Komárom-Esztergomban senki nem marad az út szélén
TOP: érvényesült a területi elv

Beszélgetésünk kezdetén Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke jogos büszkeséggel számolt be arról, hogy az országban elsőként – egy hónappal megelőzve a többieket – Komárom-Esztergomban jelentették be a TOP-os pályázatok első körének nyerteseit nagy tömegben. Köszönhető mindez a közgyűlés, és Petrikné Molnár Erika területfejlesztési főosztályvezető vezette hivatali csapat pontos, lelkiismeretes és kemény munkájának.

- Ez számunkra azért jelentett nagyon sokat, mert az idő pénz, és a megvalósításnak is határideje van. Minél hamarabb tudunk elindulni azon az úton, ami a támogatási szerződések megkötését és a projektek megvalósítását jelenti, annál nagyobb esélyünk van arra, hogy jó minőségben, és időben be tudjuk fejezni a TOP-os pályázatainkat.

- Mikor álltak neki ennek a munkának?
- Az Önkormányzati Törvény 2012-es megváltoztatása négy feladatkört rótt ránk: területfejlesztés, területrendezés, vidékfejlesztés és koordináció. Ez utóbbiról akkor még csak találgattuk, hogy mi az. Akkor értettük meg, amikor megtudtuk, hogy a kormány a Területi és Településfejlesztési Operatív Program pályázatainak megszervezését a megyei önkormányzatokra bízza. 2013 nyarán láttunk neki a munkának. Óriási szervezésbe kezdtünk, jelszavunk a „részvétel alapú tervezés” volt. 54 rendezvényt szerveztünk, ahol gyűjtöttük az információkat, hogy milyen fejlesztésekre lenne szükség a megyében. Mintegy1330 projekt került a látókörünkbe, mi elsősorban természetesen az önkormányzatokkal foglalkoztunk, de figyeltünk az egyházakra, és a civilekre is. Ez kellett ahhoz, hogy jó minőségben és jó előkészítő munkával bele tudjunk vágni a TOP megvalósításába. Ez több lépésben történt. 2014.03.07-én elfogadtuk a megyei területfejlesztési koncepciót, ami alapján megalkottuk a területfejlesztési stratégiát és az operatív programot. Ezzel 2014.08.28-ára végeztünk. Ezt követően 2015. januárjára elkészítettük a megyei integrált területfejlesztési programot. Megpróbáltuk olyan dokumentumot alkotni, úgy integrálni az igényeket, hogy azok a lehetőségekkel megfelelő mixet alkossanak, és a program végrehajtható legyen.

- Milyen, csak a megyére jellemző speciális célokat fogalmaztak meg?
- Az első a területi egyenlőtlenségek mérséklése - mert akármennyire is fejlett megyénk, vannak régiós különbségek. Próbáltuk kezelni a sajátos helyi és térségi igényeket is. Nagyon fontos a célok között a térségi decentralizált gazdaságfejlesztés, és ezáltal a foglalkoztatás további növelése, a megye népességmegtartó erejének és az itt élők életkörülményeinek javítása. Mindezt akkor tudjuk megcsinálni, ha jó partnerei vagyunk az itt élő egyházaknak, önkormányzatoknak, civil szervezeteknek, a TOP célirányos gazdasági szereplőinek. Csaknem 26 milliárdnyi az az összeg, amit a TOP keretében felhasználhatunk a megyében. Azt tűztük ki célul, hogy egyrészt – ha mód van rá - a legkisebb településnek is legyen lehetősége eséllyel pályázni, és nézzük meg azokat a prioritásokat is, ami 1-1 térségnek fontos. Ezt a települések nagyon jól végiggondolták, és pályáztak. El tudtuk azt érni, hogy nincs olyan település a megyében, aki ne pályázott volna, vagy ne tudnánk, hogy valószínűleg a második körben tervezi.

- Milyen módszerrel segítik a településeket a pályázatoknál?
- A siker köszönhető a közgyűlés, és a Petrikné Molnár Erika területfejlesztési főosztályvezető vezette hivatali csapat pontos, lelkiismeretes és kemény munkájának, valamint annak, hogy egy intézményrendszert hoztunk létre a koordinációs munka elősegítésére - ebben nagyon fontos szerepet játszik a Komáromi-Esztergom Megyei Területfejlesztési Kft., Juhász János vezetésével. A céget tartalékainak felhasználásával hozta létre a megyei önkormányzat, amelynek költségvetéséből gyakorlatilag előfinanszírozta a kistelepülések számára a pályázatok előkészítésének költségeit. A kft. jó egy éve működik. Konzorciumra lépett már 49 önkormányzattal, megvan a megfelelő szakembergárda a pályázatírásra, a projektmenedzsmenti, és a közbeszerzési feladatok elvégzésére. Ráadásul a piaci áraknál jóval olcsóbban dolgoznak, elégedettek velük a megye szereplői, hiszen újabb és újabb megbízásokat kapnak.

