A Construmán vitatta meg a szakma az ÉVOSZ idei helyzetértékelését, javaslatait
Építésgazdaság – kihívások és megoldások – 1. rész

„Súlyponti problémák és megoldási javaslatok” címmel március elején látott napvilágot az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) összefoglalója, melyet néhány héttel később a Construma kiállítás nyitóeseményeként, az Innovációs és Technológiai Minisztériummal és a Hungexpóval közösen szervezett szakmai konferencián mutattak be. A fórum résztvevői az építésgazdaság fejlesztését szolgáló kormányzati elgondolásokról is képet alkothattak dr. György László, az építésgazdaságért felelős államtitkár előadásából. Az ÉVOSZ-t Koji László elnök képviselte, akitől az általunk legfontosabbnak vélt, kiemelt témákat érintő kérdéseinkre is válaszokat kaptunk.

Helyzetértékelés, teljesítmény, hatékonyság

Gy.L.: – Az ITM Gazdasági Stratégiáért és Szabályozásért felelős Államtitkárságának feladata, hogy gondoskodjon az építésgazdaság jövőjéről, segítse annak szereplőit. Ennek érdekében megkérdeztük az érintetteket, világszinten megvizsgáltuk a tendenciákat, és ez alapján állítottuk össze építésgazdasági stratégiánkat, hogy ennek végrehajtásával hatékony segítséget tudjunk nyújtani az iparági feladatok megoldásában.
– Azt látjuk, hogy az építésgazdaság az elmúlt időszakhoz képest jó állapotban van. 2018-23 között 25 eMrd Ft megrendelés-állomány látszik, és ehhez jön még, hogy a magyar családok több mint fele azt nyilatkozta, hogy 2019-ben többet szeretne költeni lakására. Mindez a kapacitásigény növekedését mutatja.
– Tartottunk attól, hogy a növekedési tendencia előbb-utóbb megtorpan. Most azonban azt látjuk, hogy ennek nem kell feltétlenül így lennie. Az igényekhez mért 53-54%-nyi bővülés nem tűnik irreálisnak, ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt két évben 56%-ot produkáltunk. A kifeszített kapacitások mellett azonban sokat kell még dolgoznunk ezért a célért. Elsősorban a termelékenység növelésére téve a hangsúlyt. Ezzel a céllal indult a magyar kormány programja, mely tavaly 16 Mrd Ft-ot, idén és jövőre pedig 6-6 Mrd Ft-ot biztosít az építésgazdaság technológiai fejlesztésére.  Ha a GDP-arányos teljesítményt nézzük, a környező országoké nagyobb volt, tehát van még hová fejlődnünk.

ÉVOSZ: Az építőipar teljesítménye az elmúlt években növekvő szerepet töltött be a magyar nemzetgazdaságban, és az európai gazdaságban egyaránt. Multiplikátor hatása jelentősen befolyásolja a gazdaság egészének alakulását. Az ágazat az Európai Unióban a GDP 5,4%-át állítja elő. Az összesen 14.536 ezer fő foglalkoztatott java része – 96%-a -, mikro-, kis- és középvállalkozás.

K.L.: – Uniós viszonylatban kiemelkedő a magyar építőipari termelés növekedésének üteme. Nagyon mélyről indultunk, de ma dobogós helyen állunk. Ahol javítanunk kell, az a lakásügy, melynek aránya az építőipar összteljesítményében uniós összehasonlításban még mindig nagyon alacsony.
Technológiai kihívások

Gy.L.: – Az értéklánc szemlélet hiánya Magyarországon jellemző probléma. Nem használjuk megfelelően, nem aknázzuk ki a hazai innovatív építőalapanyag-gyártók termékeit, pedig azzal csökkenthető lenne a kivitelezési idő, a munkaerőigény, nőhetne a termelékenység, hatékonyság. Ehelyett ők 85-90%-ban exportra termelnek, ami persze más oldalról nézve örömteli. Ezért olyan programokat indítunk, melyek segítik a tervezők, a kivitelezők és az innovatív építőanyag-gyártók együttműködését, remélve, hogy ennek eredményeként jó minőségben, de fajlagosan sokkal kedvezőbb feltételekkel tudunk majd építeni.

