„A városi rang megszerzése csak a belépő szint”
20 éve város Polgárdi

Kerek évforduló, 20 éves jubileum kapcsán találkoztunk Nyikos Lászlóval, Polgárdi polgármesterével, akivel arról beszélgettünk, hogy hol tartanak a várossá válás rögös útján. Mert „a rang megszerzése csak a belépő szint, ahhoz, hogy egy nagyközség valódi várossá válhasson sok fejlesztésre van szükség” – fogalmazta meg a lényeget a városvezető. A kisváros úgy tűnik, jó úton halad, mert kifejezetten jó hírekről, komoly előrelépésekről számolt be annak első számú vezetője.

- Mikor és milyen módon ünnepelték a várossá nyilvánítás 20. évfordulóját?
- Húsz évvel ezelőtt, 1997. július elsején vehettük át a város kulcsát. Idén nyáron egy szép ünnepség keretében emlékeztünk meg erről. Ahogyan két évtizeddel ezelőtt, most is megtisztelte városunkat jelenlétével Székesfehérvár polgármestere, Cser-Palkovics András, valamint Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke és Törő Gábor, országgyűlési képviselő. Felemelő élmény volt közösen felidézni a húsz évvel ezelőtti alapítási ceremóniát, amikor – egy szép gesztusként – a legősibb magyar város, Székesfehérvár köszöntötte a legfiatalabbat, Polgárdit. A rangos összejövetel alkalmat teremtett arra is, hogy visszatekintsünk az elmúlt két évtizedre, és értékeljük, mit sikerült elérnünk, meddig jutottunk el.
- Településünk történetéről is szót ejtettünk. 750, vagy máshonnét nézve közel 800 éves múlttal rendelkezünk, attól függően, hogy az egykori 1200-1300-as évek Pulgar elnevezését elfogadjuk-e a sajátunknak vagy sem. Konkrétan Polgárdiként kicsit később, egy adománylevélben említik először községünket.

- Hol tart Polgárdi a várossá válás útján? Milyen eredményekről tudtak beszámolni?
- A városiasodás terén az átütő sikereket a közelmúlt hozta meg igazán, főleg azzal, hogy sok TOP-os fejlesztést sikerült elnyernünk. Ezek a pályázatok nagymértékben hozzájárulnak majd Polgárdi növekedéséhez.
- Külön öröm, nagy előrelépés az is, hogy az állami intézmények is fejlődnek városunkban. A KLIK-kel kötött együttműködésünk keretében egy nagy iskolafejlesztési programot hajtunk végre 432 MFt-ból, illetve ennél is többől, hiszen emellé városunk is odateszi majd a maga forrásait azokra a feladatokra, melyek a pályázatba nem kerülhettek bele. Az iskolafejlesztési támogatás ugyanis nem épületfejlesztésről szól, hanem arról, hogy az oktatási intézményeinket felzárkóztassuk, városi szintre emeljük. Hiánypótló funkciókat kívánunk megvalósítani ennek keretében. Nyelvi és természettudományos labor épülhet – sajnos kifejezetten rosszul állnak intézményeink a szaktantermeket illetően -, és nincs jelenleg olyan nagy közösségi terünk sem – aula, étkező –,
ahol például közösen ünnepelhetnénk, vagy más alkalomból teljes létszámunkkal összejöhetnénk.
- Most három, a városközpontban, egymástól mindössze 50-150 méterre lévő épületben folyik az oktatás. Van egy főépületünk, picivel távolabb a 80-as években épült egy új iskolaközpontunk, egy tornacsarnokkal, illetve a harmadik az egykori zárda – a köznyelv még ma is így hívja, mert egykoron itt valóban apácazárda működött –, ebben a 90-es évekig gimnáziumi szintű katolikus oktatás folyt. Egymáshoz nagyon közel lévő épületek, de a bővítés egyiknél sem kivitelezhető, mert körbe vannak építve. A most induló fejlesztést úgy tudjuk mégis kivitelezni, hogy a legnagyobb hellyel rendelkező – 3-as számú – iskolánk udvarán elbontunk egy régi romos raktárt, és annak a helyére kerülhet egy többszintes, modern épület. Ez fogja tartalmazni azokat a plusz funkciókat, amiket már említettem. Emellett a legnagyobb energia-felhasználónk, a tornacsarnokunk is megújulhat – ha nem is teljes mértékben –, ablakcserék, tetőszigetelés-javítás, kis tárolók hozzáépítésével energiahatékonyabbá tehetjük.
- Jelenleg a tervezési, közbeszerzési fázisnál tartunk, várhatóan jövő év február-márciusban indulhatnak el a konkrét munkálatok. Majdnem két évet felölelő fejlesztési folyamat lesz, melynek a befejezése 2019 végére, 2020 elejére várható. A feladat speciális a tekintetben, hogy a munkálatok egy működő iskola területén zajlanak majd, gondoskodnunk kell mindvégig a zavartalan oktatásról.
- A beruházás maga 100%-os támogatási intenzitású, tehát a részünkről nem igényel önerőt, de úgy tervezzük, hogy azokra a fejlesztésekre, amelyek nem fértek bele a pályázati keretbe, de szükségesek, és ésszerűek, biztosítani fogjuk a forrásokat. Ha már egyszer hozzányúlunk ezekhez az épületekhez, szeretnénk minél teljesebb munkát végezni, hatékonyan, minél szebb, jobb eredményt elérni.

