Ahol cigány nyelven is prédikálnak
Csatka, búcsújáróhely

Ki ne hallott volna széles e hazában a híres csatkai búcsúról? A szeptember nyolcadiki, Kisasszony-napi esemény mára a magyarországi cigányság talán legnagyobb vallási ünnepévé vált. Az alkalomra a határokon túlról is tömegesen érkeznek zarándokok, sokan a vallásgyakorlás mellett azért, hogy régi ismerősökkel, rokonokkal találkozzanak, a fiatalok párt találjanak, s hogy vegyenek és vigyenek a forrás vizéből az otthon maradottaknak is.

A mindössze 254 lakosú falu Komárom-Esztergom megye déli részén, Ácsteszértől délre található a Bakonyalján. A település neve személynévi eredetű. A Csát személynévből keletkezett, annak -ka képzős változata: (Chat-ka), Csát-ka, Csat-ka, Csatka. Nevét írásos formában 1326-ban említik először, egy királyi oklevélben. 1357-körül Kont nádor építtetett itt kolostort, a pálos szerzeteseknek. Csatka a kolostornak köszönhetően az évek során mezővárossá fejlődött. Az 1543-as török támadáskor a település és a kolostor is elpusztult. 1724-ben az elnéptelenedett területet a pápai pálosok szerezték meg. Radoványi Özséb Győrszentmártonból 15 katolikus családot telepített be, akik a mai Suttony helyén erdőirtással szereztek földeket. A település híres búcsújáró hely, a szentkúti kegykápolnánál cigány nyelven is prédikálnak.

A szentkúti búcsú
A mai, Irgalmasság Anyjáról elnevezett kápolna Szentkút közelében 1862-ben épült, báró Fiath Ferencné jóvoltából, s annak a Csöbönyei József harmadrendi testvérnek a segítségével, aki itt is lakott egy remetekunyhóban. Bár a feljegyzések a csoportos zarándoklatok emlékét csak a múlt század végétől őrzik, mégis tudunk egy Meizler Vilmos nevű vak ember csodálatos gyógyulásáról, 1792-ből. A búcsúsok szerint a csatkai Szentkút vize elsősorban lábfájás gyógyítására, bénaság ellen jó. Jelentős műemlék a falusi plébániatemplom, amelynek egyes részei még a XIV. századi pálos templomból maradtak fenn. A szentély falába Szentléleky Miklós Ákos reneszánsz sírkövét falazták 1516-ban. A régi kápolna mellett a közelmúltban egy újat is építettek, ebben felállították azt a fakeresztet, amelyet II. János Pál pápa megáldott. A Szentkúti-kápolna körül természetvédelmi terület található.

Látható fejlődés
– Csatka látképének szépségét – mondta Tűz András polgármester - jelentősen növelte a Szentkút-liget kialakítása, mely a Szentkút utcában található. A START közmunka program keretében helyi lakosainknak is tudtunk munkát biztosítani, és megújult a Kossuth Lajos utca, Petőfi Sándor utca és a Szentkút utca árokrendszere. A csapadékvíz elvezetése is megoldódott, a mezőgazdasági utakon hídfelújítások történtek, és az orvosi rendelőnket is újjáépítettük. I. világháborús emlékművünk jelenleg is felújítás alatt áll. Legnagyobb beruházásunk - amire pályázatot nyújtottunk be - az egyedi szennyvíztisztítás. Ezután is igyekszünk minden lehetőséget kihasználni falunk szebbé, élhetőbbé tételéhez.

Tárnay Olivér