Az adósságmentesség, a stabil gazdálkodás az alapja a fejlesztéseknek
Várpalota a Thury-imázsra építene

Campanari-Talabér Márta, Várpalota polgármestere éppen nyolc esztendeje vezeti a 8-as út mentén fekvő, Székesfehérvár és Veszprém között félúton lévő kisvárost. A városvezető a megválasztása óta elvégzett munkákról, az elért eredményekről számolt be lapunknak. Megtudtuk, hogy az egykori bányászváros, kiszabadulva az adósságcsapdából, új utakat keresett, elsősorban a turizmusfejlesztés irányába, főképp történelmi múltjára, a Thury várra és annak törökverő kapitányának, Thury Györgynek sikereire alapozva.

– Két ciklus telt el azóta, hogy Várpalota polgármesterévé választották. Mi jellemezte akkor városukat, és mi a helyzet ma?
– Nyolc év elég hosszú időszak, nagy utat tettünk meg ennyi idő alatt. Két ciklussal ezelőtt gyakorlatilag a hitelek fogságában éltünk, működtünk. Az úgynevezett japán hitel – mely annak idején egy jelentős környezetvédelmi, infrastrukturális fejlesztést tett lehetővé – fontos, de ugyanakkor rendkívül drága megoldás volt, már önmagában is jelentősen megterhelte Várpalota költségvetését. Ehhez jött – polgármesterségem második évétől – a Mátyás kötvény visszafizetése, melyet eredetileg munkahelyteremtő beruházások beindítására bocsájtott ki az akkori képviselő-testület, de végül ezek a forintok is az egyre növekvő működési költségekre fordítódtak.
– Szerencsére a magyar kormány átvállalta előbb a japán hitelt, majd később az önkormányzatok általános adósságkonszolidációjának idején valamennyi egyéb hitelünket. Lehetőségeinket tovább növelte, hogy többször részesültünk az év végén kormányzati támogatásban, amit az elmaradott infrastruktúra – elsősorban utak, járdák, parkolók – fejlesztésére fordítottunk, és sikerült több elhanyagolt, sok évtizede érintetlenül hagyott intézményünket – óvodákat, iskolákat – is felújítanunk. Szép lassan elkezdtük tehát ledolgozni a hátrányunkat.
– Tudtak élni a pályázati lehetőségekkel is?
– Sok sikeres pályázatunk van, nagy fejlesztések előtt áll Várpalota. A legtöbb projektünk a Területi Operatív Programok keretében indul majd: új fogorvosi rendelőnk lesz; egy helyre költözik, és megújul a Térségi Népjóléti Gondozási Központ és a szociális alapszolgáltatásokat biztosító szervezet; megújul a városközpont – az itt élők talán ezt várják már a legjobban; kerékpárút épül Inota városrész és a városközpont – a piac – között, illetve onnan egészen a vasútállomásig.
– Állami beruházás keretében megépülhet végre a 2000 óta nagyon várt tanuszodánk is. Ez ismét óriási segítség számunkra, mert önerőből nem lennénk képesek sem megépíteni, sem működtetni egy ilyen létesítményt.
– Hasonlóan nagy volumenű – milliárdos –
beruházásunk lesz a Thury Gimnázium melletti tornacsarnok, aminek építése reményeink szerint ősszel megkezdődhet. Ez a TAO-ból, illetve a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségénél elnyert pályázatunkból valósulhat meg.
– Benyújtottuk pályázatunkat az úgynevezett készenléti lakótelepünk fejlesztésére is, amit el is nyertünk, igaz nem egészen abban a formában, ahogy szerettük volna. A pályázatban a szegregált településrész központi bekötését céloztuk meg, ennek érdekében az infrastrukturális fejlesztésekre megkaptuk a támogatást, ám a lakótelep épületeinek felújítására nem. Ezt tehát majd más forrásból kell megoldanunk.
– Ugyancsak tervben van, hogy új szociális bérlakásokat építsünk, mert ennek is híján vagyunk.
– Sok tervünk van, és ezekkel bizony sokat kell dolgoznunk, hogy valóra is válhassanak. Számos buktatóval, nehézséggel kell számolnunk, le kell küzdenünk az akadályokat. Ebben kollégáim nagy segítséget nyújtanak, mindenki átérzi a feladat súlyát, és megtesz mindent, hogy maximálisan élni tudjunk az adódó lehetőségekkel.
– Komoly kihívást jelent az is, hogy az elnyert támogatások ma már nem fedezik a korábban megtervezett költségeket, még 100%-os támogatási intenzitás esetén sem. A benyújtás óta eltelt két év alatt ugyanis az anyagárak és a munkadíjak olyan mértékben emelkedtek, hogy komoly pótlólagos erőforrásokra van szükség a kivitelezéshez. Erre is próbálunk megoldást találni, amiben remélhetőleg a kormányzat is segítséget tud majd nyújtani.
– Turizmusfejlesztésre is nyújtottunk be pályázatot. Sok egykori bányató van a környékünkön, és ezek java része népszerű a horgászok körében. A nagybivalyosit szeretnénk az ország egyik legjelentősebb horgásztavává fejleszteni, európai szemmel nézve is kiemelkedő infrastruktúrával, háttérlétesítményekkel – tanösvénnyel, sportolási lehetőségekkel, kempinggel, büfével, faházakkal – ellátni.
– Persze már lezárult projektjeink is vannak, ilyen például a 2014-2018-as időszak meghatározó beruházása, a 8-as főút elkerülő szakaszának megépítése. 2014 nyarán indult a munka, és tavasszal volt az átadója. A térség országgyűlési képviselőjeként, majd polgármesterré választásomkor a helyemre lépő Kontrát Károllyal együtt sokat küzdöttünk ezért a beruházásért. Megtérült a sok munka, mert a várpalotaiaknak nagy örömöt jelent, hogy ez a hatalmas forgalom végre elkerüli városunkat. Az átutazók is jobban járnak, hiszen hamarabb célba érnek, ha a Balatonhoz, Veszprémbe vagy épp Budapestre tartanak. Ez a beruházás mindenkinek előrelépést jelent, Várpalota ennek köszönhetően egy sokkal élhetőbb várossá vált.

