Modern Városok Program Tatabányán
Tovább épül a megyeszékhely

Simon Róbert Balázs megyei jogú városok fejlesztésének végrehajtásáért felelős államtitkárt látta vendégül a tatabányai városházán Schmidt Csaba polgármester és Bencsik János országgyűlési képviselő, ahol bemutatták, milyen nagyszabású, a megyeszékhelyet élhetőbbé és gazdaságilag még stabilabbá tevő beruházások valósulnak meg a következő években.

– A Modern Városok Program keretében mind a 23 megyei jogú várossal fejlesztési megállapodást kötött a kormány. A program sikeres megvalósításában kiemelt partnereink az önkormányzatok, köztük Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata – jelentette ki Simon Róbert Balázs az országjáró körút első állomásán, Tatabányán, ahol 16 fejlesztés valósul meg, melyeknek az összforrásigénye megközelíti a 91 milliárd forintot.
– Tatabánya egy modern, lüktető és jól fejlődő város, mely szép jövő előtt áll. Nagy büszkeségre adnak okot Orbán Viktor miniszterelnök úr ezen szavai, melyek 2016. március 22-én hangzottak el a Városházán, amikor együttműködési megállapodást kötöttünk Magyarország Kormányával. Olyan régóta várt, nagyszabású beruházásokat tudunk véghezvinni a következő években, amelyekre aligha találtunk volna forrást a város költségvetésében – hangsúlyozta Schmidt Csaba, Tatabánya polgármestere.
– 2010 februárjában – tette hozzá - 12 százalékos volt a munkanélküliség városunkban, ráadásul a szocialista kormányoknak köszönhetően jelentősen el is voltunk adósodva. Amikor Orbán Viktor miniszterelnök úr bejelentette, hogy a munkaalapú gazdaságot szeretnék előtérbe helyezni, már tudtuk, hogy Tatabánya ennek csak a nyertese lehet, hiszen a tatabányaiak mindig a munkájukkal bizonyítottak a történelem során. Ma pedig büszkén kijelenthetjük, hogy az elmúlt hét esztendőben több mint 3000 új munkahelyet hoztunk létre, az Ipari Parkban letelepedett vállalatok folyamatosan fejlesztenek, bővítenek.
A helyi közösségi közlekedés megreformálása – azaz a helyi közlekedés saját kézbe való vétele 42 új autóbusszal -, melyhez 5,6 milliárd forintot biztosított a kormányzat, csak egy a komplex közlekedési csomagból: alagút is épül Sárberek és Bánhida között 6,3 milliárd forintból. A két városrészt összekötő új nyomvonal a Polacsek köz folytatásában, a vasúti sínek alatt, a Fellner iskola mögött vezet majd ki a sárberki gyűjtőútra. A beruházással jelentősen csökkenhet Bánhida főútjának, a Kossuth Lajos utcának a leterheltsége. Ennek előkészítésére már zajlik a Polacsek köz aszfaltos úttá alakítása és a Két kard emlékműnél egy körforgalom kialakítása. Dózsakertet és Újvárost az új és akadálymentes, immár a mozgáskorlátozottak, idősek és kisgyermekesek számára is könnyen megközelíthető vasútállomás köti majd össze; és megújul, illetve négysávossá bővül a dózsakerti felüljáró is.
Tavasszal a tervek szerint három nagy beruházás is elkezdődhet: újra régi pompájában tündökölhet a Tulipános Ház, míg a József Attila Megyei és Városi Könyvtár XXI. századi tudásközponttá, az Árpád Gimnázium pedig reálgimnáziummá alakul. Az összesen 4 milliárd forintos oktatásfejlesztési csomag részeként fejlesztik a szakképzést és műszaki felsőoktatási képzést is indítanak.
Az egykori bányakórházban katolikus gimnáziumi oktatás indulhat meg a 3,5 milliárd forintos kormányzati forrásból. Folytatódhat a Szent Borbála Kórház fejlesztése is, újabb kórházi szárny építésével, 5,9 milliárd forintból. Új piaca és vásárcsarnoka, fedett uszodája, fiatalos és modern kollégiuma, multifunkcionális sportcsarnoka is lesz Tatabányának, és revitalizálják a Bánhidai Erőmű területét is. A gazdaság élénkítésének folytatása érdekében tovább bővül az ipari park, illetve az Üveggyári út meghosszabbításával és a Búzavirág út felújításával fejleszteni fogják annak úthálózatát, hogy megszűnjenek a jelenleg sok bosszúságot okozó forgalmi dugók.
Simon Róbert Balázs reméli, hogy a program 2022-es befejezésekor elmondhatják, hogy Magyarország legnagyobb vidékfejlesztési programja, mely alapvetően a 23 megyei jogú városra összpontosított, sikeres és eredményes volt. Az érintett települések a 21. század nyertesei, a magyar vidék fejlődésének zászlóshajói, a helyi gazdaságfejlesztés katalizátorai lettek és a legsikeresebb és legmodernebb európai városok közé tartoznak.
VK