Dunaújváros megkapta a kiugrás esélyét
A jövő városát építjük

Cserna Gábor, Dunaújváros Megyei Jogú Város polgármestere hagyományos januári évértékelőjében összefoglalta az elmúlt két önkormányzati ciklus fejlesztési eredményeit, illetve a 2020-ig még megvalósuló projekteket. Olyan volumenű beruházás-sorozatról adott számot, amely ritkán adatik egy település életében, és a kiugrás, a XXI. századi modern várossá válás valódi lehetőségével kecsegtet.

Ipariból zöld várossá válni
– Lassan, de egyre látványosabban vetkőzzük le magunkról a tipikus iparváros jelzőt. Az egyre több élhető, élvezhető teret látva jól érzékelhető, hogy ennek a városnak van jövőképe, és hogy a vezetői annak megvalósításán dolgoznak. Az évek múlásával a fejlesztések eredményeként a múltját meg nem tagadó, de fejlődőképes, modern ipari város képe bontakozik ki előttünk, lassan, a szemünk láttára. Egy olyan életközösség épül itt, amelyben a polgári életminőség mindenkinek elérhető célként jelenik meg.

– Ez a fejlesztési folyamat már a második polgármesteri ciklusomban, 2014-ben indult, és a tervek szerint 2020-ig tart. A végére érve Dunaújváros egy versenyképes, turisztikai szempontból is vonzó várossá válik.
„Csomagról csomagra” haladva
– A beruházás-sorozat egyes állomásait szemléletesen mutatta a városháza déli homlokzatára az ünnepek idején kitett karácsonyfa, melynek ágai, illetve az alatta lévő ajándékcsomagok a városfejlesztés egy-egy elemét szimbolizálták. Ezek mérete visszatükrözte a ráfordítások pénzbeli nagyságát, ám ennél sokkal fontosabb, hogy valamennyi olyan fejlesztést takart – legyen az kicsi vagy nagy –, amely fontos az itt élőknek.
– Sok csomag már megvalósult álmokat tükrözött vissza, más díszek pedig az éppen folyamatban lévő munkálatokat jelképezték. 826 millió forint támogatásból, például három általános iskolánk – a Vasvári, a Petőfi és a Dózsa – épületének energetikai korszerűsítését fejeztük be. 205 millió forintból felújítottuk az ESZI Batsányi utcai épületét, valamint a Magyar úti otthon, illetve az Útkeresés Segítő Szolgálat főépületét is korszerűsítettük. Ugyancsak az elkészült munkáink sorát gyarapította a tavalyi év nagyberuházása, a radari pálya, valamint az élményfürdő átadása, és ezek mellett megkezdődött az uszoda átépítése is.
– A karácsonyfánkon ott lógtak a Zöld Város Programunk elemei is, melyekből a Vasmű úti zöldsáv és a főtéri kávézó már elkészült. Most zajlik a Duna-parti sétányok rekonstrukciója, és ehhez a projekthez kapcsolódik – a nekem oly kedves – Duna-parti kilátó is, mely saját városi beruházásként, 52,5 millió forintból készült el.

– A Szalki-szigeti fejlesztések is szépen csillogó ékei a fenyőfánknak. A sziget szívügyünk, személy szerint nekem és a városvezetésnek is. Nem véletlen tehát, hogy – elődeinkkel ellentétben – azt ígértük, ide nem épülnek fizetős, luxusberuházások. Ehelyett 1,16 milliárd forint támogatásból megújulnak az itt lévő épületek, az utak, a sétányok, sor kerül a horgászöbölben a mederkotrásra, és ahogy ígértük, egy mindenki számára elérhető, élvezhető szabadidős tér jön itt létre.
– Nem feledkeztünk meg a Vidám Parkról, a Barcsi úti arborétumról sem, és már készen vagyunk a Mondbach-kúria terveivel is.

– „Hamupipőkénk”, a város egykori szégyenfoltjának tartott Zöld Rendelő is hamarosan magára ölti „hercegnői ruháját”, és 1,2 milliárd forintból megújulva otthont ad a Dunaújvárosi Járási Hivatalnak, ahol végre XXI. századi körülmények között intézhetjük közigazgatási ügyeinket.
– Végül, de nem utolsó sorban, arról is beszámolhatok, hogy a kézilabdacsarnok felújításáról szóló támogatási szerződést is aláírtuk, így – várhatóan szeptemberben – ez a munka is megkezdődhet.

Az ipari környezet és a közlekedés is megújul
– Amellett, hogy szép, rendezett, kulturált lesz lakókörnyezetünk, és épül a város, ahol jó élni, az iparfejlesztésről sem feledkezhetünk meg. Folyamatban vannak olyan beruházásaink, amelyek ennek élénkítését szolgálják. Több ütemben, 12 milliárd forintból logisztikai központ épül Dunaújvárosban és Iváncsán; megkezdődött a víziközmű-hálózat fejlesztésének első üteme, és beadtunk egy pályázatot a Déli-iparterület fejlesztésére is. A térségi szennyvízhálózat kiépítése mellett további 1,3 milliárd forintból Dunaújváros víz- és szennyvízhálózata is korszerűsíthető lesz. Egy komposztáló telep létrehozására is pályáztunk, ebben a projektben konzorciumi partnerként veszünk részt.

– Az utak fejlesztése mellett korszerűsíteni fogjuk a város közlekedését is. Elektromos hajtású autóbuszok beszerzésére 1 milliárd, energiatakarékos változatukra pedig további 2,1 milliárd forintot költhetünk. A vasútállomáshoz rendelt új buszállomás kialakításával egy korszerű személyforgalmi csomópont jön létre 2,65 milliárd forintból.
– A tömegközlekedés minőségén a menetrendek összehangolásával, és a bringakedvelők nagy örömére a kerékpárutak fejlesztésével is javítani tudunk.

A nagy célokhoz összefogás kell
– Egy ilyen horderejű beruházás-sorozat, mint amit a Modern Városok Program lehetővé tesz számunkra, önerőből soha sem készülhetne el. Nem volt, és meggyőződésem, hogy egyhamar nem is lesz ekkora előrelépés, ilyen volumenű fejlesztés városunkban.
– Nyolc év munkájával a hátam mögött látom, és büszke is vagyok rá, hogy mi, dunaújvárosiak 2019-ben egy új korszak küszöbén állhatunk. Az első ciklusban a város talpra állításáért dolgoztunk. Azóta megszabadultunk az adósságainktól, és ma már egy olyan várost építünk, amely a térség fellendülésének motorja, mondhatni fővárosa lesz. Egy olyan zöld város, ahol nyugodtan tervezhetik a családok a jövőjüket.

– Egy ilyen kiugráshoz elengedhetetlen a kormányzat támogatása, és az is biztos, hogy a következő ciklusban is szükségünk lesz a kormány és a városvezetés együttműködésére, összhangjára. Remélhetőleg a dunaújvárosiak – ha eljön az ideje – megerősítik ezt a szövetséget.

-réz
Fotó: Do/Sándor Judit

A Járási Hivatal új épületének munkálatai

A megújult Élményfürdő

A Radari Sportpálya és Sportcentrum