szlovák
HÍRPORTÁL TURISZTIKAI PORTÁL Cégjegyzék Regio Regia Üzleti Magazin Webstúdió Webáruház
Üzleti Kiskártya a KEM-Bridge Nettől rövid elkészítési határidővel! -=- Szeretné itt látni a saját ajánlatát is? Vegye fel velünk a kapcsolatot! -=- Regio Regia - A Közép-dunántúli Régió vállalkozóinak üzleti magazinja Telefon: 34/310-971
   Rendőrségi hírek

Bűnügyek, balesetek, rendőrségi felhívások, útellenőrzések, katasztrófavédelem.

Megnézem >>>

   Hasznos

Új rovatot indítunk portálunkon! Hasznos, megfontolandó tényekről, információkról, problémákról tájékozódhatnak cikkeinkben, ahol természetesen a megoldásról is lehet olvasni!

Tovább >>> 

   Kapcsolat

KEM-Bridge Net

2800 Tatabánya, Táncsics u. 51.

Telefon / Fax: 34/310-971

E-mail: info@regioregia.hu

Web:
www.regioregia.hu

   MTI

   Tatabánya Kártya

   Programajánlat

! Balatonfüred és térsége !
! Badacsony és környéke !
! Sümeg és Tapolca környéke !
! Pápa környéke !
! Veszprém és Várpalota környéke !
! Bakony !
! Komárom és Bábolna térsége !
Esztergom és a Dunakanyar
! Bicske és Csákvár környéke !
! Tata és Tatabánya környéke !
Velencei-tó és környéke
! Dunaújváros és környéke !
Mezőség és Sárvíz
! Székesfehérvár és környéke !

Valami kimaradt?
Ajánlj Te is programot!

Regio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia Hírportál


Bátor lépésekre van szükség

Az építőipari fellendülés újabb veszélyeket hordoz
Bátor lépésekre van szükség

Azt gondolhatnánk, egy válság után a szerencsés túlélők igazán jól járnak, hiszen az ilyenkor törvényszerűen bekövetkező fellendülés új piacokat, új megrendeléseket hoz számukra. Az előnyök azonban – mint mindig – nehézségekkel is járnak. Ezt tapasztalhatják a hazai építőipar szereplői is, akik aszerint, hogy néhány fős alvállalkozók, építőanyag-gyártók, -kereskedők, vagy épp generálkivitelezők, eltérő módon élik meg a hirtelen jött növekedést. Úgy tűnik, újabb káosz van kialakulóban. Mindenki – alaposan kiéhezve - a lehető legnagyobb szeletet szeretné kihasítani a közös tortából, és eközben észre sem veszi a közeledő veszélyeket. Grabarics Gáborral, a Grabarics Építőipari Kft. cégtulajdonosával beszélgettünk.

– Hogyan hatott a világválság a magyar építőiparra, és hol tartunk ma?
– A nemrégiben véget ért pénzügyi világválság hazánkban is negatívan hatott a beruházási kedvre, így az építőiparra is. A kialakult, már-már drámai helyzetet jól tükrözte, hogy a bankok – hasonlóan az autókereskedőkhöz – különösen veszélyes kategóriába sorolták az építőiparban tevékenykedő ügyfeleiket. Az iparág talpon maradt vállalkozásainak teljesítménye – leszámítva azon szerencséseket, akik az állami infrastrukturális beruházásokban részt vállalhattak – majdnem a felére csökkent.
– Aztán a válság végeztével, szinte egyik napról a másikra, hirtelen megnőtt a kereslet, és a megrendelésektől zsúfolt építőipar újabb veszélyekkel, szokatlan jelenségekkel találta szembe magát.

