Fehérvár egyik legnagyobb szolgáltatója alapításának 70. évfordulóját ünnepli
Hét évtizede a székesfehérváriakért

A SZÉPHŐ Zrt. – jogelődjeivel együtt számolva – immáron éppen 70 esztendeje szolgálja a királyi város lakosságát. A társaság ma több mint 21 500 háztartást lát el távfűtéssel és meleg vízzel, korszerű technológiájukra, tapasztalt szakembereikre támaszkodva. Múltról, jelenről, jövőről, a „széphős” létről a vállalat vezérigazgatójával, Szauter Ákossal beszélgettünk.

A két világháború között Székesfehérvár lakossága majdnem a duplájára nőtt. Az 1900-as évek elején alig több mint 30 ezer fős település 1945-re közel 60 ezer lakost számlált, és a jellemzően mezőgazdasági városban egyre erőteljesebben fejlődött az ipar. A nagyobb vállalatok, mint a KÖFÉM, a VIDEOTON, vagy az IKARUS ekkortájt alapozták meg működésüket. A gazdaság gyors növekedése, valamint a nagy munkaerőigény elindított egy lakásépítési hullámot. A közületi ingatlanok száma az államosítások, a romok helyreállítása, illetve a lakásépítések következtében megnövekedett.

– Hét évtized történéseit néhány gondolatban összefoglalni szinte lehetetlen, de próbáljuk meg legalább felvillantani a főbb állomásokat!
– A SZÉPHŐ Zrt. tulajdonképpen két múltbéli vállalat több évtizedes történetét köti össze, és viszi tovább remélhetőleg még sok-sok évtizeden át, az itt élők megelégedésére. Ezen cégek egyike, az IKV – mely jogelődje a mai társaságnak -, a másik pedig az 1900-as évek elején Fehérvárott alapított Villanygyár, mely a Fűtőerőmű Kft. jogelődje. Ezt a társaságot időközben felszámolták, vagyonelemei az önkormányzathoz, illetve rajtuk keresztül – vagyonkezelőként – hozzánk kerültek, a dolgozóikkal együtt.
– 1948-ban a Villanygyárból (később ÉDÁSZ, majd Fűtőerőmű Kft.) indult el a hőtermelés, 1962-ben pedig a távvezetékeket kiépítő IKV-ból, a Villanygyár által megtermelt hő továbbértékesítésével, a hőszolgáltatás. Ez a két tevékenység adja a mai társaság napi munkájának gerincét.

Az állami lakások kezelésével hivatásszerűen foglalkozó első szerv Fehérvár területén a Kerületi Ingatlan Központ Székesfehérvári Kirendeltsége volt, mely 1949 tavaszán budapesti székhellyel alakult, majd ősztől már helyi társaságként működött Székesfehérvári Ingatlankezelő Községi Vállalat néven. 1951-től lett IKV, azaz Székesfehérvári Ingatlankezelő Vállalat, majd 1993-ban vette fel a SZÉPHŐ Rt., később – 2005-ben – a SZÉPHŐ Zrt. nevet, végül 2014-ben, amikor a Fűtőerőmű Kft. felszámolása és a vagyonátvétel befejeződött, egy kézbe került a hőtermelés és a hőszolgáltatás is.
2004-ben a SZÉPHŐ építőipari szegmensét kiszervezték a Szépház Építő Kft.-be. Az új cég fő profilja a társasházak kivitelezése volt. A gazdasági válság hatására azonban az építőipari piac zsugorodni kezdett, így végül 2012 decemberében a társaság beolvadt a SZÉPHŐ Zrt.-be, és egyúttal megszüntette építőipari tevékenységét.

– A 70-es, 80-as években – a panelprogramok indításakor – komoly erőpróbát jelentett, hogy a távhővezetékek kiépítésével követni tudják az egyre dinamikusabb lakás- és házépítéseket. Egyszerűen nem lehetett ezeket olyan gyorsan kiépíteni, mint amilyen tempóban épültek a házak. Így köztes megoldásként, helyben, a lakótelepek mellett építettek kisebb kazánházakat, így biztosítva a hőtermelést. Az IKV ennek eredményeként jelent meg hőtermelőként a piacon. Később aztán ezeket folyamatosan bekötötte a cég központi hálózatába, így született meg Székesfehérvár távhőhálózata. Mára a város központjában lévő legnagyobb hőkörzetünk gyakorlatilag egy minden irányból összekötött, sőt hellyel-közzel körvezetékesített, azaz több irányból is ellátható, gázalapú, négy hőbetáplálási ponttal rendelkező rendszerré vált.
– A rendszerváltás idején megindult az IKV által felügyelt ingatlanok értékesítése, aminek eredményeként számos társasház jött létre. Az IKV – a csökkenő ingatlanszám és az igények láttán – létrehozta új üzletágát, a társasházkezelést, azaz külső vállalkozóként vállalta a társasházzá alakult épületek kezelését, karbantartását.

