Eredmények, tendenciák és prioritások Pápán (I. rész)
Ciklusértékelő dr. Áldozó Tamással

Pápán 2014 és 2019 között nagyon sok minden megváltozott. A város polgármestere kutatási eredmények alapján, tényszerűen szereti leírni a folyamatokat, tehát nem megérzésekre hagyatkozik. Kérésünkre dr. Áldozó Tamás mérlegre tette az elmúlt 4-5 évet. Most a ciklusértékelő első részét olvashatják.

– Kezdjük a demográfiát jellemző tendenciákkal: fogyunk és öregszünk. Van vándorlási veszteségünk, többen mennek el Pápáról, mint ahányan jönnek. Az utóbbi 3 évben valamivel több gyerek születik, én ezt azért szeretném a kormányzati és a helyi szakpolitikának betudni. Ugyanakkor lényegesen többen haltak meg. Az említett vándorlási különbözet abból adódik, hogy nálunk jó középiskolák vannak, sok tehetséges gyereket elengedünk egyetemre, főiskolára, és közülük sokan máshol találják meg a karrier lehetőségét. Egyre tovább élnek a 65 év feletti pápaiak, és emiatt ma száz 14 év alattira százharminchárom 65 év feletti jut a városban. Ez az index egyenletesen nő. Ebből sok minden következik egy várospolitikus számára. A jövőben az idősebb korosztályokat kiszolgáló önkormányzati ellátórendszereket kell erősíteni, annak a szem előtt tartásával, hogy ez ne intézményi ellátásba csapjon át, hanem otthoni törődést tudjunk biztosítani.

– A gazdaságot megfigyelve láthatjuk, hogy ütemes csökkenéssel a 2011-12 körüli 9%-ról – ekkor volt a válság mélypontja – 2%  körül stabilizálódott az álláskeresők aránya. Ezt az adatot jobbnak tartom, mint  a megyeszékhely 1-2 tizeddel jobb eredményét, mert Pápán a cigányság részaránya a lakosság 6-8%-a, Veszprémben pedig ennek a fele sem. A cigányság körében az iskolai végzettség meglehetősen tragikus. Nekünk most a foglalkoztatási paktumban azt a feladatott kellett megoldanunk, hogy az 5-6., és a 7-8. osztály megszerzését érjék el a bevont pápaiak.

– A helyi gazdaság folyamatosan erősödik, a ciklus elején a nagy kérdés az volt, hogy a Pápai Hús megmarad-e, vagy sem. Egy felszámolásból új értékesítéssel növekvő pályára tudott állni a Pápai Hús, kínai tulajdonba került a társaság. Épp a napokban adták hírül, hogy 2 milliárd forint értékű GINOP-os projektet indítanak el. Szerintem nagyon szép jövő áll előttük. A cég megtartotta a foglalkoztatotti létszámát és a beszállítói körét, bővítette a piacait, növelte az árbevételét, tehát jó irányba halad.

Újra teljes gőzzel termel a Pápai Hús

– A többi társaság ütemesen fejlesztett, főleg az autóipar, nálunk is az a legnagyobb munkaadó, egy kínai és egy osztrák cég működik Pápán. A gazdaság többi részének is előre kellett lépnie, hiszen azt tapasztaljuk, hogy az iparűzési adóbevételünk gyorsuló ütemben nőtt: 2016-ról 2017-re 10%-kal, 2017-ről 2018-ra pedig 12%-kal. Két év alatt az iparűzési adónk kb. 350 millióval nőtt meg. Mi ezt a tendenciát reméljük a jövőre nézve is, hiszen így nagyobb a mozgásterünk. Nem csak a városnak van nagyobb bevétele, hanem a pápai háztartásoknak is. A 2012 körüli országos átlag alatti pápai vásárlóerő ma meghaladja a középszintet. Megközelítőleg 10 százalékpontot javult, úgy, hogy közben az országos is nőtt. A helyi gazdaság növekedéséből tehát profitálnak a városlakók is.

– Hogy egyre jobbak az adóbevételeink, abból tapasztaltuk, hogy a költségvetés elkészítése egyre nagyobb mozgástérrel folyt. Prioritásokat tudtunk megfogalmazni, nem a pénzügyi kényszer szabályozta a tervezést. Így például a szociális ellátásban, a városüzemeltetési feladatoknál, vagy a művelődési vonalon a jelenleg garantált bértáblák nem képesek azt a célt szolgálni, hogy megtartsuk a munkatársainkat. Pápa közel van Ausztriához, a szociális ellátás területén nagyon könnyen el tudnak helyezkedni, kevesebb munkával, több pénzért. Ezért mi évről évre többletforrásokat biztosítunk bérkiegészítésre. 2018-ról 2019-re 300 millióval jut több bérre az intézményeinknek, mint tavaly.

– Prioritás az is, hogy mindig maradjon arra pénzünk, hogy az intézményeink jó állapotban legyenek. Saját forrásból 220 milliót biztosítunk 2019-ben – egyébként évről évre többet – intézményi keretek között megvalósuló beruházásokra, felújításokra.

– 2014-ben elkezdtünk egy járda felújítási programot: tartósan téglakő burkolattal építünk gyalogjárókat. Nem a mennyiségre megyünk, hanem a minőségre. Erre évente minimum 100 milliót költünk el, a 2019-es költségvetésben 104 milliós előirányzat szerepel. Szerintem a város 15-20%-ánál tartunk, még hosszú évekig dolgozhatunk a programon. Én arra utasítom a beruházó cégünket – a Pápai Városfejlesztő Kft.-t –, hogy ezt a pénzt június 30-ig el kell költeni. Tehát a második félévre lesz többletforrásunk a pénzmaradvány elszámolásból arra, hogy egy második 100 milliót is bele tudjunk tenni idén a járdaépítésbe.

VK
Folytatjuk