Professzionális vezetési struktúra – négyfős kabinet – segíti a növekedést
Négyesfogat a Grabarics élén - I. rész

A Grabarics Építőipari Kft. nemcsak, hogy maga mögött tudhat egy negyedszázados szakmai tapasztalatot, de úgy tűnik – a futó projektek nagysága és mélysége alapján –, gyors ütemben, töretlenül fejlődik, ez pedig új kihívások elé állítja a társaságot. Az ingatlanfejlesztési üzletág újraélesztése, a Grabarics Development Kft. életre hívása szintén változásokat generált. A régi-új üzletág élére a cég nagy tapasztalatokkal rendelkező jelenlegi ügyvezetője, Karacs László kerül, a közel 20 milliárd forint árbevételű vállalat operatív feladatainak irányítását pedig egy négyfős kabinet viszi tovább annak érdekében, hogy a tulajdonos, Grabarics Gábor a jövőben kizárólag a stratégiai feladatokra koncentrálhasson. Lapszámról lapszámra megjelenő cikksorozatunkban bemutatjuk az új ingatlanfejlesztő céget, és a kabinetet alkotó „négyesfogat” tagjait, elsőként Vagyóczki Istvánt, a Vállalkozási Osztály vezetőjét.

Vagyóczki István, ügyvezető
Grabarics Építőipari Kft. – Vállalkozási Osztály

Egyértelmű volt, hogy az építőipart választom
– 1974-ben születtem Dunaújvárosban, de pár évvel később rácalmásiak lettünk. A szakmához való kötődésem korán kialakult, mert édesapám villanyszerelőként dolgozott. Nem is volt kérdés, hogy Fehérvárra a Jáky József Műszaki Szakközépiskolába jelentkezem, és az érettségi után még egy évig – a technikumban – magasépítést tanulok. Innen pedig már egyenes út vezetett Pécsre, ahol 1996-ban, építészmérnökként, kiváló minősítéssel fejeztem be tanulmányaimat a Janus Pannonius Tudomány Egyetem Pollák Mihály Műszaki Főiskolai Karán. A kivitelezési szakot választottam, mert engem mindig a gyakorlat érdekelt, a tervezés – az álmodozás – nem az én műfajom.

Út a Grabaricsig
– A 26. számú Állami Építőipari Vállalat ösztöndíjasaként tanultam, de mire megszereztem a diplomát, a cég megszűnt. Ekkor bukkantam az álláshirdetésre, melyben a Grabarics Építőipari Kft. dunaújvárosi Baumit nagykereskedéséhez keresett területi képviselőket. Jelentkeztem, fel is vettek – 1996 augusztusában –, de ebben a munkakörben végül mégsem dolgoztam egy napot sem. Grabarics Gábor a szárnyai alá vett, mindenüvé magával vitt, szerette volna, ha mielőbb átlátom a cég működését. Intenzíven foglalkozott velem, próbálta átadni, amit csak lehetett. Aztán a gyakorlatban is bedobtak a mélyvízbe, Győrbe kerültem egy akkor épp folyamatban lévő építkezésre, a műveseállomás szerkezetén dolgoztunk. Tanulni mentem Fucskó Illés művezető mellé, aki a kezdetektől a cégnél dolgozott. Hétfőtől péntekig ott laktunk, csak a hétvégén jártunk haza. Nagyon megfogott az a családias légkör, az a bajtársiasság, ami a csapatot jellemezte. Együtt gondolkodtunk, szakmától függetlenül mindenki besegített a másiknak. Én magam is igyekeztem bekapcsolódni a folyamatokba – anyagvásárlás, sofőrködés, számolások –, éppen abba, ami adatott.