Az évek előrehaladtával azonban egyre erőteljesebb lett a konkurencia, és a SZÉPHŐ piaci részesedése folyamatosan csökkent, mindeközben 2012 decemberével közel 1200 önkormányzati lakás kezelése is átkerült a Székesfehérvári Városfejlesztési Kft.-hez. A negatív tendenciát 2014-ben sikerült megállítani, és a tevékenység újragondolásával, átszervezésével ismét emelkedő pályára állítani a társasházkezelési üzletágat.

– Az ingatlanok értékesítését követően a a SZÉPHŐ Zrt. fő tevékenysége a távhőszolgáltatás lett , 2014-től kiegészülve a hőtermeléssel. Emellett kizárólag a piaci alapokon működő társasházkezelés maradt meg.
– A cégprofil folyamatos, immáron hetven esztendőn át tartó változása a mindenkori piaci igényeket, és az azokhoz való alkalmazkodást tükrözi vissza, ami egy természetes, szükséges folyamat, hiszen, ahogy mondani szokás, egyetlen biztos dolog van csak az életben, az pedig az állandó változás.

– A SZÉPHŐ hét évtizede nem csak a jelenben, de ha jól tudom, a múltban is keresztezte a Szauter család történetét. Valamelyik elődje is a cégnél dolgozott?
– A nagyapám, Szauter Rezső 1941-ben költözött Székesfehérvárra, és a Villanygyárban üzemvezető-helyettesként helyezkedett el. Ebben a pozíciójában, 1948-ban aktív részese volt a távhőszolgáltatás elindításának a városban. Az IKV-nál, mely 1962-ben vette át a stafétabotot, soha sem dolgozott. 1965-ben az ÉDÁSZ-tól – a Villanygyár jogutódjától - ment nyugdíjba. Ha így nézzük, akkor valójában ő soha sem állt a SZÉPHŐ alkalmazásában.
– Egy gőzturbina azonban mégis, közvetlenül is összeköti a történetünket, melyet 59 évvel ezelőtt a nagyapám üzemelt be. Ez a gép ma már a SZÉPHŐ kezelésében van, és 2015-ben épp nekem jutott a feladat, hogy leállítsam. Műszakilag ma is rendben volna, csak már nem lehet gazdaságosan működtetni.
– Emellett egy alkalommal már a korábbi években is a cég közelébe sodort a sors, 1996-ban ugyanis a fűtőerőműben voltam gyakornok. Meg sem fordult akkor a fejemben, hogy valaha a távhőszolgáltatásban fogok dolgozni. Gépészmérnök szüleim, akik sokáig a fő tanácsadóim voltak, azt javasolták, hogy kövessem a példájukat, így Budapestre, a Műegyetemre kerültem, a gépészmérnöki karra. Az ötödik félévet követően azonban, az édesapám által preferált gépgyártás technológus szak helyett az energetikát választottam.
– Több cégnél is kipróbálhattam magam, dolgoztam magyar tulajdonú és multinacionális társaságnál is. A korábbi vezérigazgatók egyike keresett meg, hogy van itt egy hőszolgáltatási igazgatói pozíció, ami talán érdekelhet engem.
– Székesfehérváron születtem, és ma ugyan Tácon élek, de mindig is fehérvárinak tartottam magam. Éppen ezért óriási lehetőség volt számomra, hogy hazajöhettem, hogy itt dolgozhatok. Nagyon szeretem a munkám, soha egyetlen pillanatig sem bántam meg, hogy elvállaltam ezt a feladatot.

