Az új agrárkutató-centrummal a jövőbe fektetünk
Agroverzum – épül a látogatóközpont

Korábbi lapszámunkban már olvashattak arról, hogy a közeljövőben Martonvásáron egy 9 milliárd forintos állami beruházás keretében új, világszínvonalú agrárkutató-centrum és látogatóközpont épül. Arra voltunk kíváncsiak, hol tart a projekt, mikorra várhatóak az első, már a nagyközönség számára is megtekinthető eredmények. Ellátogattunk Martonvásárra, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjába és erről kérdeztük Szekeres Zsolt projektvezetőt, valamint dr. Bajzáth Juditot az Agroverzum névre keresztelt, most készülő látogatóközpont szakmai vezetőjét.

– Mikor indultak a beruházások, milyen céllal, és mi az, amit eddig már sikerült megvalósítani?
– A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjának két nagyszabású projektjét még 2015-ben egy kormányhatározat rögzítette, mely szerint egy új agrárkutató - és az ehhez kapcsolódó látogatóközpontot hoz létre az akadémia Martonvásáron - kezdi beszélgetésünket Szekeres Zsolt, projektvezető.
– Az egyik fejlesztés célja, hogy a ma még több telephelyen működő intézet egységeit – az állatorvos-tudományi részleg kivételével – egy helyre vonja össze, és itt egy világszínvonalú, a XXI. század kihívásainak is megfelelni képes kutatóbázist hozzon létre. A másik beruházás, a látogatóközpont pedig arra lesz hivatott, hogy az itt felhalmozott tudást, az eredményeket, az agrárkutatást népszerűsítse. A munka elkezdődött, a tervek, koncepciók készítése, a közbeszerzések egy része folyamatban van. Elsőként a látogatóközpont és az azt körülölelő park, illetve kert fejlesztése indulhatott el. A volt kiskastélynak csupán a falai maradtak meg – ez lesz a látogatóközpont bázisa –, mellé építünk egy új fogadóépületet, vendéglátóegységet, egy kis kávézóval. Az előtte lévő kertet, mely az Akadémia területe, illetve a mellette lévő egyházi területet is megújítjuk.
– Óriási lökést adott a projektnek, hogy dr. Bajzáth Judit került a látogatóközpont élére, mint szakmai vezető. Személyében egy jelentős szakmai múlttal, és nagy tapasztalatokkal rendelkező vezetőt kaptunk, aki elég fantáziát látott az új létesítményben ahhoz, hogy feladja a Természettudományi Múzeumban töltött 25 éves karrierjét. Tavaly nyár óta számíthatunk a munkájára, így gyakorlatilag már a látogatóközpont tervezésétől kezdve be tudott kapcsolódni a folyamatokba. Minden részletében ismeri az új épületet és környezetét, amit vélhetően könnyebb lesz a megfelelő tartalommal feltölteni. Mert nem kétséges, az lesz a nagyobb kihívás.

– Mit lehet ma már tudni az Agroverzumról?
– Az új létesítmény, célját tekintve egy tudománykommunikációs központ lesz – fog hozzá az intézmény bemutatásához dr. Bajzáth Judit. - Az Akadémiai törvény nem csak azt mondja ki, hogy alapkutatásokat kell végezni, de arról is rendelkezik, hogy ezek eredményeit közzé kell tenni, a társadalom számára hasznosítani kell. Ez alatt a törvény alkotói nem csak a közvetlen gazdasági hasznot értik, hanem az egyéb módon történő ismeretterjesztést is. Modern kifejezéssel élve ezt nevezzük tudománykommunikációnak. Mindez a problémamegoldó gondolkodásra tanítja a közönséget. A legfőbb eszközei a kiállítások, szakmai programok. Nem véletlenül kapta az új intézmény a sokatmondó Agroverzum nevet, mely egy tudományos élményközpontot takar, ami mögött ott van a teljes akadémiai tudástár.
– Nem titkolt szándékunk az sem, hogy szeretnénk a tudománykommunikációt intézményi szintre emelni, és ilyen minőségünkben az akadémia zászlóshajójává válni. Eddig ugyanis ennek egyes elemei elszórtan, különféle jeles napokhoz kötődő eseményekben öntöttek formát, olyanokban, mint például a Tudomány Napja, vagy a Kutatók Éjszakája. Az Agroverzum lesz az első olyan létesítmény, amely képzett munkatársainak kifejezetten az lesz a feladata, hogy a keletkezett agrártudományos eredményeket intézményi keretek között népszerűsítsék.