– Milyen veszélyek ezek?
– A több éven át visszafogott igények hirtelen, egyszerre zúdultak ránk, a válság túlélőire. Teret ugyan nyertünk, és mindez természetesen sokkal jobb állapot, mint amikor munka nélkül tengettük napjainkat, ám a generálkivitelezők számára – ahogy azt a magunk bőrén is tapasztaljuk - egy ilyen hirtelen változás, legyen az bármilyen pozitív is, nem hozza meg rövid időn belül a várva várt eredményt. Míg a kisebb piaci szereplők, az alvállalkozók - burkolók, festők, vakolók, homlokzatszigetelők – gyorsan tudnak reagálni a növekvő keresletre, 100-200 vagy akár 300%-kal emelik a díjaikat, minket generálkivitelezőket gúzsba kötnek a jóval korábban megkötött szerződések. Bő egy éve aláírt, egy-másfél évre szóló megbízások ezek. Tartanunk kell az árainkat, holott ennek többszörösét kell kifizetnünk alvállalkozó partnereinknek. Így a szakipari munkákat csak veszteséggel tudjuk kivitelezni.
– Sokszor már a pénz sem jelent megoldást, a kapacitáshiány miatt veszélyben vannak a vállalt határidőink is. Nem tudunk időben megfelelő képességű, létszámú alvállalkozókat munkába állítani, mert egyszerűen nincs jelentkező.
– Kevés a szakember az országban. Ennek egyik oka, hogy a válság idején Nyugat-Európába vándoroltak, ahol tárt karokkal várták a jó szakmunkásokat, és ahonnan a javuló hazai tendencia ellenére is nagyon nehéz lesz hazacsábítani őket.
– A másik probléma, hogy a szétvert szakképzési rendszerünk következményeivel is most kell szembenéznünk, az újonnan felállt képzési szisztéma pedig még nem képes elegendő számú és minőségű szakembert kibocsájtani.
– Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy annak ellenére, hogy gyakorlatilag egy inflációmentes, relatíve olcsó energiára épülő gazdasági környezetben működünk, az építőipari anyagárak mégis hirtelen, 10-20%-kal emelkedtek. Ez a növekedési ütem indokolatlanul magas, és rendkívül káros folyamatok elindítója lehet, a generálkivitelezőket ellehetetlenítheti. Az az építőanyag-gyártóknak sem lehet érdeke, hogy kifizetetlen számlák keletkezzenek, vagy, hogy a generálkivitelezők tönkre menjenek. Márpedig ennek esélye napról napra nő.
– A szakemberhiányt tovább fokozza az is, hogy az ország egészére vonatkozóan egyszerre, egy időben született döntés a Területi Operatív Programokról, ennek eredményeként az alaposan előkészített, engedélyeztetett, gyakorlatilag startra kész tervekhez az önkormányzatok most vadásszák a kivitelezőket. Talán ésszerűbb lett volna mindezt több lépcsőben, egyfajta folyamatosságot biztosítva lebonyolítani.
– Szakemberek nélkül, egyszerre akarunk tehát mindent: atomerőművet, olimpiát, nagyszámú lakásépítést, településfejlesztést. Persze az atomerőmű esetében egészen biztosan számíthatunk majd az orosz munkaerőre, az olimpia pedig – úgy vélem – teljesen reális lett volna 2028-ra, de a lényeg, hogy el kell gondolkodnunk azon, hogyan tudunk ebből a helyzetből pozitívan kikerülni.