– Hogyan ünnepelték meg ezt a jeles jubileumot?
– Gyakorlatilag egy éves programsorozattal készültünk. Egész évben – minden hónap 7-én – pörög például a szerencsekerekünk. Az ügyfélszolgálatunkra ezeken a napokon betérő ügyfeleink tehetik ily módon próbára a szerencséjüket. Fortuna kegyeltjei ilyenkor kisebb széphős nyereményekkel térhetnek haza.
– Kiadvánnyal és egy kis dokumentumfilmmel is próbáltuk méltó módon megörökíteni, felidézni az elmúlt hetven év cégtörténetét.
- Szimbolikusan is törekedtünk a közös ünnepre az itt élőkkel, reméltük, hogy egy faültetéssel ki tudjuk fejezni, hogy mi magunk is részesei vagyunk a város életének, környezettudatosságunkkal, munkákkal hozzájárulunk Székesfehérvár fejlődéséhez.
– Egy ünnepélyes állománygyűlésen a dolgozóinkkal együtt is megemlékeztünk a kerek évfordulóról, ennek keretében megnyitottunk egy kiállítást is a kollégák által behozott régi tárgyakból, a még föllelhető képi anyagokból.
– A város lakosságát is közös ünnepre hívtuk, Demeter Zsófia történész előadásában hallhattunk történeteket a múltból, megismerhettük a közszolgáltatás és távhőszolgáltatás terén végzett kutatásának eredményeit, jómagam pedig a SZÉPHŐ jelenéről, jövőjéről beszéltem az érdeklődőknek.
– Ugyancsak a város közösségének kívántunk kedveskedni azzal, hogy megnyitottuk az erőműveink kapuit, látogatóink szervezett, vezetett túrák keretében pillanthattak be mindennapjainkba.
– Gálavacsorán láttuk vendégül a város vezetőit, az önkormányzati képviselőket, a társcégeket, az üzleti partnereket.
– Tervezünk még egy munkavállalói napot is, mert nagyon fontosnak tartjuk, hogy ne csak kifelé ünnepeljünk, hanem azokkal a kollégákkal is megéljük az ünnep pillanatait, akik részesei voltak – kisebb-nagyobb részben – ennek a hét évtizednek. Van olyan munkatársunk például, aki 45 éve itt dolgozik.
– Ugyanilyen fontosnak tartjuk, hogy az évforduló kapcsán a nyugdíjasainkat is vendégül lássuk, erre májusban szeretnénk sort keríteni, ősszel pedig az óvodákat és az iskolákat tervezzük megszólítani, és kicsit feléjük is kinyitni a mi kis világunkat.

– Említette, hogy a jelen mellett a jövőről is szó esett az előadásában. Hová, merre tart a SZÉPHŐ?
– A jelen, illetve a közeljövő feladata, hogy
az egykori Villanygyárat, mely a Király so
ron – akkor a város szélén – volt, kiváltsuk, az itt működő kapacitásokat áttelepítsük, és a közel négyhektáros , ma már belvárosi ingatlant a város rendelkezésére bocsássuk. 2016-ban döntött úgy Fehérvár vezetése, hogy a 70-es, 80-as években ide telepített technológia felújítása helyett újat vásárol, amit új, kevésbé frekventált helyre telepít, és az így felszabaduló értékes ingatlant pedig más célra hasznosítja.
– A három telephelyünkön, a Bakony utcában, a tóvárosi fűtőerőművünkben és a Szedreskertben már kialakítottuk az új kapacitásokat, de szeretnénk egy negyedik – biztonsági tartalékként is működő – hőtermelő egységet létrehozni, aminek azonban még keressük a helyét. Úgy számolunk, hogy ez a projekt még jó darabig – két-három évig is – eltart.
– Ugyancsak a rövid távú terveink között szerepel a kapacitásaink hatékonyabb kihasználása, melyet új fogyasztók bekapcsolásával kívánunk elérni. Gazdasági alapon igyekszünk meggyőzni a leendő fogyasztókat. A távhő alapvetően egy környezetbarát, gazdaságos, magas komfortfokozatot biztosító szolgáltatás, kedvező, 5%-os áfával.
– A távfűtésről azonban – sajnos – sokaknak a panellakás jut eszébe, pedig a mai technológia ezt már rég meghaladta. Székesfehérváron nem egy olyan épület van, ahol úgynevezett lakásfűtő készülékek kerültek, kerülnek beépítésre. Ez egy hagyományos falikazánhoz hasonló méretű „doboz”, ebben kerül előállításra a szükséges fűtési hőmennyiség és a meleg víz. Aki ilyennel rendelkezik, eldöntheti, mikor akar fűteni, milyen meleget szeretne az otthonában, és mikor van szüksége a meleg vízre. Pontosan olyan szintű szabályozást tesz lehetővé, mint egy egyedi gázkazán, de nincs kémény, nincsenek a gázfűtésre jellemző problémák, veszélyek. Egyre jobban felértékelődik továbbá, hogy mi az év egészében – 8760 órában – jelen vagyunk, az ügyeletünk a nap 24 órájában elérhető, és ha szükséges, a szerelőink azonnal megkezdik a hibaelhárítást. Egy nagy tapasztalatokkal rendelkező, professzionális stáb, és korszerű technológia áll a szolgáltatásunk mögött.

