A képzés mindig lekövette a gázipar változó folyamatait
26. DUNAGÁZ Konferencia

A dorogi székhelyű felnőttképző intézmény, a DUNAGÁZ Zrt. ismét konferenciára hívta a gáziparban tevékenykedő szakembereket, hogy a szegmens meghatározó szereplőitől, első kézből kaphassanak tájékoztatást a legújabb trendekről, termékekről, a közeljövő terveiről. Az eseménynek április 18-19-én, idén is, a Thermál Hotel Viságrád adott otthont. A rendezvénynyitó plenáris ülést dr. Völner Pál, államtitkár, a térség országgyűlési képviselője és Kóbor György, az NKM Nemzeti Közművek Zrt. elnök-vezérigazgatója is megtisztelte jelenlétével.

Gáspár Zsanett, a DUNAGÁZ Zrt. vezérigazgatója üdvözölte, majd röviden bemutatta a délelőtti plenáris ülés előadóit. Elsőként dr. Völner Pált kérte fel az esemény megnyitására.
– Néhány évtized leforgása alatt – kezdte ünnepi köszöntőjét az államtitkár –, a hazai gázipar a tulajdonviszonyok tekintetében gyakorlatilag oda-vissza bejárta a teljes spektrumot. A 90-es évekig a szektor egésze állami tulajdonban volt, majd 2010-ig eljutottunk gyakorlatilag a teljesen liberalizált energiapiachoz. Ekkorra már szó szerint a piaci viszonyok uralkodtak felettünk. A trend az állami felelősségvállalás megerősödésével fordult meg, az állam előbb árszabályozóként, majd tulajdonosként is megjelent az energiapiacon. Mindez azt mutatja, hogy az energiaágazat egy állandóan változó, forrongó terület, amit a fogyasztás is jól jellemez: látványos csökkenés tanúi voltunk 2015-ig, ma pedig azt tapasztaljuk, hogy a gázfelhasználás ismét emelkedőben van.
– Ebben a változó világban, az elmúlt közel 30 évben egy dolog mégis állandóságot, stabilitást mutat, ez pedig a képzés. A folyamatos műszaki fejlődést, a technológia változásait mindvégig nyomon követve a DUNGÁZ Zrt. huszonhat éve naprakész tudással segíti a gáz- és villamos ipar szereplőit, hozzájárulva ezzel annak fejlődéséhez. Erre nem csak büszkék lehetünk, de köszönettel is tartozunk érte – emelte ki az oktatási intézmény szerepét dr. Völner Pál.

A köszöntőket követően a Földgázipari Aktualitások Szekció munkáját Kóbor György, a konferencia fővédnöke nyitotta meg, majd röviden ismertette az államtitkár által említett állami szerepvállalás részleteit, a tulajdonviszonyok változásait, melyek eredményeként ma gyakorlatilag a hazai gázipar jelentős része 100%-os állami tulajdonba került, a források-beszerzések, az egyetemes szolgáltatások és a tárolás terén is.
– Az iparág átszervezése ezzel lezárult, az NKM Csoportba ma három – két gáz- és egy villamosenergia-elosztótársaság szerepel, a gázportfólióban 3,5 millió, a villamos energia területén pedig 800 ezer ügyféllel. A klasszikus építkezés ezzel véget ért, a vállalat elérte a kívánatos üzemméretet – vázolta a hazai energiaipar tulajdonviszonyait az elnök-vezérigazgató.
– Három fő programot indítottunk el: megkezdtük a csoportba került cégek szervezetfejlesztését, egy egységes vállalati kultúra kialakítását; digitalizációs fejlesztésekkel igyekszünk mielőbb megfelelni az egyre növekvő elvárásoknak az ügyfélszolgálat terén; és olyan modern termékekkel, technológiákkal kívánunk megjelenni – gondolok itt például az okos mérésekre –, amelyek képesek lesznek csökkenteni a meglévő infrastruktúra terhelését. A következő 10-15 évünk egészen biztosan a technológiai és ellátás-biztonsági építkezésről fog szólni – zárta előadását az energiaipari vezető.

Ezt követően Bogoly Sándor, az FGSz Földgázszállító Zrt. termék és szolgáltatás menedzsment vezetője vette át a szót, hogy bemutassa a gázforrás-szállítási útvonalak régióbeli diverzifikációs törekvéseit, majd a fogyasztási átvételekről, a lakossági integrált földgázellátásról Biczók András, az NKM Földgázszolgáltató Zrt. vezérigazgató-helyettese tájékoztatta a konferencia résztvevőit.
Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke, a szervezet múltjáról, szerepéről, céljairól beszélt előadásában, megmutatva, hogyan segítik évtizedek óta a magyar gazdaság fejlődését.
Ezután az NKM Nemzeti Közművek Zrt. energiatárolási és hálózati pályázatokért felelős menedzsere, dr. Pálfi Géza lépett a pulpitusra, hogy ismertesse a konferencia hallgatói előtt a társaság hazai energiaellátásban betöltött szerepét, céljait, illetve a 2025-ig szóló stratégiájuk főbb pontjait.
A délelőtti plenáris ülést dr. habil Kajtár László, a Budapesti Műszaki Egyetem Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék rövid bemutatkozásával, illetve a nagyhírű oktatási intézmény és a DUNAGÁZ Zrt. között a közelmúltban megkötött együttműködési megállapodás bejelentésével zárta.

