Magyar Gazdaságért díjat kapott a zirci vállalkozó
Hédl Sándor, a nyughatatlan feltaláló

A zirci vasútállomás mellett helyezkedik el a Bakony Elektronika Kft. telephelye. A középvállalkozás fokozatosan bővül, másfél éve avattak új gyártócsarnokot, és további területek várnak beépítésre, hasznosításra. Kell is a hely, ugyanis a 2018 decemberében kitüntetett Hédl Sándornak 68 évesen is a fejlesztés, az innováció tölti be nap-mint nap a gondolatait. Az elektromosság már ifjú korában elbűvölte, és ez a szerelem a mai napig tart.

A kezdetektől a családi kft-ig
Hédl Sándor ősei Passau környékéről, üvegfúvó mesterként érkeztek Magyarországra, Városlőd környékére. A család mindig is tisztes iparosnak számított, egyik ága később a fával kezdett foglalkozni. Sándor az ő leszármazottjuk, de nem folytatta édesapja mesterségét, őt mindig is a villamosság érdekelte. Eredeti szakmája híradásipari technikus. A Thuri Gimnáziumban végezett, onnan a 205-ös székesfehérvári szakmunkásképzőbe vitt az útja, két év alatt megszerezte az elektroműszerész szakmát, majd különbözeti vizsgával a híradásipari technikumot is elvégezte. Szeretett volna a VIDEOTON-hoz kerülni, hogy gyári gyakorlatot szerezzen. Egyetemre is jelentkezett, de felvételije az akkori kontraszelekció miatt nem sikerült, és később sem próbálta meg újra.

– 1970-ben elhelyezkedtem – mesél szakmai pályafutásáról – egy honvédségi szerződés alapján a Középdunántúli Szénbánya Vállalat dudari üzemében, itt dolgoztam földalatti munkában villamos-diszpécserként öt évig. Egy úgynevezett időmultiplex rendszer került akkor a bányához, mely igazi újdonság volt, a hosszú futószalagok vezérléséhez használták, ennek üzemeltetése, karbantartása volt a feladatom. A rendszer rengeteg gyermekbetegséggel küzdött, volt dolgom elég. Előfordult, hogy két napot voltam a föld alatt, úgy hozták le utánam a reggelit, ebédet és a vacsorát.
– 1976-ban ismét váltottam, a szerződésem lejárta után egy zirci szervizbe kerültem, ahol színes tv-ket javítottunk. Jártam a környéket, 13 település tartozott hozzám. Mindez ’80 karácsonyáig tartott, amikor a televízió „Felkínálom” című műsorában bemutathattam két szabadalmamat. A két termék értékesítése után döntöttem úgy, hogy elindítok egy vállalkozást. 1981-ben, a Patkó Vendéglővel szembeni kis bérleményben kezdtük három fővel, 1986-ig magánvállalkozásban. 1986 és 1990 között pedig egy budapesti építőipari kisszövetkezetnek voltunk a zirci melléküzemága. Csináltunk saját vízhő-kapcsolókat (a Vasértnek szállítottam Budapestre), és különböző szériatermékeket gyártottunk. Vivőfrekvenciás távkapcsolókat is készítettünk, ezek még mindig szenzáció számba mennek. Amikor a kisszövetkezetek ideje lejárt, társasági formát választva mi is kft.-vé alakultunk, és egy partneremmel 1990-ben megalapítottuk a Bakony Elektronika céget. 1998-ban kivásároltam a cégtársam részét, és innentől kezdve kizárólag családi vállalkozásként működünk.

A Bakony Elektronika Kft.
Jelenleg hetvenkét fővel dolgoznak, két világcégnek is beszállítói, a Valeo Auto-Electric Magyarország Kft. számára készterméket gyártanak és anyag-előkészítést végeznek, van egy Pepperl+Fuchs részlegük, a főtevékenységük pedig az elektronika. Saját, új termékeik annyira piacképesek, hogy már Horvátországban, Szerbiában, Szlovákiában és Szlovéniában kezdtek el a telepítéseket, egy gyorséttermi lánc teljes épületfelügyeleti rendszerét Zircről irányítják. Immár két éve, hogy Magyarországon is az egyik nagy üzletlánc teljes épületfelügyeleti rendszerét ők szállítják, azon kívül vannak nagyobb cégek, melyeknél kiépítették a teljes gyári belső felügyeleti rendszert.