– A 70 éves múltra mindenki méltán büszke, de milyen ma széphősnek lenni?
– Évek óta tudatosan dolgozunk azon, hogy jó legyen! Arra törekszünk, hogy a kollégáink szeressenek itt dolgozni. A nem éppen rózsás munkaerő-piaci helyzet ellenére nem panaszkodhatunk, bár mindig van egy-két nyitott pozíciónk, de gyakorlatilag nincs munkaerőhiányunk. A nagyobb gondot az okozza, hogy a 230 fős gárda átlag életkora nagyon magas, ami azt jelenti, hogy évről évre szép számmal mennek nyugdíjba a kollégáink. Az ő pótlásuk már komoly kihívást fog jelenteni, de erre is tudatosan készülünk.
– Azon túlmenően, hogy igyekeztünk kényelmessé tenni a munkakörülményeket, több konkrét lépést is tettünk annak érdekében, hogy a széphősök szeressék második otthonukat. Bevezettünk például egy mentorrendszert, mely az új dolgozók beilleszkedését segíti. Ez elsősorban nem szakmai támogatást jelent. Olyan mentorokat választottunk, akikről úgy gondoltuk, hogy kifejezetten emberileg alkalmasak arra, hogy szót értsenek az újonnan érkezőkkel. Azt akartuk elérni, hogy mielőbb kiigazodjanak a cégnél, ha gondjuk van, legyen kihez fordulniuk. Arra is törekszünk, hogy lehetőleg a cég egészét bemutassuk az új belépőknek, mert úgy gondoljuk, hogy akkor tudja saját magát, a munkáját is jól pozícionálni, ha teljes rálátása van a tevékenységünkre, ha érti, hogy az ő munkája hol, milyen módon hasznosul.

– Bevezettünk egy hűségprogramot is, de nem a klasszikus törzsgárdarendszert. Ma már – úgy gondoljuk – a hűséget nem elég években mérni. Mi minden itt töltött hónapot díjazunk, hűségpontokat adunk, melyeket  évente kétszer, a fűtési idény végén, április 15-én, és kezdetén, október 15-én lehet beváltani. Természetesen a törzsgárdás évfordulókat – 5-10-15-20 évet, vagy akár ennél is többet - külön is, további pontokkal díjazzuk. A jubilálóinkról ünnepélyes állománygyűlésen és vacsora keretében is megemlékezünk.
– A hűségprogramunkat kiegészítettük egy céges aktivitás-értékelővel – többletpontokkal honoráljuk a céges programokon való részvételt -, és az egészségmegőrzéshez kötődő tevékenységek preferálásával is. Sok pontot megér nekünk az, ha a kollégánk sportol, vagy véradáson vesz részt, vagyis, hogy tesz az egészségéért, munkaképes marad, és nem táppénzen tölti értékes idejét.

– Ennek jegyében természetesen – a munkaidőn kívül - számos sportprogramot kínálunk: a nagytanácstermünkben tollaspályát alakítottunk ki, és ugyanitt három pingpongasztalunk is van, sőt minden évben meghirdetjük a dolgozók között asztalitenisz versenyünket. Emellett van focicsapatunk, masszőrünk, akinek a kapacitását maximálisan ki is használják a kollégáink.
– Alapvetően, ahol csak lehet, kötetlen munkaidőben dolgozunk, és úgy látom, a kollégák megbecsülik ezt, nem látok visszaéléseket ezen a téren. Családbarát munkahely vagyunk, van nyári napközink is. Tizennégy kismamánk is van – megjegyzem, őket sem egyszerű átmenetileg pótolnunk. De tudják, hogy bátran bevállalhatják a babákat, mert a szülés után visszavárjuk őket, és minden újszülöttünknek jár a széphős bodydress is.

– A vezetőképzésre is nagy gondot fordítunk, mert meggyőződésünk, hogy ha elmegy valaki egy cégtől, azt jellemzően a főnöke miatt teszi. Ezért fontos az a fajta vezetői tudás, ami képes egy csapatot nem csak összefogni, de hosszú távon, közös célok mentén egyben is tartani.
– Egy SZÉPHŐ brandet építünk, mellyel nem csak a kollégák megtartása a cél, azt kívánjuk elérni, hogy magunkról legyen egy olyan saját, jó belső képünk, amit kifelé is tovább tudunk adni. Azon dolgozunk, hogy az új belépőink azért döntsenek mellettünk, mert a munkatársainktól tudják, hogy jó itt dolgozni, jó széphősnek lenni.
Cseh Teréz