Délután a konferencia a Rendszerüzemeltetési Szekció előadásaival folytatódott, másnap délelőtt pedig a Gázfelhasználás Szekció keretében folyt tovább a munka.
A gázipar újdonságaival testközelből is megismerkedhettek a konferencia részvevői azon a kétnapos kiállításon, melyen a szakma krémje mutatta be innovatív termékeit, szolgáltatásait.

Kóbor György, elnök-vezérigazgató, NKM Nemzeti Közművek Zrt.

– Egy különleges, egyedi, akár modellértékű szerkezetet alakított ki a magyar állam az energiaszektorban. Milyen kihívásokat és előnyöket rejt mindez?
– Nincs kitaposott ösvény, új utakon járunk. Arra már volt példa – a privatizáció során -, hogy egy egységes rendszerből a különböző befektetői körök, különböző vállalati kultúrák mentén eszközöket, forrásokat vásároltak. Most ennek épp az ellenkezője zajlott le, már korábban privatizált eszközöket vásárolt vissza az állam, és ezzel együtt eltérő vállalati kultúrákat, üzleti gyakorlatot vett át. Ezek egységesítése egyedi és különleges feladat, komoly kihívás számunkra. Különösen nehézzé teszi, hogy mindezt rendkívül rövid időn – egy-két éven – belül kell elérnünk, úgy, hogy ezzel párhuzamosan megfeleljünk a digitalizációs és a legújabb ügyfélelvárásoknak is. Úgy tűnik tehát, hogy „menet közben kell kereket cserélnünk”.
– A kihívások mellett azonban számos előnye is van egy ilyen felállásnak. Rálátásunk van a teljes elosztói gyakorlatra, ismerjük azt mind az ügyfél, mind pedig az egyetemes szolgáltató oldaláról, így könnyebb lesz újító, módosító javaslatokat megfogalmazni.
– Az is óriási előnyt jelent, hogy együtt tudunk gondolkodni az iparág különböző szegmenseivel. Lerövidültek az egyeztetési útvonalak, gyorsabban, könnyebben tudunk az ágazatot érintő kérdésekben dönteni. Végül – mindezek eredményeként – úttörő szerepet tudunk vállalni a technológia-fejlesztésben is.
– Jól látszik tehát, hogy mint minden rendszernek, ennek is vannak előnyei, de épp úgy vannak kihívásai, nehézségei is. Az elmúlt időszak mindenesetre azt mutatta, hogy ennek a felállásnak van jövője.

– Az energiaszektor is jelentős szakemberhiánnyal küzd. Mit gondol, a DUNAGÁZ Zrt.-hez hasonló felnőttképző szervezetek szerepe felértékelődhet a közeljövőben?
– A munkaerőhiány elsősorban a szerelői és a tervezői állománynál jelent kapacitásproblémákat. Sajnos a gázipari szakma nem túl trendi a fiatalok körében, eleve kevesen választják, a végzetteket pedig más területek is csábítják. Nagy az elszívó hatása a nyugati országokban – főleg az osztrákoknál – folyó építkezéseknek, de a társszakmák – főleg a vizesek – is jelentős munkaerőt visznek el a gázipartól. A gázszerelői munka nem csak, hogy a veszélyes szakmák egyike, de a munkagödrök, az oszlopok sem vonzzák a mai fiatalokat. Éppen ezért sok a teendőnk, ha meg akarjuk tartani a szerelőállományunkat, és még több, ha bővíteni kívánjuk azt. Ennek érdekében már a szakmunkásképző iskolákban bekapcsolódunk a képzési folyamatokba, ösztöndíjakkal, képzési programokkal, és a frissen végzettek azonnali – gyakorlati szakemberekké – képzésével igyekszünk segíteni.
– De ugyanilyen fontos az átképzés is, és úgy vélem ezeken a területeken tudnak jelentős pluszt nyújtani az olyan felnőttoktatással foglalkozó vállalkozások, mint a DUNAGÁZ Zrt. is. A közös cél, hogy minél gyorsabban, minél ütőképesebb szakembereket tudjunk munkába állítani.
– A mérnökképzés problémáin talán könnyebb lesz enyhítenünk, bár itt sem a gázipari mérnökképzés a legnépszerűbb a felvételizők körében, mégis hisszük, hogy vonzóvá tehető ez a szakma a számukra.
– A mérnökhiányt az ingadozó terhelési szint is súlyosbítja. A pangó időszakokat olykor – mint ahogy most is – különösen nagy mennyiségű megrendelés követi, ami jelentősen túlterheli a mérnökállományt.
– Az átmeneti hiányt némiképpen orvosolhatja a nyugdíjas tervezők mobilizálása, munkában tartása is.

