A harmadik Pro Silva Hungaria Díj került a Pilisi Parkerdő Zrt.-hez
Az erdészet a közjót szolgálja

Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi minisztertől az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából – 2017. március 23-án - vehette át a Pro Silva Hungaria Díjat Gősi István, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese. A kitüntetést azon szakembereknek adományozzák, akik az erdőgazdálkodás és az erdővédelem terén huzamosabb időn át kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, valamint kimagasló tudományos, oktatói, szakmai ismeretterjesztői, vagy újságírói tevékenységet folytatnak. A társaság méltán lehet büszke az elért eredményeire, hiszen a vezérigazgató és a szóvivő után immár a harmadik kollégájuk kapta meg a rangos elismerést. A kitüntetés kapcsán Gősi Istvánnal beszélgettünk.

A Parkerdő számokban
A Pilisi Parkerdő Zrt. jogelődjét 1969-ben alapították. 60 ezer hektárnyi erdőt kezelnek, zömében Budapest környékén, de délre majdnem Dunaújvárosig, keleten Hatvan határáig, míg nyugaton Lábatlan-Süttő vonaláig húzódik a működési területük. 117 önkormányzattal állnak kapcsolatban, 80 ezer hektár vadászterületen – főleg bérvadászat formájában – átlagosan 6500 vadat ejtenek évente, és 200 tonna vadhúst értékesítenek. A társaság által kezelt erdőkben, becslések szerint, 11 millió bruttó köbméter élőfakészlet található, ebből évi  210-220 ezer köbmétert termelnek ki, ami zömében tűzifa.
Jelentős közjóléti tevékenységet látnak el, különös tekintettel Budapest környékére. Területükön több mint 3 millióan élnek, az éves látogatószám meghaladja a 25 milliót.
Az igények óriásiak: 900 kilométer turistaút, 260 objektum – pihenők, kilátók, játszóterek –, 2 erdei iskola (Visegrádon a Mogyoró-hegy, Budapesten a Hármashatár-hegy), 1 vadaspark – Budakeszin (160 ezer látogató/év), 3 arborétum (Visegrád, Budakeszi, Gödöllő). A Visegrádi Fellegvárat is ők kezelik.
7 vadászházukat – melyek ma már egy négycsillagos szálloda szolgáltatásait kínálják – szép számú külföldi – német, svájci, spanyol – vendég látogatja.
A rengeteg feladatot 10 erdészettel, 270-275 fős állandó alkalmazotti létszámmal, valamint külső vállalkozók bevonásával oldják meg. Ezen felül átlag 300 fő/év közfoglalkoztatottnak is biztosítanak munkalehetőséget. A főállásúak 99%-a irányítói-szervezői-szakmai munkát végez, a fakitermelési és a erdőművelési munkák zömét – mint általában – az erdészek felügyelete mellett vállalkozók végzik. Így a társaság több ezer magyar családnak ad munkát, megélhetést.
Gősi István Sopronban érettségizett, majd a katonaság után felvették az egyetemre, ahol 1978-ban végzett. Gyakorlati idejét a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság Esztergomi Erdészeténél töltötte, majd 1979-től fahasználati műszaki vezetőként ott is maradt. Az erdőgazdaság 1989-es átszervezésével jött létre a Pilisszentkereszti Erdészet, melynek 1992-től vezetője lett. 2000-től került be a Pilisi Parkerdő Zrt. központjába termelési vezérigazgató-helyettesként, ma pedig általános vezérigazgató-helyettes.
Gősi István kitüntetését a Parkerdőnél eltöltött 39 éves munkájának elismeréseként, illetve a vezetésével véghezvitt rendszerszintű, innovatív átalakítások megvalósításáért kapta. Mindez legfőképpen a Parkerdő – az egész hazai erdőgazdálkodás számára példát jelentő – szolgáltatási-vállalkozási ágazatának létrehozásában, valamint az örökerdő-gazdálkodás bevezetését lehetővé tevő természetes felújítások és természetközeli erdőkezelések alkalmazásában öltött formát.

Európa-hírű erdőgazdálkodás
– Bár a magyar erdőgazdálkodás Európa-hírű, sajnos a hazai lakossági megítélésünk mégsem ennyire egyértelműen pozitív. Az átlagemberek ha fakitermelést látnak, máris arra gondolnak, pusztítjuk az erdőt. Pedig az idős fák alatt ott van az új, fiatal erdő, melynek teret kell biztosítanunk. Nekünk, erdészeknek értékes állami vagyont kell kezelnünk. Fontos, hogy az évszázadnyi idő alatt létrejött érték jól hasznosuljon gazdasági és ökológiai értelemben is.
– Szigorú erdőtervek alapján gazdálkodunk, melyben az erdészeti hatóság rögzíti, hogy melyik területen, milyen munkát lehet elvégeznünk a következő tíz évben, és azt milyen ütemezésben. Évente elkészítjük ezek mentén a fakitermelési és erdőművelési terveinket, melyekhez mind az erdészeti, mind a természetvédelmi hatóság jóváhagyása szükséges. Végül a tervek végrehajtását az utóbbi szervezetek ellenőrzik is.