- A tervezés során összegyűlt projektötletekből hány pályázat született?
- Az 1330 ötletből kb. 400 olyan, ami a TOP-ba illeszthető lett volna, de ebből összesen 130-150 pályázatot adtak be. A kevésbé esélyesnek ítélt projekteket nem kezdték el kidolgozni, mert az emberi-anyagi erőforrásokat igényelt volna.
- A 26 milliárdnyi forrás lekötésével hogy állnak?
- 2016-ban már volt 10 nyertes pályázatunk 3,3 milliárd értékben. Ez két Zöld Város projektet, a helyi és a megyei foglalkoztatási paktumot, egy szociális város rehabilitációt, és 5 db közútfejlesztési projektet jelentett. A mostani csomagban 80 db nyertes pályázat van, összesen 9,3 milliárd Forint értékben. Az első körben még 40-50 beadott megyei pályázat eredményére várunk, és már lehet pályázni a TOP második körére is. Jelenleg tehát a rendelkezésre álló összeg mintegy felét használtuk fel.

- Milyen nyertes pályázatok születtek a megyében?
- A megyei önkormányzatnak – korlátozottan ugyan, de - vannak saját pályázatai is, kezdjük ezekkel. Az egyik a megyei együttműködések támogatása hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatására, képzésére. A másik egy energetikai és klímaváltozással összefüggő stratégiai és akcióterv elkészítésére vonatkozik a megye teljes területére. Lesz még egy lehetőségünk pályázni „helyi identitás erősítése” címen a második körben, amelynek segítségével a helyi közösségek erősítését, céljaik eléréséhez szükséges képzéseket, különböző akciókat, rendezvényeket tudjuk támogatni, amivel az ottani értékeket lehet építeni, és megmutatni kifelé.

- Egyébként minden tengelyen van már első körös nyertes pályázatunk a megyében. Eddig 53-at nyert község (3,8 milliárd) Ft), 24-et pedig város (5,1 milliárd). Ebből is látszik, hogy érvényesült a területi elv. Néhány érdekesebb indikátor az eddig elnyert pályázatok tükrében. 21 hektár új közművesített iparterület, 11,2 km közút felújítás, 16 km kerékpárút, 90 hektár fejlesztett zöldterület, és 9 hektár rehabilitált terület kialakítása valósulhat meg. 92 ezer fő látogatónövekedéssel számolunk a turizmus területén, 19 új, és 312 felújított bölcsődei, 296 új, és 674 felújított óvodai férőhellyel gazdagodik a megye. 25,7 km felújított vagy épített vízelvezető árok épül, 26 intézményt újíthatunk fel energetikailag, és 220 fő szociális gondozásos férőhely kialakítására kerülhet sor.

- A legkisebb lélekszámú támogatott település Dunaszentmiklós (466 fő), a legnagyobb pedig Esztergom (29.000 fő). A legnagyobb támogatott projekt az Oroszlány - Környe - Tatabánya közötti kerékpárút megépítése, amely kapcsolódik az egész megyei kerékpárút rendszerhez, a legkisebb pedig egy mocsai beruházás. A legnagyobb egyházi projekt, a Bajót - Péliföldszentkereszti Szalézi Lelkigyakorlatos Ház megújulásáról szól. A közlekedésfejlesztésben mindegyik pályázat nagyon fontos, de a Tata és Környe közötti útnak az ipari parki körforgalomtól tartó szakasza életveszélyes, ennek a felújítása is meg fog történni ebből a keretből, és iparterület fejlesztés valósulhat meg Kisbéren. A turizmus területén kiemelendő a komáromi Brigetio örökség, és az almásfüzitői római tábor felújítása. A megye bányászati örökségének megóvására is gondoltunk, megvalósulhat az oroszlányi bányászati múzeum komplex fejlesztése és Dorogon a Reimann Bányászattörténeti Miniverzum kialakítása. Ez nem egy klasszikus bányászmúzeum, hanem egy interaktív bemutatóhely. Fontosnak tartjuk, hogy a történelmi múlt, azaz a római kori, és a bányászati emlékek meg tudjanak újulni. A megye minden részén van bölcsőde vagy óvoda felújítás, nagyobbak a vértesszőlősi és a nagysápi óvoda projektek. A vízrendezést nem emelném ki külön, ott 13 kistelepülés kapott pénzt erre a célra. 16 kisebb település végezhet épületenergetikai fejlesztéseket, de jutott az egészségügyi alapellátás fejlesztésére és a Zöld Város projektek (Ács, Tata, Esztergom) megvalósítására is. Összességében azt tartom a legfontosabbnak, hogy igyekszünk mindenkire gondolni, és büszkék vagyunk, hogy nem hagyunk senkit sem az út szélén.

VK