Tatabánya is az egyetemvárosok sorába lépett
Edutus Alkalmazott Tudományok Egyeteme

Hosszú évek előkészítő munkájának köszönhetően 2018. augusztus 1-jétől a tatabányai Edutus Főiskola egyetemmé léphetett elő. A rangos státuszhoz számos előírásnak meg kellett felelniük. Ezekről, illetve a közeljövő terveiről kérdeztük – immáron az egyetem – rektorasszonyát, Némethné dr. Gál Andreát.

– Mikor merült fel az egyetemmé válás gondolata?
– Az intézmény fenntartója, az Edutus Zrt. már 2010-ben kitűzte ezt a célt, amit eleinte kissé szkeptikusan fogadtunk. Végignézve a feltételeket, már bizakodóbbak voltunk. Az áttörést az a pozitív irányú jogszabályi változás hozta meg, amely a korábbi intézményi formák, a főiskola és az egyetem közé beiktatott egy új szintet, az alkalmazott tudományok egyetemét. Ez az intézményi forma lehetővé teszi, hogy a felsőoktatás rugalmasabban reagáljon a mindenkori munkaerő-piaci igényekre. Míg a hagyományos egyetemeknek nagyon magas szintű tudományos követelményeknek kell megfelelniük, és az ott folyó képzésben elsősorban az elméleti tudást ismerik el, addig az alkalmazott tudományok egyetemén a hangsúly a gyakorlatorientált képzésen van.

– Milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy alkalmazott tudományok egyetemének?
– Összesen öt feltétel van, ebből már hármat évek óta teljesítünk. Mindenekelőtt minimum négy alapszakot működtetni kell – nálunk hat van, négy gazdasági és két műszaki. Az is elvárás, hogy a főállású oktatók legalább 45%-a tudományos fokozattal rendelkezzen – évek óta meghaladjuk ezt a szintet, jelenleg 56%-nál tartunk. Tudományos Diákköri Konferenciát – úgynevezett TDK-t – kell működtetni: mintegy húsz éve minden év őszén – mostanában már tavasszal is – megszervezzük ezeket. A tudományos munkát végző hallgatók prezentálják a megírt dolgozatukat, ami alapján a zsűri a legjobbakat javasolja az országos fordulón – az OTDK-n – való részvételre, amit kétévente rendeznek meg Magyarországon.

– Melyek az utóbbi időben teljesített feltételek?
– Az egyik az angol nyelvű képzés biztosítása volt. Valójában már 2017 szeptemberében kipipáltuk ezt is, a budapesti nappali tagozatos gazdálkodási és menedzsment alapszakunkon induló, nem magyar anyanyelvű csoporttal, de emellett számos más lehetőséget is kínálunk. Ezek egyike az SSC specializációnk, mely a gazdálkodási és menedzsment, valamint a nemzetközi gazdálkodás szakhoz is felvehető angol nyelven, másrészt az Erasmus+ Program, mely a diákok nemzetközi tanulmányait, szakmai gyakorlatát hivatott segíteni. Az előbbit – a Shard Service Center -, azaz a nemzetközi szolgáltató központokhoz kapcsolódó specializációt, főleg a nagyvállalatok tömegesen előforduló, fontos feladataikra hozzák létre: panaszkezelés, számviteli feladatok, ügyfélszolgálat, stb. Az ott dolgozók, szigorú protokoll mentén, jól automatizált rendszerekkel dolgoznak, és munkájukhoz elengedhetetlen a magas szintű nyelvtudás, nem ritkán 2-3 nyelv ismerete. Aki pedig az Erasmust választja nyelvtudása csiszolására, beülhet a külföldről ideérkezett csoporttársak közé –  akik nagyon szeretnek minket, évente 30-50 diákot fogadunk a határon túlról –, és így nem csak a szakmai, de a hétköznapi kommunikációt is gyakorolhatja angol nyelven. Összességében 50-60 tárgy hallgatható évente angol nyelven intézményünkben.
– A duális képzés szintén az elvárások között szerepel, legalább két szakon. Ez a képzési forma kizárólag nappali munkarendben, alap- és mesterszakon indítható. Mind a hat alapszakunkon sikerült engedélyeztetnünk, de sajnos – jelentkezés hiányában – csak gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem valamint marketing és turizmus-vendéglátás alapszakon tudtuk elindítani tavaly ősszel. Minimális a jelentkezők száma, pedig a vállalatok – a munkaerőhiány erősödésével – egyre nyitottabbak e téren. A hallgatói érdeklődés hiánya két okkal magyarázható: a duális képzés költségeit a vállalatok a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolhatják, de csakis az államilag finanszírozott intézményekben tanulóknál. Nekünk nincsenek ilyen helyeink. Másrészt a duális diáknak jóval nagyobb teher a tanulás a munka mellett. Míg a többiek a vizsgára készülnek, vagy nyáron pihennek, addig a duális hallgató – maximum 4 hét szabadsággal – végig dolgozza az évet. Így hiába a vonzó fizetés – most körülbelül havi 80.000 forint, ami bőven fedezi a képzési költségeket –, hiába az adómentesség mind a munkáltatói, mind a hallgatói oldalon, kevesen vállalják a tanulás-munka párost 3,5 éven át. A problémák ellenére egyre több vállalati partnerünk van, nem ritka, hogy már ők keresnek meg minket, hogy szeretnének csatlakozni a duális képzésünkhöz.