Vállalkozási osztály születik
– ’97 májusától 9 hónap sorkatonai szolgálat következett, de szerencsére nem szakadt meg a kapcsolatom a céggel. A katonaidőm alatt, a cégtulajdonos felkérésére kidolgoztam a társaság első ISO-rendszerét. Gábor a kezdetektől nagy hangsúlyt fektetett a minőségre, hogy büszkék lehessünk arra, amit elvégeztünk. Fontosnak tartotta, hogy le legyenek szabályozva a munkafolyamatok.
– A honvédségnél töltött idő még egy tekintetben előremutató volt a számomra, az én részlegemnél napi szinten használtuk a számítógépeket. Ez akkoriban még nem volt megszokott. Ennek a tudásnak nagy hasznát vettem később, amikor visszakerültem a munka világába.
– Mérnökként feladatom volt ajánlatok készítése is. Egy idő után kiderült, hogy az általam összeállított anyagokra sok pozitív visszajelzés érkezett – itt kamatozott főleg az előbb említett számítástechnikai tudás –, összeszedettek, rendezettek, formailag is kellemesek voltak. Gábor úgy látta, hogy ennek mentén egységesíteni kellene az ajánlataink tartalmi és külső jegyeit. A vége az lett, hogy minden egy kézbe – az enyémbe – került. Így jött létre az egyszemélyes Vállalkozási Osztály, ami aztán a növekedéssel párhuzamosan bővült.
– 1998 volt az az év, amikor az első generál kivitelezési munkára adtunk ajánlatot. Ez már nem csak a szerkezetépítésről szólt, rengeteg más területet is érintett – nyílászárókat, burkolatokat, gépészetet, elektromosságot. Ilyenekre korábban nem pályáztunk, nem volt tapasztalatunk, ez ismét indokolttá tette a bővülést. Először csak építész előkészítőket hoztunk a csapatba, akik már képesek voltak generálszinten átlátni egy-egy projektet, később – ahogy most is – szakági mérnök kollégával is erősítettük a csapatot.

A válság új helyzetet teremtett
– 2008-ig nem kellett munkát keresnünk. A jól elvégzett feladatok hozták a következőket. Törekedtünk a hosszú távú partneri kapcsolatok kialakítására, így sok visszatérő megrendelőnk volt. Emellett arra is nagy gondot fordítottunk, hogy kevés számú, de nagyobb értékű munkát vállaljunk. 2008-ban – akkoriban már főként kereskedelmi létesítményeket építettünk – egy csapásra eltűntek a megrendelőink. Még az éppen folyó projektünk is leállt, 4 milliárd forintos teljesítés vált köddé egyik napról a másikra. Nehéz és kockázatos időszak volt ez számomra és a cég számára is. Ekkor fordultunk a közbeszerzési munkák felé.

Stratégiaváltás: közbeszerzés, ipari létesítmények
– Korábban nem indultunk még állami megbízásokért. Meg kellett ismernünk a folyamatokat, a döntési mechanizmusokat, ennek a területnek az írott és íratlan szabályait. Sokat kellett tanulnunk, de végül sikeresek lettünk a közbeszerzések terén is, és a mai napig eredményesen pályázunk.
– A válság hatására a kereskedelmi építmények irányából az ipari létesítmények felé fordultunk. A beruházó érdeke – mielőbb elkészülhessen, és termelhessen az adott egység –, egybe esett a miénkkel. A határidőre végzett, műszakilag korrekt, minőségi munkában jók voltunk, így a partnereink megbecsültek minket.
– Igyekeztünk úgy összeállítani a termelési portfóliónkat, hogy mindig egy-egy nagyobb projektbe is bekapcsolódjunk. Kezdetben a Hankook beruházásai – melynek több ütemében is szerephez jutottunk – vitte a hátán a céget, de a gerincet adó nagy feladatok mellett figyeltünk arra, hogy számos más területen is vállaljunk feladatokat.
– Hamar megtanultuk azt is, hogy a Vállalkozási Osztályon a sok munka nem mindig van összhangban a sikerrel. Ez egy speciális terület, melynek akkor van a legtöbb feladata és rendszerint a legkevesebb, látványos sikere, ha valamilyen veszély fenyegeti az iparágat.
– A válságot sokat szidjuk, de bármilyen furcsa, jó dolgokat is hozott. Nem véletlenül mondják, hogy ami nem öl meg, az megerősít. Sokat tanultunk. Létrehoztunk egy új területet a Vállalkozási Osztályon belül, a piackutatás-üzletfejlesztést, mely nagy szerepet játszott a mindennapjainkban. Ez a részlegünk a mai napig jól szolgálja társaságunkat, életre hívása jó döntésnek bizonyult.

