Autózás 2.0 konferencia
Versenyképes a magyar autóipar

Versenyképes a magyar autóipar, ezt igazolja, hogy termelésének 91,8 százalékát külföldön értékesíti - mondta a külgazdasági és külügyminiszter.  Szijjártó Péter Budapesten az Autózás 2.0 című konferencián hangsúlyozta: az autóipar termelési értéke 2017-ben 8038 milliárd forintot tett ki, ami történelmi rekord, és a teljes magyar feldolgozóipari kibocsátás 28,7 százalékát adta.

 Az autóipar jelentős mértékben járult hozzá ahhoz, hogy az első 11 hónap adatai alapján a magyar export értéke már meghaladta a 2016-os értéket, és elérheti a 100 milliárd eurót is, amire még nem volt példa Magyarországon - mondta a miniszter. A magyar járműiparban tavaly mintegy 175 ezren dolgoztak, ez is rekord – tette hozzá.
A közelmúltban volt olyan hét, amelynek első négy napján jelentettek be egy-egy új autóipari beruházást: hétfőn az Audi, kedden a Rehau Kft., szerdán a Continental, csütörtökön a Qualitative Production. Ezek több száz új munkahelyet is jelentenek a magyar embereknek - húzta alá a miniszter.
Az új ipari forradalom új típusú versenyt hoz létre a gazdaságban, új tényezői lesznek a versenyképességnek is - mondta Szijjártó Péter. Ezt a folyamatot az autóipar vezeti, ugyanis a leginnovatívabb, a legtöbb újdonságot és modern technológiát alkalmazó iparág - tette hozzá.
Közölte, a múlt évben Magyarországra érkezett beruházások száma szintén rekordot döntött. A beruházásösztönző rendszeren keresztül 2016-ban 71, 2017-ben 96 beruházás jött Magyarországra, ebből 36 az autóiparba - mondta Szijjártó Péter, megjegyezve, hogy az elektromobilitás és az önvezető autók fejlesztése területén további előrelépést szeretnének.
Ezt is ösztönözheti, hogy 2020-ra GDP-arányosan a kutatás-fejlesztési kiadásokat a jelenlegi 1,4 százalékról 1,8 százalékra, míg 2030-ra 3 százalékra tervezik növelni - hangsúlyozta.
Hozzátette, a Jedlik Ányos-terv keretében 2020-ra a célkitűzés az, hogy mintegy 30 ezer elektromos meghajtású autó közlekedjen a magyar utakon, 2030-ra pedig az állami intézmények járműparkjának 30 százaléka is alternatív energiával működő, illetve elektromos hajtású kell, hogy legyen.
Az Autózás 2.0 - Forradalom küszöbén konferencián Ratatics Péter, a MOL-csoport fogyasztási szolgáltatásokért felelős igazgatója, Várkonyi Gábor, a Millásreggeli állandó autószakértője, Stijn Otten, a Business Lease innovációs igazgatója és Strang Tamás, a BKK innovációs szakértője tartott előadást az autózással kapcsolatos változásokról.
Ratatics Péter szerint napjaink legnagyobb kérdése az, hogyan fogja a világ leváltani a belső égésű motorokat, valamint kiknek vezetésével fogja leváltani. Úgy látja, hogy a határvonalak az iparágak között egyre inkább el- és összemosódnak. Ezért folyik a vita arról, hogy az IT-szektor vagy az autóipar állítsa-e elő a jövő járműveit. Kiemelte, hogy valóban forradalom küszöbén állunk, hiszen “az elmúlt 100 évben nem volt akkora átalakulás, mint a következő 10 évben fog jönni”.
Várkonyi Gábor előadásában kiemelte: az elmúlt 100 évben nem nagyon változott az autóipar. Ugyanúgy minél erősebb, dizájnosabb és kívánatosabb kocsikat gyártanak a mára már márkává válló autógyártó cégek. Szerinte pont ezért mindenképp lesz forradalom, de az átmeneti időszak az igazán érdekes, az amiben élünk.
Stijn Otten az önvezető autók müködésbeli különbségeit mutatta be. Hat szintről beszélt, melyek alapján megkülönböztetjük a gépjárműveket. A nulladik szintet jelentik a jelzések, figyelmeztetések, mint például a tolató radar. Az első a “hands on”, ilyen a tempomat, míg a második a “hands off”, ahol nem feltétlen kell kormányozni az autót. A harmadik lépcső az “eyes off”, tehát amikor már a szemünket sem kell az úton tartanunk. Negyedik szintként a “mind off” kategóriába sorolhatjuk az autókat, ekkor már aludhatunk is a volán mögött. Míg a legfejlettebb szintet a kormánykerék fölöslegessé válása jelenti.
Strang Tamás az innováció kérdésköréhez "hozzáadta" az elektromoblitás és a jövő tömegközlekedésének témakörét. Egy villamossal tízszer annyian utazhatnak, mint egy közösségi autóval - hangzott el az érv. Márpedig az élhető város szempontjából szerinte sokkal széleskörűbb a vita, mint az önvezető autók bevezetése a városi közlekedésbe. Így a BKK fontosnak tartja, hogy az új kihívásoknak megfelelő fejlesztési irányokat jelöljön ki.

TO