– Tervezik új szakok indítását a közeljövőben?
– A képzésfejlesztésre nagy hangsúlyt fektetünk. Szeretnénk az informatikai tudományterület felé nyitni. Megkezdtük a munkát, de sok feladat áll még előttünk, egyelőre nem látjuk, mikor tudunk ezzel elindulni. A város kifejezett kérésére azonban – hogy mielőbb lehessen műszaki vonalon államilag támogatott formában is tanulni Tatabányán – helyet adtunk a győri Széchenyi István Egyetem nappali tagozatos mérnök-informatikus képzésének, ami a műszaki és informatikai tudományok határterületén helyezkedik el. Ez összhangban van a mi elképzeléseinkkel, mert a nappalin indított műszaki képzéseink egyelőre alacsony létszámúak, ellentétben a levelezőssel, ahol már 20-30 főt oktatunk évfolyamonként. Problémát jelent, hogy nincs államilag finanszírozott helyünk, ugyanakkor a nagy egyetemeken bőven vannak ilyenek, amivel nagyon nehezen tudunk versenyezni.
– Mesterszakot is szeretnénk mielőbb indítani, hiszen ezen a téren, a minimumot – a két szakot – teljesítjük. A következő próbálkozásunk – első nekifutásra sajnos nem sikerült –, a vállalkozásfejlesztés mesterszakunk lenne. Most az anyagaink átdolgozását tervezzük új szakemberek bevonásával. Reméljük, hamarosan sikerre vihetjük az akkreditációját.

– A szakokhoz választhatók rendszerint különféle specializációk. Itt is vannak újdonságok?
– Mindig igyekszünk követni, rugalmasan leképezni az igényeket, és ehhez a specializációk adják meg a lehetőséget. 6-8 tárgy, szaktól függően, amit ilyen módon a 4-6. félévben tanulnak a diákjaink. Ez az adott szaknak egy szűkebb területe.
– Az egyik ilyen újdonságunk a vár- és kastélyturizmus specializációnk, melyet a gazdálkodási és menedzsment szakunkhoz dolgoztunk ki. Sümegen jelentkezett erre elsőként igény, az ott létrehozott KFKK-ban, azaz Közösségi Felsőoktatási Képzési Központban. Ugyancsak kuriózumnak számít a „content marketing”, azaz tartalommarketing specializációnk, mely egy új, felfutó irányzata a marketingnek. Az innovatív vállalkozás – a korábbi kkv-specializációnk – átdolgozásaként jött létre, súlypontjává téve az innovációt. Műszaki téren a lézertechnológia specializációt előszeretettel választják a mechatronikai mérnökeink, a műszaki menedzser szakon pedig egyaránt népszerű – keresett a munkaerő-piacon is –, a létesítménygazdálkodás és a folyamat- és projektmenedzsment specializációnk.

– A főiskola a felnőttképzésre, a továbbképzésre is nagy hangsúlyt fektet. Itt milyen a választék?
– Sümegen a gazdálkodási és menedzsment szakon, a vár- és kastélyturizmus specializáción tavaly elindult az első évfolyam, de idén a másodikat sajnos már nem tudtuk megszervezni. Ennek helyébe egy most ősszel induló nemzetközi konferenciasorozatot léptetünk, sümegi helyszínnel. Ez kifejezetten a várak és kastélyok üzemeltetőinek kíván segítséget nyújtani a fenntartható és magas színvonalú turisztikai attrakciók és szolgáltatások létrehozásában. Az első meghívott „ország-vendégünk” Ausztria lesz.
– 2017-ben egy tatai telephelyet is kialakítottunk, itt is meghirdettük a gazdálkodási és menedzsment alapszakunkat, amire sajnos nem volt elegendő számú jelentkező. Szeretnénk azonban kiaknázni a jó adottságokat, az önkormányzattal való kiváló együttműködést. Tatai telephelyünkön az „Okos város” – „Smart City” képzés hallgatóit arra készítjük fel, hogy a városok minél jobban ki tudják használni a legmodernebb technológia lehetőségeit, a gazdaságos üzemeltetés és az élhetőbb környezet jegyében. A két féléves digitális térségfejlesztés szakirányú továbbképzés áprilisban egy konferenciával indult, azt – levelezőn – négy hétvégi képzési nap követte. A második – hasonló felépítésű – félév, most indult. A diplomára épülő képzést a városüzemeltetéssel foglalkozóknak ajánljuk. A Kárpát-medence minden térségéből vannak hallgatóink. Az érdeklődés nagy, ezért szeretnénk majd újraindítani ezt a képzésünket, mely mögött három intézmény együttműködése áll: az Edutus Egyetem, közigazgatási oldalról a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, városdizájn tekintetében pedig a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem. A diplomát mi adjuk ki, záradékban megjelölve a két együttműködő partnert is.
– Végül egy új telephelyet is létrehozunk Balatonfüreden, ahová egy úgynevezett „Homo gustatus” képzést tervezünk, ami egy élmény gasztro képzés, a turizmus-vendéglátás szakunkhoz kapcsolódóan. A vendéglátásban, étteremben dolgozóknak szeretnénk egy kifejezetten magas színvonalú, gyakorlatorientált oktatást indítani, felnőttképzés formájában. Ez még kidolgozás alatt áll, az engedélyezése folyamatban van. Reményeink szerint 2019-ben el tudjuk indítani.

-réz