– A Felvidéken, Észak-Komárom körzetében – mondja büszkén – közvilágítás vezérléssel is jelen vagyunk: közvetlenül a polgármesteri hivatalból vezérlik a város és a falvak közvilágítását, be vannak építve a berendezéseink. Ott nem a szolgáltató végzi az esti bekapcsolást és a reggeli kikapcsolást, azt mindig a településnek kell megoldania saját vezérléseikkel. Ezért volt nagyon fontos ez az új szabadalom, találmányunk – ami jelenleg egy szenzáció -, mert a készülék a világ bármely pontján, 30 mp múlva tudja, hogy hol van, és napnyugtakor - amikor a nap elhagyja a Nap a horizontot és mínusz 6 fok alá megy – indítja, reggel pedig a 6 fokos érkezés előtt kikapcsolja a közvilágítást. Ez azért érdekes, mert nem kell órát, időt állítani, hanem megyünk a Nap órájával. Műholdas GPS-rendszer segítségével tudjuk mindig a Nap állását.  Ezzel az eszközzel is nyertünk egy díjat.

A Pepperl+Fuchs-sal tavaly januárban kezdődött a kapcsolatuk. Jelenleg húszfős létszámmal dolgoznak számukra, ám megrendeléseik várhatóan bővülni fognak az idén. Nagyon jó a kapcsolatuk a gyár német igazgatójával és a helyi vezetéssel is Veszprémben. A Valeo-val gyártásra ötéves szerződésük van, amiből még három év hátra van, de bíznak benne, hogy folytatódik, bővül a kapcsolat. Büszkén mondja, hogy a Bakony Elektronika kapacitását a 2019-es évre teljesen lekötötték.

– Én már 6 éve elmentem nyugdíjba – idézi fel az elmúlt időszak történéseit –, amikor is az idősebb fiamnak, Attilának át tudtam adni a cégnek azt részét, ami addig is a fő tevékenységet jelentette: az ipari elektronikai és különböző energiakorlátozó berendezések gyártását, épületfelügyeleti rendszerek tervezését, telepítését.
–  Nagy szerencsének tartom, hogy családi vállalkozás vagyunk. Amíg a fiaim nem végezték el felső iskoláikat, egyedül vittem a céget. Megéltünk, léteztünk, alkalmazottaink voltak, de az előrelépés, a fejlesztés nem volt lehetséges. Attila villamosmérnöki szakon végzett, és teljes egészében átvette tőlem az elektronikai részleget, a piacaimat, az üzleti köreimet. Péter fiam megkérdezte, hogy közlekedésmérnök végzettségével mit csinálhatna nálunk, egy elektronikai cégnél? Arra gondolt, hogy inkább Ausztriában próbál szerencsét. Kértem két hét gondolkodási időt, és ezalatt megkerestem egy autóipari céget azzal, hogy a beszállítója szeretnék lenni. A Valeo-nál kaptam is munkát, ehhez hirtelen fel kellett venni nyolc operátort, és Péter irányításával megalakulhatott ez a részleg is.

Tizenhat éve autóipari beszállítók, megvan minden minősítésük, negyven fővel dolgoznak be a veszprémi cégnek Zircről, három éve pedig már önállóan, teherautókhoz gyártanak olyan alkatrészeket, amelyeket máshol nem állítanak elő. Hédl Sándor mindkét fia itt maradt a cégben, 4 unokája van, reményei szerint tehát megoldódik az utánpótlás kérdése a cégen belül is.

– Szerintem a bővülésnek – teszi hozzá – valahol véget is kell lassan vetnünk. A családi vállalkozásnak éppen az a lényege, hogy 70-80 főt bír el, ez a létszám még átlátható, kezelhető. Nálunk vezetői döntés, hogy egy műszakban dolgozunk. Emiatt nem szenvedünk a munkaerőhiánytól, állandó a túljelentkezés. Az egyműszakos cég eltolt munkaidővel tud dolgozni: rugalmasabban tudjuk kezelni a munkakezdést, igény szerint. Akinek túlórázni van kedve – nálunk nincs elrendelt túlóra -, ugyanazon az óradíjon túlórázhat délután 18:00 óráig. Ha esetleg a cég kényszerül túlórát elrendelni, akkor természetesen a pótlékkal együtt fizetjük azt.