– Kinek, és mit szeretnének megmutatni?
– A szakmai tartalmat az Akadémia tudományos munkatársainak bevonásával, illetve egy tudománykommunikációval foglalkozó külsős szakmai csapattal együtt fejlesztjük – ismerteti a tartalomfejlesztés háttérét a szakmai vezető. – Vásárhelyi Tamás, Palugyai István és Kárpáti Andrea tudománykommunikációt tanít az Eötvös Lóránt Tudományegyetemen, ők kezdték meg a szakmai program kidolgozását, melyhez tavaly nyáron én is csatlakoztam.
– A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontja négy tudományos intézményből áll, a Mezőgazdasági, a Növényvédelmi, a Talajtani és Agrokémiai, valamint az Állatorvos-tudományi Intézetből. Az agráriummal kapcsolatos tudományok széles spektrumát ölelik fel ezek a kutatási egységek. Az itt folyó munka a mai, modern kor környezeti, gazdasági kihívásaira keresi a válaszokat, olyanokra, mint a klímaváltozás, a szárazság, az extrém időjárási jelenségek hatásai. Nagyon szép eredményeket tudunk felmutatni. Világszínvonalúak például a Mezőgazdasági Intézet gabonanemesítési eredményei, melynek alapjait többek között Papp Endre vezetésével, még 1953-ban tették le azzal, hogy Európában az első kukoricahibridet előállították. Erről a magyarok alig tudnak valamit, pedig a mindennapi életünket alapvetően meghatározó tudományos előrelépés volt. Ma is olyan világszínvonalú kutatási munka folyik Martonvásáron és a három budapesti intézetben, amelyről kevés szó esik a hétköznapokban. Pedig ezt érdemes megmutatni az embereknek. Óriási beruházásról beszélünk, aminek a költségeit a magyar állam viseli, az a legkevesebb, hogy informáljuk a társadalmat arról, hogy jó dolgokra fordítódnak ezek a forintok, hogy mindez nem egy egyszeri kiadás, luxus, hanem befektetés a jövőbe.
– A látogatóközpont egyik célja, hogy a tudomány területére csábítsa a fiatalokat. Szeretnénk, ha megismernék az agráriumot minden szépségével, nehézségével együtt. Ahhoz, hogy a magas színvonalú agrártudományi kutatásnak folytatása is legyen, gondoskodnunk kell az utánpótlásról. Tehát egyfajta pályaorientációs szerepet is betölt majd ez a létesítmény.
– A kiállítások, a programok a tapasztalásos tanulás módszerére épülnek majd, labor- és kézműves foglalkozásokkal. Elsősorban az általános iskola 7-8. osztályosaira és a középiskolásokra számítunk, de – a projekt turisztikai, üzleti lábával együtt – olyan komplex kínálatot nyújtunk majd, mely a családok, a fiatal felnőttek, és a nyugdíjas korosztály számára is különleges élményt adhat.

