Az eddig kiaknázatlan adottságokra építene a kisváros vezetése Polgárdi a lakossággal összhangban fejleszt
A Székesfehérvár agglomerációjába tartozó kisvárosok előnyét és hátrányát is érzik a megyeszékhely szomszédságának. Merre, milyen irányba érdemes fejlődniük, hogy a környezetükkel összhangban legyenek, de az adottságaikkal élni tudjanak? Polgárdi városvezetése semmit sem bízott a véletlenre. Áttekintették a lehetőségeiket, és a döntésbe bevonták a kisváros lakóit is. Az elképzelésekről Nyikos László polgármester nyilatkozott lapunknak.
– Polgárdi Város Önkormányzata milyen elképzeléseket nyújtott be a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programba? – Amikor a TOP-os pályázati felhívások megjelentek, számba vettük, hogy Székesfehérvár agglomerációjába tartozó kisvárosként, melyek lehetnek a legfontosabb fejlesztéseink. Összeállítottunk egy 10 pontos javaslatcsomagot, és egy reprezentatív közvélemény-kutatás keretében - 2000-ből 550 főt kérdeztünk meg -, azt vizsgáltuk, hogy az itt élők mit tartanak a legfontosabbnak. A legjobb persze az lenne, ha valamennyi elképzelésünket valóra válthatnánk, de a rendelkezésre álló források tekintetében erre nincs valós esélyünk. – Az eredményeknek nagyon örültem, mert azt tükrözték vissza, hogy a város vezetése és lakossága hasonló módon gondolkodik a jövőnket illetően. Egyetértés van a tekintetben, hogy egy település fejlődése akkor biztosított leginkább, ha a lehető legtöbb területen saját lábán tud állni. Ezért az első helyre a munkahelyteremtés, az ipari park fejlesztése került, ami első olvasatban talán közhelyesnek tűnik, hiszen minden város szeretne ezen a téren előrelépni, de úgy vélem, Polgárdi esetében ez egy releváns elképzelés. Kiaknázatlan lehetőségeink vannak: M7-es autópálya és a 7-es út közelsége, Székesfehérvár szomszédsága páratlan geopolitikai adottságokat jelentenek. Eddig ez az irány nem volt kellőképpen felkarolva a városvezetés irányából, legalábbis a téma előkészítetlensége erre utal. Most lehetőségünk nyílik ezen változtatni. Pályázati források felhasználásával szeretnénk a legfrekventáltabb befektetési területeinket vonzóvá, piacképessé tenni. – Persze azt is tudjuk, hogy önmagában az infrastruktúra, ha az csupán egy üres telek marad, nem hoz adóbevételeket. Ezért az is fontos, hogy mindezt úgy lépjük meg, hogy eközben felismerjük a valós piaci elvárásokat, megtaláljuk az ideális befektetőket.
– Mi került a második helyre? – Ennél a pozíciónál is teljes volt az egyetértés a lakosság és a városvezetés között. A helyi szolgáltatások, az intézményrendszer fejlesztését jelölték meg másodikként a polgárdiak. Alapvetően kevés a helyi munkahely, számos olyan kisvállalkozás, szolgáltatás hiányzik, ami komfortossá tesz egy kisvárost. Sok tekintetben Fehérvárra szorulunk. A munkavállalók zöme, közel 75%-a ingázó. Ugyanakkor a születések, a beköltözők és ezekkel együtt a lakosság száma is folyamatosan növekszik. Nem véletlen, hogy az óvoda és bölcsőde fejlesztése a lakossági felmérésben a legtámogatottabb projektek egyike volt. Ezért is nyújtottuk be a kérelmünket a TOP-ban egy 300 millió forintos óvodai-bölcsődei komplexumra. Jelenleg nincs bölcsődénk.
– Mi került a dobogó harmadik fokára a felmérés alapján? – A Zöld Város Program keretében megfogalmazott fejlesztésekre szavaztak a legtöbben harmadik-negyedikként. Ezek zöme egészségmegőrzéshez kapcsolódó elképzelések, melyek tervezése 100 millió forintos nagyságrendben történt meg. Alapvetően belvárosi területek fejlesztésében gondolkodtunk: futópályák, szabadtéri kondiparkok, ehhez kapcsolódó infrastruktúra – parkolók, öltözők, szolgáltató egységek. De a program része például az őshonos növényfajok védelme, illetve helyreállítása is. – A „zöld energia” is szerepel a tervek között? – A pályázat ezt is lehetővé teszi, de mi ezen már túl vagyunk. Pályázati forrásból napelem került az iskola és az óvoda közös épületének, az orvosi rendelőnek, és a városházának a tetejére. Nagyon pozitívak a tapasztalataink, éppen ezért a TOP-tól függetlenül jelenleg is tárgyalunk egy napelem-park telepítéséről. Az már szinte biztos, hogy egy ilyen beruházás elindul a településünkön – vannak erre alkalmas területeink -, a kérdés csak az, hogy tisztán önkormányzati-állami beruházásként, vagy befektetővel együttműködve. A képviselő-testület hamarosan ez ügyben is dönteni fog. Sok mindent át kell ehhez gondolni, hiszen egy ilyen elképzelésnek egy fentről összehangolt stratégiába kell illeszkednie. – Ez tehát a három fő projekt, melyek városunk életében nagy lehetőségnek számítanak, ezért is tartottuk fontosnak, hogy beavassuk a döntésbe az embereket. Nagyon sok energiát fektettünk az előkészítésbe, a tavalyi év az önkormányzatnál gyakorlatig ennek a jegyében tellett. - Ezek mellett persze futó projektjeink is vannak. Nagy erővel zajlanak az EFOP programok, és a könyvtár, a művelődési ház, valamint a szociális alapszolgáltatások fejlesztése kapcsán is vannak pályázati törekvéseink. A Szociális és Gyermekvédelmi Főfelügyelőséggel is van egy közös fejlesztésünk. Reményeink szerint egy pályázatnak köszönhetően az intézmény elhagyhatja a jelenlegi, nagyon rossz állapotban lévő telephelyét, és helyette új épülhet. Ehhez az önkormányzat biztosítaná a telket.
– Hogyan érintette önöket az iskolafenntartási támogatás rendszerének átalakítása? – Rendkívül pozitívan hatott a mérlegünkre, és nagyon nagy öröm a számunkra, hogy ez végre megtörténhetett. Három éve jelezzük, és kérjük ennek felülvizsgálatát. Számunkra nagyon megterhelő volt az a hozzájárulás, gyakorlatilag semmink sem maradt a fejlesztésekre. 2017. január 1-jétől eltörölték a kötelező hozzájárulásunkat, mivel az alacsony adóbevételű települések közé tartozunk. Ezzel közel évi 50 millió forintnyi adó maradhat itt helyben. Végre jut pénz a kisvárosokban is a fejlesztésekre, pályázati önerőre.
-réz |