ÉVOSZ: A hatékonysági problémák kezelésének legfontosabb eszköze a kormányzati beruházási, technológiai fejlesztési program maradéktalan végrehajtása. A következő években várható nagy volumenű munkák ismeretében komoly fejlesztésekre, saját beruházásokra van szüksége az építési vállalkozásoknak, tervezőknek és mérnöki szolgáltatóknak.

K.L.: – Az építőipari vállalkozók 2017-18-ban – és ebben sokat segített a kormányzat által nyújtott, vissza nem térítendő támogatás – körülbelül 25%-kal többet költöttek saját beruházásra, gépekre, kézi szerszámokra, technológia-korszerűsítésére, és emellett 30%-kal többet fordítottak lízingre. Nagyon szeretnénk elérni – mert mint tudjuk, kétszer ad, aki gyorsan ad -, hogy a 2020-ra jóváhagyott 6 Mrd Ft támogatást a kormányzat előrehozza 2019-re.

Gy.L.: – A kutatásfejlesztésre, innovációra fordított összegek aránya rendkívül alacsony az építőiparban. Itt a háttérintézményként működő ÉMI-nek komoly feladata lesz a jövőben, hogy nemzetközi szervezetekkel, kutató-fejlesztő intézetekkel együttműködjön, és ilyen jellegű projekteket hozzon Magyarországra. Támogatni kell továbbá a hazai innovatív építőanyag-gyártókat abban, hogy maguk is fokozni tudják ilyen irányú ráfordításaikat. A technológiai fejlesztéseket az építésgazdaság szereplői számára nagyobb intenzitással kívánjuk a jövőben támogatni.

Lakásépítés

– A lényeg itt, hogy mi nem valósult meg: 2008-2013 között 1 millió lakással kevesebbet újítottunk fel, mint ami műszakilag indokolt lett volna, és 150 ezerrel kevesebb új lakás épült, mint normál esetben szokott. Ebből adódóan most kétszer annyi feladat áll előttünk. Egyfajta lakhatási krízis van kialakulóban Magyarországon, mert a lakók nem költenek a saját ingatlanjaikra, melyek emiatt látványosan leromlottak, van, ahol veszélyessé váltak.
– A legzavarosabb piac ma Magyarországon a lakásfelújításé, amiért annak valamennyi szereplője felelős. A lakásfelújítások 70%-ánál nincs írásos szerződés. Ez csak 2019-ben 300 Mrd Ft nagyságrendű szóbeli megállapodás alapján végzett munkát jelent, aminek az áfája 80 Mrd Ft lenne, ha látná a költségvetés. Mindez egyenlőtlen versenyt eredményez, megtűri a kóklereket, sőt növeli azok számát, és mivel az átlagember ennek a piacnak a teljesítménye alapján ítéli meg a teljes magyar építőipart, romlik a szakma társadalmi megítélése is.
– Úgy véljük, első körben a megrendelőn keresztül kell a folyamatokat helyes irányba terelni azzal, hogy áfa-visszaigényléssel érdekeltté tesszük. Ehhez megköveteljük az írásos szerződést, a számlát, a tételes költségvetést és műszaki tartalmat.

Beruházás menedzsment

Gy.L.: – Nem eléggé elterjedtek az innovatív, digitalizációs alapokra épülő megoldások, pedig a termelékenység jó szervezéssel akár 10-20%-kal is növelhető. Ezért a jövőben az építőipari kiírásokban győztes cégeknek kötelezővé tesszük az építőipari beruházbővítő képzést, melyet a Mérnök Kamarával, a Budapesti Műszaki Egyetemmel, az ÉVOSZ-szal és az ÉMI-vel közösen állítottunk össze. Ez a szakmai együttműködésre épülő programjaink egyike, amitől legalább 10%-os termelékenységnövekedést várunk. Mert mindennek a lelke a tervezés. Fontosnak tartjuk a legmodernebb technológiák, platformok használatát, a BIM építőipari menedzsment rendszer elterjedését.