– Milyen eszközök állnak mindehhez a rendelkezésükre?
– Az interaktív tárlatok, kiállítás-sorozatok - mondja a részletekre térve a szakmai vezető - a modern technika szinte valamennyi vívmányát felhasználják. Nem csak a valós, kézzel fogható tárgyakat mutatunk be, de segítségül hívjuk a virtuális világ lehetőségeit is.  A folyamatokat multimédiás programok segítik majd megérteni, felismerni, milyen döbbenetesen sok idő, energia és tudás áll a mögött a néhány perc mögött, mikor bekapunk néhány falatnyi finom pékárut. Az emberek megérthetik, mi minden kellett ahhoz, hogy a vadnövényektől eljussunk a mai termesztett gabonákig, leküzdve a környezetváltozások, a szárazság nehézségeit, jó minőségű talajon elérve a megfelelő terméshozamot, rezisztenssé téve a növényt a kártevőkre, és akkor még nem is beszéltem a termés begyűjtéséről, és feldolgozásáról. Sok ezer év előzmény, minimum tíz év kutatómunka, és jó pár év termelésfejlesztés áll még egy egyszerű zsemle mögött is. Erre nem gondolunk mi, egyszerű fogyasztók.
– A kínálatunkat az teszi teljessé, hogy a fejlesztés a Brunszvik-kastély parkjában történik, mely egy szépen gondozott angolkert, és itt van a Beethoven Emlékmúzeum is. Témáink – a mezőgazdaság, a tudomány, a zene – ezernyi ponton összeérnek, elég, ha csak a jeles napokra - szüret, Ferenc napja -,
vagy épp a komolyzenei programokra gondolunk. Ehhez jön még különleges történetével a Brunszvik-család. A maguk korában rendkívül innovatívnak számítottak. Brunszvik Ferenc angolszász mintára épülő gazdaságával, elsősorban juhtenyésztőként vetette meg az alapjait a korszerű hazai mezőgazdaságnak. A Brunszvikok emellett a zenében is jeleskedtek. Maguk is muzsikáltak, de Beethoven is többször megfordult martonvásári kastélyukban, baráti viszonyt ápolt a családdal. De említhetném Brunszvik Terézt is, akit a magyar óvoda-, művelődés- és nevelésügy apostolának tartunk. Így kapcsolódik be a komplex szolgáltatásaink körébe a város által fenntartott Óvodamúzeum is.
– Az önkormányzattal más téren is együttműködünk. Megállapodást kötöttünk, hogy a Brunszvik-kastély előtti kertet – amit ma előkertnek hívunk -, szintén felújítjuk, visszanyeri eredeti határvonalait, és megnyitjuk a város, a látogatók előtt. Fenntartását az önkormányzat vállalta. Így az összefogásnak köszönhetően a régió gyarapodhat egy olyan nyilvános, ingyenesen látogatható angolkerttel, mely korábban csak korlátozottan volt megtekinthető.

– Mikor vehetjük mindezt birtokba?
– Májusban nyitjuk meg a megújult kertet, a látogatóközpont épülete pedig augusztus 20-ára készülhet el – válaszol kérdésemre a projektvezető. - Ezt követően lesz módunk a szakmai programok betelepítésére. Az Agroverzum Látogatóközpont, a park, a Beethoven Emlékmúzeum és a kert együttes átadását, a tényleges nyitást a szeptember végi Kutatók éjszakájára tervezzük.
– Az ideérkezőket nem csak a látogatóközpontban, hanem a kertben és a parkban is várják majd attrakciók – veszi vissza a szót dr. Bajzát Judit. - Olyan tanösvényt fogunk kialakítani, amely informálja majd az érdeklődőket a kastélyról, a parkról, a kutatótömbről, a Brunszvik-családról és Beethovenről.
– Az itt létrejövő teljesen egyedi tudományos-kulturális környezet egészen biztosan páratlan lesz az országban. Egyszerre lesznek jelen a természetvédelem, a kulturális örökség, a tudomány, a zene- és a művelődéstörténet értékei. Ez egy olyan hely lesz, ahol a régi és a mai kor géniuszaival egyaránt találkozhatunk – mondja mosolyogva a szakmai vezető.

-réz