Gáspár Zsanett, vezérigazgató, DUNAGÁZ Zrt.

– Mi volt az idei konferencia fő vezérfonala, központi témája?
– A gázipar hatalmas változáson ment keresztül az elmúlt évek során, így magától adódott, hogy felvázoljuk ennek hátterét, és előrevetítsük az iparág jövőjét. A szervező bizottságunk is megújult, tagjaitól – akik egytől egyik a gázszakma szakértői – azt kértük, az előadásokkal olyan kérdésekre keressék a válaszokat, melyek a gázszolgáltatókat ma foglalkoztatják. Emellett arra is törekedtünk, hogy bemutassuk a szakma innovatív, jövőbe mutató megoldásait a konferencia résztvevőinek.

– Mit takar a most bejelentett, a Budapesti Műszaki Egyetem Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnikai Tanszékével kötött együttműködési megállapodás?
– A szinte már állandósult szakemberhiány, a ma már rugalmatlannak tűnő szakképzési keretek hozták az együttműködés gondolatát. Egymás erősségeire építve, a közös munkából adódó szinergiákat kiaknázva, szeretnénk elérni, hogy a gázipari képzés mind közép-, mind pedig felsőfokon egy egységes, magas szintű, és naprakész tudást adjon a szakembereknek. Alapvetően három területen tudunk egymás hasznára lenni: A Budapesti Műszaki Egyetem Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnikai Tanszéke – saját szaktudásukat hozzátéve – segít nekünk az épületgépészeti technikus képzésünk tematikájának, tananyagának felülvizsgálatában. Emellett felajánlották, hogy a képzéseink egy részét – az ő szakembereiket is bevonva az oktatásba – professzionális laborukban tarthatjuk. A megállapodás második elemeként az egyetem részt vesz épületgépészeti kabinetünk felülvizsgálatában, modernizálásában. Szeretnénk a már meglévő infrastruktúránkat tovább bővíteni korszerű méréstechnikai eszközökkel, és ebben kapunk segítséget a tanszéktől. Végül – hogy mi is viszonozni tudjuk a partnerséget -, vállaltuk, hogy a DUNAGÁZ Szakmai Konferencián, illetve más szakmai rendezvényeinken részvételi lehetőséget biztosítunk az egyetem hallgatóinak, és előadóként is számítunk a BME munkatársaira.

– A konferencia részvevői a DUNAGÁZ Zrt. új oktatási koncepciójáról is hallhattak egy előadást. Miről szólnak ezek az új elképzelések?
–  A DUNAGÁZ Zrt. eddig is egyfajta szellemi műhelyként segítette az iparágat, most egy új, rugalmasabb és gyorsabb lehetőséget kínálunk a gázipari szakemberek képzésére. A 2013-as Felnőttképzési törvény új utakat nyitott az egyéb szakmai, más néven B-körös képzésekkel. Ezek eddig nem szerepeltek a portfóliónkban, most viszont előtérbe kerültek. A hagyományos OKJ-s képzések nem tudnak kellőképpen gyors megoldást adni az egyre növekvő szakemberhiányra. A jogszabályban rögzített, központilag meghatározott tartalommal, és sajnos nem mindig a legkorszerűbb oktatási követelményekre épülő képzések hosszú időt vesznek igénybe, emiatt magas áron érhetőek el és rugalmatlanok. Csalódást okoz az is, hogy a végzettek gyakran nem azt kapják, amire igazán szükségük lenne. Ezen problémák áthidalására az iparággal szorosan együttműködve, alulról szerveződő konkrét igényekre alapozva, szeretnénk olyan nem OKJ-s képzéseket indítani, amelyek gyorsan és hatékonyan készítik fel a jövő gázipari szakembereit, a legkorszerűbb ismereteket átadva. A tanfolyamot elvégző egy konkrét munkakör betöltésére jogosító tanúsítványt kap, mellyel könnyedén elhelyezkedhet, gyorsan munkába állhat. Ezzel szeretnénk elősegíteni, hogy mielőbb, minél több, magas színvonalon felkészített szakemberhez juthasson az iparág.
- Hasonló jellegű képzéseket kívánunk indítani a már meglévő, a gáziparban tevékenykedő szakemberek továbbképzésére, tudásuk frissítésére is. Az előkészületek már megkezdődtek, az iparági egyeztetések folyamatban vannak. Úgy tervezzük, hogy az első tanfolyamok idén ősszel elindulhatnak.

Cseh Teréz
Fotó: Mazán Tibor