- A városi funkciókhoz az iskola mellett az óvoda és a bölcsőde is hozzátartozik. Az utóbbiak esetében milyen előrelépés várható?
- Óvoda- és bölcsődefejlesztésre – erről korábban már beszámoltunk – a maximális támogatási összeget, 300 millió forintot nyertünk. A terveink alapján a fejlesztés 480-500 millió forintba fog kerülni, így ehhez a városnak 200 millió forintot hozzá kell tennie saját erőből. Különösen nagy öröm számunkra, hogy nem csak óvoda épül, hanem végre újra lesz városunknak bölcsődéje is. A korábbi vezetés ugyanis bezárta azt, így jelenleg Polgárdiban a három év alatti gyermekeknek csak családi napközi ellátása van. Büszkék vagyunk arra, hogy nem csak visszaállíthatjuk ennek az intézménynek a működését, de még a férőhelyek számát is bővíteni tudjuk.
- A várossá válás egyik sarkalatos pontja a gazdaságfejlesztés. Ezen a téren mit sikerült elérniük?
- Itt is paradigmaváltás zajlott. A korábbi városvezetés ugyanis az egykori laktanya területén alakította ki az ipari parkot. Ez azonban a lehető legtávolabbi pont a fő közlekedési útvonalaktól, a 7-es és az M7-es úttól. Így jelenleg az ipari parkban lévő cégekhez kizárólag a városon keresztül haladva lehet eljutni. Erre találtunk megoldást egy bekötőút megépítésével. Így mielőtt bejönne az út a városba, egy körülbelül másfél kilométeres szakasszal, közvetlenül biztosítjuk a bejárást az ipari parkba. Erre a célra 250 millió forintot nyertünk.
- Mindez a zaj-, és környezetterhelésen túl azért is fontos volt számunkra, mert az újonnan épülő óvodánk-bölcsődénk ott lesz, ahol ma ez a forgalom zajlik. Ha a bekötőút megépül, ez a terület felszabadul, a környék – ahol a gyermekeink is töltik majd a napjaikat – biztonságosabbá, csendesebbé, tisztábbá válik.
– Emellett egy második ipari zóna fejlesztésébe is belefogunk az M7-es mellett, az egykori Vegyépszer keverőtelepének rekultivációjával. Ezen a területen szeretnénk egy modern, a nagybefektetők számára is vonzó, új ipari parkot kialakítani. Természetesen ettől függetlenül a régit is fenntartjuk, de oda a kisebb vállalkozásokat, a lakossági szolgáltatókat várjuk elsősorban. Szeretnénk, ha a károsanyag-kibocsájtás, a zajszennyezés ott már nem nőne tovább, vagy még inkább, ha csökkenne.
- Végül még egy állami beruházást említhetek, mely szintén jelentős mértékben járul hozzá városi létünkhöz, ez pedig a Szociális Gyermekvédelmi Főigazgatóság fejlesztése. Polgárdiban két integrált szociális intézmény van, az egyik Polgárdi-Tekerespusztán, a másik Polgárdi-Ipartelepeken. Az előzőt tavaly sikerült felújítani, az utóbbi viszont már olyan állapotban van, hogy elkerülhetetlen egy új telephely kialakítása. Ennek érdekében a város ingyenesen biztosította ehhez a területet, a Szociális Gyermekvédelmi Főigazgatóság pedig pályázati támogatásból, 1 milliárd 50 millió forintot fordíthat arra, hogy kiváltsa a régi épületet. Ez tehát egy integrációs folyamat, aminek keretében a külterületről a városba költöztetjük a szociális intézményünket. Ez egyúttal funkció- és létszámbővítéssel, az eszközök részbeni megújításával is jár. Polgármesterként, túl azon, hogy végre méltó körülményeket tudunk biztosítani az embertársainknak, akiknek az ápolása ezen intézmény falai között történik, annak örülök a leginkább, hogy új munkahelyek születhetnek, illetve, hogy az itt dolgozók munkakörülményei végre európai szintűvé válnak.

- A most felvázolt beruházások a városfejlesztési koncepciónk alapelemei. Meggyőződésem, hogy egy település akkor tudja fenntartani a stabilitását, növekedését, ha a fiatalok nevelésének, oktatásának teljes spektruma biztosított. Ezzel a két fejlesztéssel ez megoldódik. Gimnáziumunk jelenleg nincs, de bízom benne, hogy pár év múlva már arról is tudunk beszélni, hogy újraindítottuk a középfokú oktatásunkat is.
- A gazdaságfejlesztés, az helyi iparűzési adó mértékének növelése, új munkahelyek létrehozása nélkül pedig szintén elképzelhetetlen a dinamikus városfejlesztés. Ezt kívánják megalapozni az ilyen irányú beruházásaink.
-réz