– Vegyük sorra a veszélyforrásokat és a lehetséges megoldásokat! Mi lehet az orvosság a szakemberhiányra?
– A tapasztalatok azt mutatják, hogy még sehol sem volt építőipari bumm nagy tömegű, relatíve olcsó munkaerő nélkül. Egy ilyennek lehettünk tanúi a német egyesítésnél a 90-es évek elején. Ott a kelet-európai vendégmunkások jelentették a megoldást. Aztán az évtized derekán – amikor a hazai építőipar növekedésnek indult – a német piac hanyatlani kezdett, válságba került. Tömegével vásároltuk a használt építőipari eszközöket, gépeket, és a hazatérő munkaerő is éppen jókor jött a fellendülőben lévő magyar építőipar számára. Így az itthoni munkaerőhiány gyorsan megoldódott.
– Most azonban más a helyzet. Európa-szerte egyszerre van fellendülés az építőiparban. A német és az osztrák piac túlfűtött, nagy a kereslet, óriási a cégek leterheltsége. Ugyanez igaz számos más európai államra: Hollandia, Belgium, Franciaország, Anglia várja az építőipari munkásokat. Egymástól, illetve a nyugatiak Kelet-Európából lopkodják a munkaerőt. Idehaza az emelkedő bérek, díjak ellenére sincs még meg az a húzóerő, ami hazahozhatná a kint dolgozókat. Még mindig messze vagyunk a nyugaton elérhető jövedelemtől, ráadásul ott is béremelésekkel próbálják megtartani a munkaerőt. Nem lesz egyszerű hazacsalni ezt a réteget.
– Dubai is példaértékű lehet. Indiából, Pakisztánból, Bangladesből importálták a munkásokat, Hollandiából, Angliából, Németországból pedig a mérnököket. Hasonlóképpen Kína fejlett partvidéki részei is távolabbról - Belső-Kínából – vonzották oda a munkaerőt az építkezésekhez.
– Mindez jól mutatja, hogy nekünk is valami hasonlóban kellene gondolkodnunk. Semmiképp sem tűnik célravezetőnek az az út, amit Nyugat-Európa választott, a gazdasági bevándorlók tömeges befogadásával. Sokkal reálisabb lehet egyfajta keleti nyitás Ukrajna, Fehéroroszország, Grúzia irányába, ahol hozzánk jóval közelebb álló kultúrával találkozhatunk, és az orosz mintára épülő szakképzésüket is könnyen össze tudjuk hangolni a miénkkel. De tovább megyek: a néhány ezer kilométerre lévő India és környéke is érdekes lehet a számunkra, ahol lényegesen fegyelmezettebb munkaerővel, munkakultúrával találkozhatunk, mint azoknál, akik most számolatlanul özönlenek be Nyugat-Európába. Az általam említett országok népeinél egymás tiszteletben tartása a kultúra közös alapja. Ha őket idehívjuk, nem kell attól tartanunk, hogy tömegesen le akarnak majd telepedni hazánkban. Ezek az emberek dolgozni jönnének, anyagilag kicsit gyarapodni, hogy majd visszatérhessenek otthonaikba, családjukhoz.
– Ukrajna esetében már történtek pozitív kormányzati lépések, melyek a határon túl élők munkavállalását könnyítik idehaza. Ezt célszerű lenne kiterjeszteni a környező országokra, és attól sem szabad megijedni, ha Indiát emlegetjük. Bátor, talán kicsit szokatlan lépésekre van szükség ahhoz, hogy a fellendülésből adódó lehetőségeket megragadhassuk, és a növekedés töretlen maradhasson.

– A szakképzési rendszert illetően milyen változásokra lenne szükség?
– A duális képzés jó irányt mutat, mi is foglalkoztatunk fiatal mérnökjelölteket a rendszer keretében. A problémát a folyamatosság hiányában látom. Mi valóban bevonjuk ezeket a leendő szakembereket a feladatokba, számítunk rájuk, ám néhány hét vagy hónap után – a rendszer sajátosságából adódóan – visszamennek az iskolapadba, így a poszt, amit elláttak üres marad. Ideálisabb lenne, ha tudnánk, hogy az év minden napján van, aki betöltse azt az adott munkakört. Ez – úgy vélem – szervezés kérdése csupán. Érdemes lenne ezzel foglalkozni.
– A szakközépiskolai oktatásnál egészen más problémákat látok. Olyan, mintha késésben lenne a tananyag a harmad-negyedéves diákoknál, mintha mindent az utolsó, ötödik évben szeretnének majd megtanítani nekik.
– A szakgimnáziumot pedig egyszerűen nem is értem. Már a szóösszetétel is ellenmondásos: vagy szakképzés, vagy gimnázium. Nem véletlenül lettek ezek annak idején szétválasztva. Más a cél. Dönteni kell, hogy szakképzés, vagy egy magasabb szintű általános képzés, melynek célja a továbbtanulás. Aki nem tud dönteni, annak a szakközépiskola kínálja az áthidaló megoldást. Szakgimnáziumra tehát semmi szükség.
– Érdemes lenne felvállalni, és szépen visszaállítani a régi jól működő oktatási rendszert a jól megszokott három szinttel. Egy dolgot kellene csupán megváltoztatni: a tananyagot, de azt nagyon. Az, amit ma a szakképzésben oktatnak, köszönő viszonyban sincs azzal a technológiával, amit a gyakorlatban nap, mint nap használunk. Ez a valódi probléma, amit akkor fogunk tudni orvosolni, ha a szakma és az oktatás közelebb kerülnek egymáshoz, ha a szakmai szervezetek, a gyakorló szakemberek bevonásával, részt vesznek a tananyagok összeállításában.