Azokat a szociális segítségeket, amik tavaly voltak (szocpol, Erzsébet kártya, különböző kedvezmények, 8000 Ft étkezési hozzájárulás) és megszűntek, átvállalta a cég. Így a dolgozók nem károsodtak, mert fontos számukra, hogy a kollégák náluk maradjanak. Ennek érdekében idén 12%-os béremelést is végrehajtottak.

Az örök újító
– Már a bányánál is volt – mutatja a régi dokumentumokat – 14 újításom és 2 szabadalmam. 1985-ben egy életmentő készülék fűződik a nevemhez, ezt az az oroszlányi szénbányák vette meg. Akkoriban a szénnel együtt, a szénszállító szalagon jöttek ki az emberek a felszínre. Gyakran felfeküdtek a szalagra, elaludtak, és csak az osztályozón vették észre őket. Hogy ez ne forduljon elő, fölszereltünk minden szalagot érzékelő készülékkel. A személyt úgy „láttuk”, hogy a fejlámpájának a sarkába egy gyűszű méretű, hosszú hullámú frekvencián működő oszcillátor volt beépítve, ami állandóan sugárzott.  Ezzel nem csak az alvó embert lehetett levenni a szalagról, hanem omlás alól is lehetett menteni az embereket.
– Kezdtem kiállításokra járni a találmányaimmal, voltam Moszkvában, a hannoveri és a lipcsei vásáron is kétszer. Nagyon sok új dolgot csináltam, a második feltalálói olimpián például nyertem egy bronzérmet. Huszonegy országban védett találmányom a Comguard-rendszer. Ez egy olyan információs veszélyhelyzet előjelző, amely a különösen veszélyeztetett közúti csomópontok, közúti, vasúti kereszteződések, fixen telepített sebesség mérő állomások előtt figyelmezteti a gépjárművezetőket, növelve ezzel a közúti biztonságot.

A rendszer alapja az úttest alatt elhelyezett állandó mágnesek sorozatából kialakított jeladó egység, amely adott helyszínenként egyszeri költséggel gyorsan telepíthető, élettartama több évtized. A működéséhez külön energiaforrásra nincs szükség, valamint a megbízhatóságát időjárási körülmények (hó, jég, külső hőmérséklet) és útkarbantartási műveletek (aszfaltozás) nem befolyásolják. Amikor az autós a telepített jeladók fölött halad el, a műszerfal tetejére felszerelt LCD kijelzőn közlekedési táblák piktogramjai és szöveges üzenetek jelennek meg, továbbá hangjelzés is figyelmezteti a vezetőt az aktuális veszélyforrásra, így stoptáblára, körforgalomra, vasúti átjáróra, vadveszélyre. Sándor a mai napig használja minden autójában, hiszen a Dunántúl 9 megyéjében telepítettek jeladókat, és ezek ma is kiválóan működnek.

– A lakásom mögött van a régi központunk, most szerszámkészítő műhely, abban most én dolgozok egyedül nyugdíjasként. Átmentem gépészbe, célgépeket gyártok a termelésünkhöz, melyek megkönnyítik, felgyorsítják az asszonyok munkáját. Ezeket a berendezéseket azért csinálom jobban szeretettel, mert az összes vezérlést magam adom hozzá, nem kell más szakember. A villamos résszel együtt adom át a berendezést komplett (mechanika+elektronika). Jelenleg kb. 80 saját célgép van a cégnél, ami már mind a kezem munkája. De például tavaly Romániába szállítottam egy személyautó kormánykapcsoló karnak az automata teszterét, most pedig a Pepperl-nek tervezek ill. építek egy készüléket, ami több ember munkáját könnyíti , váltja ki.
– A céget átadtam, az üzletrész 97%-ban a fiúk nevén van egyenlő arányban, enyém a 3%. Ez azt jelenti – búcsúzik mosolyogva –, hogy én billentem még mindig a mérleg nyelvét. Az ügyvezető természetesen én vagyok, a két fiú műszaki igazgató önálló jogkörrel. A fejlesztésekben együtt gondolkodunk, ha vita van, akkor mindig enyém a döntés joga.

Veér Károly