Örökerdő-gazdálkodás
– Szeretnénk bevezetni az úgynevezett örökerdő-gazdálkodást. Erről a Nemzeti Parkkal és a zöld szervezetekkel is egyeztetünk, és azt várjuk tőle, hogy a lehetséges előnyök mellett egyúttal a laikusok erdőgazdálkodásról kialakított véleményét is sikerült pozitív irányba elmozdítanunk. A Pilisi Parkerdő Zrt. számára fontos a lakosság véleménye, elégedettsége.
– Egy olyan erdőművelési filozófiát fogunk alkalmazni, amely egy erdőállományon belül, egy időben több, eltérő korú fa együttélését teszik lehetővé, elkerülve ezzel a tar- és végvágásokat. Német, szlovén, svájci kollégák is segítik – a tapasztalataikat átadva - a magyar erdészeket ennek elsajátításában, illetve kivitelezésében.

Szolgáltatási-vállalkozási
ágazat
Az 1980-as évek elején radikálisan visszaeső fakitermelési lehetőségek miatt Gősi István irányításával egy új ágazat jött létre a Parkerdő szervezetén belül. A fölös szellemi és fizikai kapacitásaikat idegen területeken kamatoztatták, azaz az ország különböző pontjain végezték ugyanazt, amit saját területen is: tuskózás, fakitermelés, bozótirtás, növénytelepítés, útépítés.
– Az egész országot bejártuk a szolgáltatásainkkal, átlagosan évi 700 millió forint árbevételt produkálva ezzel. Az eredményt visszaforgatjuk az erdőbe – saját forrásból csak közjólétre évente több mint 300 millió forintot költünk – turista utak karbantartására, szemétszedésre, a gazdálkodásunkat segítő feladatokra, eszközbeszerzésre.
– Az igazi fellendülés a 80-as évek közepén kezdődött, amikor rohammunkában kellett előkészíteni a Pilisvörösvár-Schwechat nagynyomású gázvezeték építését. Éjjel-nappal dolgoztak a vezetékek lefektetésén, nekünk pedig az volt a feladatunk, hogy hegyen-völgyön, árkon-bokron előttük haladva letisztítsuk azt a részt, ahol a nyomvonal haladt. Annyira meg voltak elégedve a munkánkkal, hogy ettől kezdve az ország összes nagy távvezetékének előkészítési munkálataiban részt vehettünk.
– A rendszerváltás után a bánya-rekultivációk adtak elegendő munkát, majd az autópályák következtek. Gyakorlatilag valamennyi növénytelepítésében részt vettünk. Furcsán hangzik, de az egyetemen egy erdésznek a növénytan és erdőművelés után az útépítés a következő legfontosabb tantárgya. Az ország összes erdészeti útját erdőmérnökök tervezték. Sok kollégánk az útépítőknél helyezkedik el.
– Büszkék vagyunk a kitűnő referenciáinkra is, legutóbb például a déli határkerítés mentén építettünk egy 54 kilométeres betonstabilizált utat, mindössze 60 nap alatt.

40 év legemlékezetesebb
momentumai
– 1990-ben egy óriási széldöntés Németországban több millió köbméter fát forgatott ki gyökerestől. Siralmas volt a 30-40 méteres bükkök, fenyők látványa. Négy brigáddal, húsz fővel vettünk részt a kármentesítésben. Az egyik legsikeresebb külföldi vállalkozása lett ez a Pilisi Parkerdőnek. A német partnerek a magyar csapat munkájával voltak a leginkább megelégedve.
– A másik, szívemnek kedves projektünk a Budakeszi Tündérkert létrehozása volt. Felvettem a kapcsolatot zalai erdész kollégámmal, Kovács Gyulával, aki a tündérkert mozgalmat elindította. Ennek célja, hogy összegyűjtse az ősi magyar gyümölcsfa-fajtákat, hogy ezzel az utókor számára is megőrizze azokat. Magyarország legnagyobb ilyen régi-fajta gyümölcsösét hoztuk össze Budakeszin.
– Tavaly megszerveztük a Kárpát-medencei tündérkertek találkozóját is, az országhatáron túlra is kiterjesztve ezzel a gyűjtést. Az ember nem is gondolná, milyen széles fajtaválasztéka van az ősi gyümölcsfáinknak – például több száz alma- illetve körtefajta létezik. A találkozó olyan jól sikerült, hogy a 2017. évi összejövetel megszervezésére is felkértek bennünket. Áder János köztársasági elnök úr is nagy híve a mozgalomnak, a találkozón ugyan nem tudott itt lenni, de áprilisban hivatalos látogatást tett nálunk.
– Gyűjtöttünk oltógallyakat a Zsámbéki-medencében is – minden alanyról 2-2 szálat -, s miután ezek megeredtek, V. Németh Zsolt államtitkár úr jelenlétében az egyiket elültettük, a másikat visszajuttattuk egy ünnepség keretében a tulajdonosnak, hogy ők maguk is továbbörökíthessék gyümölcsfáikat.
– Végül büszke vagyok arra is, hogy Gödöllőn mi rendezhetjük a 2017. évi koronglövő világbajnokságot, melyen 40 ország, közel 1000 versenyzője fog részt venni. Ezt a 2015-ös Európa Bajnokság sikeres lebonyolításával érdemeltük ki.
– Ez a néhány kiragadott emlék is jól mutatja, hogy milyen széles körű tevékenységet végzünk itt a Pilisi Parkerdő Zrt.-nél. Átérezzük ennek a munkának a felelősségét, éppen ezért talán a legbüszkébb arra vagyok, hogy mindig, mindenütt magas színvonalú, minőségi munka fémjelezte az utunkat.
Cseh Teréz