Pápa nyerte a legtöbb TOP-os támogatást Veszprém megyében
2018: Jókai Emlékév

Egy TOP-os turisztikai pályázat segítségével Pápán irodalmi tanösvényt szerettek volna létrehozni, felújítva a Petőfi- és a Jókai-házat, melyek szerves részét képezték volna a tematikus sétáknak. A pályázat nem nyert, de az önkormányzat ettől függetlenül is feladatának tekinti, hogy előbbre lépjen akár önerőből is ezen a téren – tudtuk meg dr. Áldozó Tamástól, Pápa város polgármesterétől.

– Mire emlékszik vissza legszívesebben 2017-ből?
– Nagyon fontosak a nyertes pályázataink, de nemcsak pénzből él az ember, hanem lélekből is. 2017 ebből a szempontból is fontos volt, hiszen a Reformáció 500 évét ünnepelhettük városunkban is. Pápa a magyar reformáció, a protestantizmus egyik első fellegvára volt, és a hagyományait a mai napig megőrizte református és evangélikus közössége. De azzal is őrzi, hogy a református egyház dunántúli egyházkerületének intézményei a mai napig itt működnek. Nagyon szép ünnepek, megemlékezések zajlottak az emlékév kapcsán, és természetesen van példa a közösség gazdagodására is, hiszen elkészült a református ótemplom felújítása. Ez egy gyönyörű szép belvárosi barokk református templom torony nélkül, és az átadása, megáldása volt az egyik csúcspontja a rendezvénysorozatnak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a város nemcsak az egy irányítószám alá tartozó lakcímek sokasága, hanem spirituális közösségek összessége is, ez pedig teremtő erőt tud adni egy település számára. Példát vehetünk a protestánsokról, ahogy ők ezt az emlékévet megélték.

– Az idei évben is lesz valami vezérfonal a rendezvényeket illetően?
– Idén Jókai emlékévet fogunk tartani Az író 125 éve lett Pápa díszpolgára, és ugyanekkor alakult a Pápai Jókai Kör, az a civil szervezet, mely azóta is jogfolytonosan, és a legrégebb óta működik a városban. Jókainak, azon túl, hogy sok olvasója és tisztelője van közöttünk, rengeteg köze van Pápához. A kollégiumba járt iskolába, itt ismerkedett meg Petőfivel, de családi kapcsolatai is Pápára mutattak, és nagyon gyakran járt itt a 19. század második felében. Ezek az alkalmak mindig ünnepeknek számítottak a városban, fogadását mindig méltó körülmények között szervezték meg. Most a Jókai emlékév alkalmából azt szeretnénk, hogy el tudjuk kezdeni a Jókai-ház felújítását, és az író nevét viselő szervezetek – könyvtár, művház, közgazdasági szakközépiskola –, és azok, amelyek nem viselik a nevét, de érintettek, azaz a református kollégium, valamint a Pápai Művelődéstörténeti Társaság és a Jókai Kör közreműködésével egy egész éves programsorozatot állítsunk össze. Megpróbáljuk Jókait közelebb hozni a mai olvasókhoz, hiszen bár a szövegei olykor nehezen olvashatóak, a történetei örökre szólóak. Ennek sokféle eszköze van, nemcsak a könyvek, hanem megfilmesített művei, színdarabok, dramatikus feldolgozások – van tehát miből meríteni. Azért lesz egy kicsit nehezebb a dolgunk, mert nem nyertünk azon a helyi turisztikai pályázaton, amely segítségével, irodalmi tanösvény jelleggel azokat a helyeket fűzte volna fel egy sétára, és alakította volna turisztikai termékké, amik a reformkori Pápát, és kulturális értékeit mutatták volna meg, elsősorban Petőfire, Jókaira, és a Református Kollégiumra gondolva.

– Úgy tudom, egyéb pályázataik viszont szerencsésebbek voltak, hiszen nagy részük nyertes lett.
– Összesen 22 TOP-os pályázatot nyújtottunk be, az első körben 14-et, a másodikban pedig 8-at. Az előbbiből 11-et nyertünk meg, a második körből pedig 3-ról kaptunk értesítést, hogy sikerrel szerepeltünk, 5 pályázatunk még elbírálás alatt áll. A 14 pályázaton 8,15 milliárdon felüli összeget nyertünk, ezek közül három már a megvalósítás szintjéig jutott, a többi az előkészítésnél tart.

– Melyek a legnagyobb projektek?
– Két pályázatot is nyertünk összesen mintegy 1,4 milliárd forint értékben az iparterületek fejlesztésére, az ipari parki infrastruktúra építésére. A másik nagyobb csomag a közlekedésfejlesztésről szól: körforgalom építés, kerékpárút építés, gyalogátkelők, kereszteződések korszerűsítése, városkapuk kialakítása, összesen 13 helyen tartalmaz beavatkozást a városban. Zöld város projektünkből egy-egy pályázatunk nyert mind a két körben: egyrészt a belső, másrészt a külső várkert rekonstrukciójáról van szó. Egy igen nagy projekt (1,758 Mrd) barnamezős beruházás: a Téglagyári út környékén régi kereskedelmi és ipari épületeket tüntetünk el, ill. a városszéli rendezetlen környék fog megszűnni. Ennek helyén egy sport- és pihenőközpont alakul majd ki. Fő eleme egy atlétikai pálya lesz, illetve ezen a területen fog megépülni majd a tekecsarnok. Fontos projekt a csapadékvíz elvezetés, hiszen egyrészt a tapolcafői vízbázis védelmét erősítjük, másrészt a Bakony-ér villámárvizei ellen védelmet fogunk kialakítani. Lényeges a városi piac átalakítása, a régit le fogjuk bontani, és új csarnok épül. Épületenergetikai pályázatunk segítségével az önkormányzat öt intézményénél a fenntarthatóságot, takarékos üzemeltetést fogjuk erősíteni, és rekonstrukció lesz az egyik pápai bölcsődében is.

– Összességében mennyire elégedett a pályázati eredményekkel?
– Azt hiszem, elégedett lehetek, hiszen a megyében magasan mi nyertük el a legtöbb pénzt. Nyilván ebben nagyon sokak munkája benne volt, köszönet illeti őket. Sok pénz jut a városnak, és reményeink szerint ez meg is fog látszódni a településen!

Veér Károly