A BIM – Building Information Modeling – a tervezési módszertan egy új megközelítése. Az épületek tervezési és építési folyamatainak átfogó, digitális modellek segítségével történő szimulálását és optimalizálását jelenti. Az épületek üzemeltetése szempontjából, azok teljes életciklusát tekintve, a BIM jelentős előnyöket kínál a hagyományos tervezési módszerekkel szemben, mivel általa részletes információkhoz juthatnak az épület bármely alkotóelemét illetően. (A Szerk.)

Jövedelmezőség, finanszírozás

ÉVOSZ: A Magyarországra érkező EU-támogatások 2020 utáni várható lecsökkenése, átstrukturálódása csak akkor nem idéz elő komoly gazdasági gondokat hazánkban, ha a jelenlegi uniós pénzügyi ciklus beruházásai meghatározóan bevételtermelő projekteket tartalmaznak, melyek megerősítik a gazdaságot, a vállalkozásokat, és stabil alapot, fejlődési lehetőséget biztosítanak a későbbiekben az állami költségvetésnek. Ezek a célok kizárólag jelentős építési-beruházási vonzatú gazdaságfejlesztéssel érhetők el, amihez elengedhetetlen, hogy már az idei évtől jelentősen javuljon a hazai építésgazdaság hatékonysága.

K.L.: – 2019 minimum 15%-os termelésnövekedést ígér, és javul az ágazat jövedelmezősége is, azonban az egyes területektől függően rendkívül módon szóródik – a mínusz 5%-tól a plusz 20%-ig. Összességében nézve ez év végére az átlagjövedelmezőség növekedése a 10-12% között várható.

Az építőipari vállalkozások többségének nincs pénzügyi tartaléka, likviditási helyzetük nem kielégítő. A javuló tendencia ellenére a bankok az ágazatot még mindig kockázatosnak ítélik meg. Az ÉVOSZ által kezdeményezett, a kormány által felkarolt beruházás-támogatási program keretében 160 kkv, összesen 16 Mrd Ft értékben kapott vissza nem térítendő támogatást.

K.L.: – A pénzügyi kockázatot csökkentené – és ez csupán politikai akarat kérdése -, ha vita esetén, amennyiben a megrendelő nem hajlandó fizetni, a döntés megszületéséig a ténylegesen elvégzett munkák mértékének megfelelő jelzálogot jegyeztethessen be az adott építményre a kivitelező. A vállalkozók jelentős része ugyanis a vitás helyzet ellenére átadja a létesítményt, majd nem ritkán pénz nélkül marad.
– A finanszírozást tekintve jó hír, hogy 2017-2018-ban jelentősen csökkent a lánctartozás mértéke, összességében a 400-ról 150 Mrd Ft-ra csökkent, ami azonban még mindig nagyon sok.
– Sokat javult a kivitelezők pénzhez jutása az uniós forrásból is finanszírozott létesítményeknél, az előlegek rendszere jól működik. A 30 (kivételes esetekben 60) napon túli, vagyis késedelmes fizetésnél a plusz 8% jegybanki alapkamatot – rendszerint a megrendelő erőfölénye miatt - a jogosultak zöme nem érvényesíti.

Okos építés

– Miközben még a BIM bevezetésével küzdünk, észre sem vesszük, hogy már a mesterséges intelligenciával kellene foglalkoznunk. Ott kellene tartanunk, hogy ha a szakmunkás, vagy az építésvezető találkozik egy problémával, azt beüthesse az okos telefonjába, hogyha magyar hangon máris megmondja a megoldást. A világ ebbe az irányba halad, jó lenne, ha vele együtt tartanánk.
– Az építésgazdaság nem egy telepített ipar. Változó helyszínen, egymástól teljesen eltérő létesítményeket kell létrehoznunk, ennek során nagy volumenű adathalmazt kell kezelnünk. Egy idősek otthonába például 4000, egy kórházba 6000 féle anyagot építünk be. Óriási hatékonyságnövelést jelenthetne, ha mindezt okos eszközök segítségével tehetnénk, arról már nem is beszélve, hogy a mesterséges intelligencia már az épületeknek is részét képezi, egyre több okos iroda, okos otthon épül.

Cseh Teréz
folytatjuk…