– Említette a turizmusfejlesztést. Milyen a turizmushoz kapcsolódó elképzeléseik vannak a horgászparadicsomon túl?
– Szeretnénk, ha Várpalotát nem csak bányászvárosként ismernék, hanem történelmi múltja miatt is számon tartanák. A Thury vár, mely városunk szívében áll, Magyarország legjobb állapotban meglévő középkori vára. Épp akkor fejeződött be az I. ütem felújítása, egy pályázat keretében, amikor a város élére kerültem. Azóta sikerült előrelépnünk, ma rendezvényközpontként, kiállítóhelyként üzemel, és igyekszünk egy Thury György köré épülő várimázst is kialakítani. Ezt erősíti a legnagyobb rendezvényünk, a Diadal Napja is, amivel Thury Györgynek és maroknyi seregének óriási sikerére emlékezünk, amikor legyőzték a sokszoros túlerőben lévő török csapatokat. A háromnapos rendezvény során – mindig az egykori csata időpontjához legközelebb eső hétvégén, most június 8-9-10-én – megidézzük magát a csatát is. Évről évre egyre népszerűbb ez a programunkat, egyre több látogatót, turistát vonz ide.
– Emellett más kiemelt rendezvényeink is vannak, például kétévente novemberben – ugyancsak a várban – rendezzük meg a David Popper Nemzetközi Csellóversenyt, ami ma már valamennyi kontinensről vonz ide fiatal tehetségeket. Nemzetközi verseny, nemzetközi zsűrivel, a Kossuth-díjas Onczay Csaba zsűrielnökletével.
– Augusztusban immáron a 33. Várpalotai Napokra készülünk, egy egyhetes programsorozattal.
– A turizmusnál, ami igazán hiányzik, az a szálláshely. Ezen a téren nagy a lemaradásunk, de reméljük, hogy itt is lesz hamarosan elmozdulás, különösen a minőségi szálláshelyek tekintetében. Magánszemélyek is egyre többen foglalkoznak ezzel a területtel, de ez messze nem elégíti ki az igényeket. A vár, például, sokak számára vonzó esküvői helyszín – nem csak a várpalotaiaknak –, és ilyen alkalmakkor különösen hiányoznak a magasabb igényű szálláshelyek.

– Várpalota régóta kiváló határon túli kapcsolatokkal rendelkezik. A nehézségek ellenére sikerült megőrizniük, esetleg bővíteniük ezeket?
– Nem csak ápoltuk a meglévőket, de új fejezeteket is nyitottunk ezen a téren. Lett egy új, török, Gazipasával, egy olasz, Sant’Elpidio a Mare–val, illetve a napokban, egy már régóta működő kapcsolatunkból, Czeladz városával, egy lengyel testvértelepülési megállapodásunk is. Szintén jól működnek korábbi kapcsolataink az erdélyi Petrozsénnyel, az osztrák Wolfsberggel.

– A munkahelyteremtés, a vállalkozások idecsábítása is régóta a kitűzött célok között szerepel. Milyen eredményekről számolhatunk be?
– Ezen a téren van a legtöbb behoznivalónk, ráadásul a látványos munkaerőhiánnyal egyre csak nehezül ez a feladat. Ennek ellenére több tárgyalás is folyamatban van társaságokkal. Az ipari parkban is sikerült egy nagyobb területet értékesítenünk, ahol egy napelem-park jön majd létre. Emellett, reményeim szerint egy fél éven belül konkrét bejelentést tehetünk majd egy nagyobb, jelentősebb beruházásról.

Cseh Teréz