. Annak a régi része is, ami az orosz laktanya volt, és az új is, ahol az új üzemek vannak, elsősorban a Yanfeng és a Hirtenberger, de több más vállalat is ott található. Ma már úgy látjuk, hogy az oda való eljutás keresztmetszetén kell bővíteni. Szükséges kerékpárutat építeni, az autóbusz forgalom pedig akkora lett, hogy megállót és autóbusz fordulót, valamint parkolókat kell csinálni. A régi főút is teljes rekonstrukcióra szorul, mert az előző évek beruházásai során a nagy tömegű járművek gyakorlatilag teljesen szétjárták, valamint a hiányzó közúti kapcsolatokat kell megteremteni az ipari parkon belül. Pályáztunk bölcsődeépítésre, és a Huszár lakótelepi orvosi rendelőt szeretnénk felújítani, ahol hat praxis is működik. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúráját is szeretnénk bővíteni. A valamikori véradó állomás szerepét betöltő háromszintes, városképet meghatározó ma üres épületet újítjuk fel, ahol a fogyatékosok nappali intézetét tudnánk elhelyezni, illetve a Család- és Gyermekjóléti Központnak adna otthont. Természetesen mi is pályázunk a foglalkoztatási paktumra, bár azt érzékeljük, hogy nem túl nagy tömegű a megszólítható, tovább képezhető ember. A decemberi adatok alapján Pápa a Veszprém megyei tíz foglalkoztatási körzet közül a negyedik helyen áll, olyan iparterületeket, iparvárosokat előzött meg, mint pl. Ajka kistérsége. A helyi közösségek művelődési tereinek megújítására is van pályázatunk.
– Összességében nagyjából egy tízmilliárd forint értékű pályázati csomagot állítottunk össze. Ebből reményeink szerint 7-8 milliárdot el is nyerünk. Mi azt vizionáltuk, hogy az önkormányzat 2019-re – tehát ebben a ciklusban – 10 Mrd forintnyi pályázati forrást tud majd felhasználni, vagy kezdi meg a felhasználását. Nagy örömünkre a református egyház különböző kormánydöntéseknek köszönhetően szintén forrásokhoz jutott. Ennek köszönhető a régi református templom felújítása, illetve a Református Kollégium megújításának megkezdése.
– Az ugyanilyen nagyságrendű városokhoz hasonlóan a helyi közlekedési infrastruktúra állapota borzasztó. Alig van új, vagy megújított út a városban. Most több forrásból lesz lehetőségünk arra, hogy ezen az állapoton elkezdjünk javítani. Ehhez készítettünk egy tanulmányt, az utak állapotáról és a beavatkozások szükségességéről. A tanulmány a legsürgősebben szükséges munkákat számba véve 1,3 Mrd forint elkülönítését látja azonnal indokoltnak, és utána a folyamatos útkarbantartás költségeit számolja. Most a kormány döntése alapján 650 MFt-ot kapott év végén Pápa, amit kifejezetten a helyi közlekedési infrastruktúra javítására szeretnénk fordítani. Tehát a pénz fele megvan, köszönjük Kovács Zoltán államtitkár úr, és a kormány közreműködését. A másik forrásunk a Vízmű vízi közművek rekonstrukciójára fordítható pénze. A mi számlánkon gyűlik bérleti díj formájában, de csak gördülő fejlesztési terv alapján, vízműves beruházásokra fordítható. A vízi közmű csere azt jelenti, hogy utána a burkolatot is meg kell csinálni, tehát nekünk ezt a kettőt össze kell hangolni: a saját 650 milliónk elköltését, és a vízműves forrásokat. Van tehát remény arra, hogy előrelépés legyen ezen a területen is. Ez egy nagyon hosszú időn keresztül tartó, és nagyon sok pénzt igénylő feladat. Ez az első lépés. Úgy gondolom, ha Pápán ebben a pillanatban kifogástalan állapotba szeretnénk hozni az úthálózatot, akkor 5 Mrd-ot lehetne rákölteni. Mindig ehhez képest kell mérni a feladatot, és ha az 5 Mrd-ot elköltöttük, utána minden évben 150-200 milliót az állagmegóvásra kell fordítani, és akkor lennének olyan minőségi útjaink, mint Németországban!

Veér Károly