Színes programok Közép-Európa-szerte
Mátyás király-emlékévet hirdettek 2018-ra

Hunyadi Mátyás születésének 575. és királlyá választásának 560. évfordulója alkalmából emlékévet hirdetett 2018-ra a Nemzetpolitikai Államtitkárság – jelentette be Potápi Árpád János államtitkár. A Kárpát-medence magyarsága az emlékévhez kapcsolódva számos közös rendezvényt, konferenciát, kiállítást tart majd, illetve a fiataloknak történelmi versenyeket szerveznek.

Potápi Árpád János az emlékévvel összefüggésben kiemelte a magyar identitás megerősödését, és azt mondta: Mátyás király erős kezű, jelentős uralkodóként vonult be a történelembe. Megerősítette Magyarországot, felismerte, hogy csak így lehet megállítani az Oszmán Birodalom terjeszkedését. Nemcsak a történetírás, hanem mondáink és népmeséink is őrzik alakját.
Januárban Szegeden mutattak be emlékező szentmisét, majd a jótékonysági reneszánsz bál, ételkóstoló és forgatag volt Mátyás királlyá választásának 560. évfordulója alkalmából. Márciusban Székesfehérváron mutatnak be koronázási misét, áprilisban, Mátyás király halálának évfordulóján pedig megemlékezés lesz Bécsben és Budapesten. Júniusban, Bécsben kiállítás nyílik majd a város elfoglalásának évfordulóján. Az emlékév a kolozsvári magyar napoknak is egyik központi témája lesz a tervek szerint.
A programok lebonyolítója a Magyarság Háza, az ötletadó az Emberi Méltóság Tanácsa és Gaal Gergely volt, aki elmondta: Mátyás király felismerte, hogy a közép-európai népeket összefogva, az Oszmán Birodalom terjeszkedését megállítva meg kell védeni a keresztény civilizációt. Reményét fejezte ki, hogy sikerül olyan programsorozatot megvalósítani, amellyel meg tudják mozgatni a Kárpát-medence magyarságát.
Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke kiemelte: Mátyás királlyal egy olyan uralkodót tudnak felmutatni, aki erős birodalmat épített Európa közepén, szigorú törvényekkel. Volt koncepciója, és az országot is képes volt gyarapítani. Hozzátette: életműve számos lehetőséget kínál a történészeknek és a fiataloknak egyaránt.
Kitért arra is, hogy Erdély Romániához csatolásának 100. évfordulója lesz 2018-ban, és várhatóan több, a magyarság számára kellemetlen eseményre is fel kell készülni. Erre is egyfajta válasz lehet az emlékév – jelezte.
Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke reményét fejezte ki, hogy az előző két emlékévhez hasonlóan sikeres lesz ez a programsorozat is. Hozzátette: február 23–24-én tartanak megemlékezést Mátyás születésének 575. és trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából. Szeptemberben Vajdahunyadon többnapos rendezvénysorozattal tisztelegnek Mátyás király emléke előtt.
Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója közölte: igyekeznek minél több együttműködő partnert bevonni az emlékév programjaiba.

TO

I. Mátyás – gyakran Corvin Mátyás, születési nevén Hunyadi Mátyás, hivatalos latin uralkodói nevén Mathias Rex; neve németül, latinul, angolul: Matthias Corvinus, olaszul: Mattia Corvino, románul: Matei Corvin, csehül: Matyáš Korvín, horvátul Matija Korvin – (Kolozsvár, 1443. február 23. – Bécs, 1490. április 6.) Magyarország királya 1458 és 1490 között. Hivatalos uralkodói címe eredetileg Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kunország és Bulgária királya volt, ehhez csatlakozott 1469 után, cseh királlyá választásától a Csehország királya cím is. Corvinus, azaz Hollós melléknevét a Hunyadi-család hollót ábrázoló címeréről kapta.
Apja Hunyadi János erdélyi vajda, majd magyar kormányzó, anyja magyar köznemesi család lánya, Szilágyi Erzsébet. Bár 1458-tól uralkodott, királlyá koronázására Székesfehérvárott csak 1464-ben került sor. Cseh királlyá 1469-ben, Ausztria főhercegévé 1486-ban választották. A magyarok, de számos más környező nép hagyománya is az egyik legnagyobb királyként tartja számon, akinek emlékét sok népmese és monda őrzi. Mátyás nevének népszerű díszítő jelzője (epitheton ornansa) az Igazságos. A szakirodalom és a köznyelv egyaránt leginkább sorszám nélkül, egyszerűen Mátyás királynak nevezi.