– Az építőanyag-gyártók, -kereskedők esetében mi jelenthetne előrelépést?
– A németek okos példáját érdemes követnünk: nagyon vigyáznak arra, hogy az élénk kereslet ellenére az árak évente 2-3%-nál ne emelkedjenek nagyobb mértékben. Ez hosszú távon minden szereplő érdekét szolgálja. Nálunk különösen indokolt ez a fajta önmérséklete az anyaggyártóknak, hiszen java részük német vagy osztrák cég, és ezek az országok ügyesen kezelték a válság idején is – állami megrendelésekkel – az építőiparukat, így koránt sem érintette őket olyan súlyosan, mint kelet-európai társaikat.
– Ha tehát az anyagárak fokozatosan kúsznak felfelé, az érthető és indokolt, ám ha vágtatnak, az nehéz helyzetbe hozza a kivitelezőket. Jó kommunikációval, a fokozatosságra építve egy jól kiszámítható, biztos jövő elébe nézhetünk mindannyian. Persze ehhez az is kell, hogy az alapvető trend ne változzon, a lakásépítési fellendülés tartós legyen. Amit most nagy növekedésként élünk meg, az ugyanis alig több, mint amennyit egyébként is építeni kellene egy egészséges nemzetgazdaságban. Évi 35-40 ezer új lakásra lenne szükség, amellett, hogy rengeteg a bontandó épület az országban. Itt is volt egy majd tízéves szünet a válság miatt.
– A CSOK és az áfa-kedvezmény jó kezdeményezés, piacképességüket a gyakorlatban is bizonyították. Mindenki azt várja tehát a kormánytól, hogy tartsa fenn ezeket a kedvezményeket hosszú távon is. Bízunk benne, hogy a hozzáfűzött reményeket a népességnövekedés terén is beváltja majd. Persze ennek kézzel fogható eredményeire még várni kell egy kicsit.
Cseh Teréz

2017.11.05. 11:24
   Üzleti magazin


132. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



131. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



130. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



129. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



128. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



127. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



126. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



125. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



124. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



123. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



122. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



121. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



120. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



119. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



118. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


117. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



116. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


115. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



114. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


113. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


112. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


111. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


110. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


109. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



108. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!    Lapozós verzió!



107. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!  böngészős verzió!  Lapozós verzió!



106. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



105. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


2011. 104. szám pdf

2011. 104. szám lapozós

2011. 104. szám 
böngészős verzió

 


2011. 103. szám pdf

2011. 103. lapozós

2011. 103. szám 
böngészős verzió


2011. 102. szám
böngészős verzió

2011. 102. szám - pdf verzió


2011. 101. szám
(lapozgatós)

2011. 101. szám 
böngészős verzió




2010. 10-12. szám pdf

2010. 10-12. lapozós

2010. 08-09. szám pdf

2010. 08-09. lapozós

2010.08-09. böngészős verzió


2010. nyár

2010. nyár böngészős verzió

2010. nyár letölthető pdf


2010. március-április

2010. március-április böngészős verzió


2010. január-február

2010. január-február böngészős verzió


2009. különszám

2009. Különszám böngészős verzió

Archivum

   Borászati kalauz

A Királyi Régió borászati
és turisztikai kalauza
2011

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2009 (20 MB)

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2008 (23 MB)

vendeg2007.jpg

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2007 (26 MB)

ÁllásÉpítőiparKisipari gyártóMezőgazdaságSajtó, MédiaVallás
ÁruházFaiparKisipari szolgáltat...MinőségbiztosításSzálláshelyVas, Acél, Színesfé...
Autó, MotorFémszerkezetek gyár...KiskereskedőMobiltelefonSzállítás, Fuvarozá...Vegyipar
Biztonság, Biztonsá...Film, Fotó, OptikaKölcsönzésMűszaki cikkSzámítás- és Irodat...Vendéglátás
BútorFilm-, Mozi-, Szính...Könyv, ZeneMűvészeti tevékenys...Szépség, EgészségVillamosság
CégügyekHobbiKörnyezetvédelem, h...NagykereskedésSzivattyúkÜvegtechnika
CsaládIdegennyelvKözhasznú informáci...Nyomda, Sokszorosít...Szolgáltatás
DivatáruIngatlanKözigazgatásOktatásTakarítás 
EgészségügyIpari üzem, Gyár, B...KözüzemPénzügyTávközlés, telefon,... 
ÉlelmiszerKedvenceinkLakberendezés, Otth...Reklám, DekorációTervezés 
Energia, Fűtés, VízKereskedelemLátnivalókRuházatUtazás