A fellendülés hozta a maga veszélyeit
– A piac ismét átalakult 2015-öt követően. A gyors növekedés eddig ismeretlen veszélyeket hozott. Újra tanulnunk kellett. Most munka akad bőven, kivitelező, alvállalkozó viszont kevés van.
– Tanulva a korábbi tapasztalatokból, a hosszú távon biztonságot nyújtó munkák megszerzésére törekedtünk. A 2011-ben megrekedt Sasad-liget lakópark projektünket – miután a korrektnek megismert beruházóval tárgyaltunk – 2016-ban újraindítottuk. Úgy gondoltuk, ez a feladat hosszú távon hozzájárul majd a stabil működéshez. Leszerződtünk, fix árakkal elköteleztük magunkat, az alvállalkozóink azonban csak rövidebb, kisebb projektekre voltak hajlandóak feladatokat vállalni. Így, amikor a közelmúltban az építőipari anyagárak és a munkadíjak a két, olykor háromszorosára nőttek, a hatás elementáris volt a korábban lekötött munkáinkra. Ismét a magunk kárán tanultunk, a piaci változás minden hatását elszenvedtük ezen a projekten.

A több lábon állás növeli a stabilitást
– A piaci pofonok végül arra is megtanítottak bennünket, hogy színesítsük a palettánkat, hogy párhuzamosan több irányba vállalkozzunk. A közbeszerzési feladatok, az ipari üzemek mellett igyekszünk újra kereskedelmi létesítményeket is bevállalni, és a lakásépítési szegmensben is látunk egyfajta piaci rést. A nálunk nagyobb volumenű vállalkozások, úgy tűnik, nem szívesen vállalnak már feladatokat ezen a területen, míg a kisebbeknél kérdéses, hogy képesek-e kezelni az ilyen jellegű megbízásokat. Mi pontosan tudjuk, mit jelent a lakásépítés, hiszen korábban, a válság előtti években sok sikeres projektet kiviteleztünk.
– Mindig keressük az aktuális nagy feladatot is, így kapcsolódtunk a ThyssenKrupp beruházásokhoz, először Jászfényszarun, majd Debrecenben építettünk számukra üzemcsarnokot, most épp az előzőt bővítjük, az utóbbi továbbfejlesztésére pedig már beadtuk a pályázatunkat.
– A közbeszerzés terén is szép sikereket tudhatunk magunk mögött. Pályafutásunk eddigi legnagyobb volumenű projektjét is ezen a területen nyertük el, egy közel 18 milliárdos beruházást hajtunk végre a Budai Irgalmasrendi Kórház meglévő épületén, illetve a hozzáépülő központon. Remélhetőleg – bár ez is hosszú távú, három éves program, tehát nem veszélytelen -, ez lesz az egyik olyan munkánk, amelyre évtizedek múlva is büszkék lehetünk.

„Just in time” üzemmód
– A Vállalkozási Osztály legfőbb feladata a munkák minél pontosabb ütemezése. A cél az, hogy a kapacitásainkat maximálisan ki tudjuk használni. Igaz ez a Heves megyei előkészítő üzemünkre is, mindent meg kell tennünk, hogy csúcsra járassuk. A hatékonyság érdekében át kell gondolnunk azt is, hogyan tudjuk minél több projektünkbe beemelni az előre gyártott termékeket. Szerkezetépítőként más generál kivitelezők munkájához is kapcsolódni szeretnénk, amit vélhetően örömmel fogad majd a piac, mert a kapacitások ezen a téren is rendkívül szűkösek ma Magyarországon.
– Fontos feladatunk lesz a projektek szervezése a tekintetben is, hogy a folyamatosságot a lehető legpontosabban szervezve biztosítsuk stábjainknak. Amint az egyik munka véget ér, addigra minden készen álljon a következő indításához. Ugyanígy feladatunk a növekedésnek megfelelően a projektstábok bővítése is. Ehhez természetesen elengedhetetlen a megfelelő erőforrások biztosítása. Kiemelt szerep jut ebben az új kabinetnek, melynek tagjai minden döntést előzetesen több – vállalkozási, termelési, gazdasági és áltanos cégvezetési (HR, marketing, stb.) – oldalról is megvizsgálnak majd a jövőben.
– Az építőipar egy gyorsan változó, gazdasági szempontból is veszélyes üzem, ahol sokat segíthet a „több szem, többet lát” üzletpolitika. A négyfős kabinet a tekintetben is kiegyensúlyozott lesz, hogy két belső, régi motoros, és két külső, más tapasztalatokkal felvértezett, újonnan érkező vezetőből áll. A múlt tapasztalatai így ötvöződnek majd új ismeretekkel, ötletekkel, és az így létrejövő szinergiáknak köszönhetően reményeink szerint jó döntések születhetnek.

Cseh Teréz