Egy jelkép újjászületett Pápán Felavatták a kastélykaput és kerítését
A címben szereplő gondolatot dr. Áldozó Tamás polgármester fogalmazta meg a kastélykapu és -kerítés avatón, melyre hatalmas tömeg gyűlt össze az Esterházy-kastély előtt. A pápaiak az elmúlt hónapokban tanúi lehettek annak, miként született újjá a főúri épület egykori falazott kerítése, hogyan kerültek helyükre a kapu darabjai és díszei, aztán az elmúlt napokban már megcsodálhatták a hatalmas barokk díszkaput is, és most az ünnepélyes átadási ceremónián is rengetegen részt vettek.
A rendezvényen jelen volt Lázár János, a rekonstrukcióhoz támogatást nyújtó egykori miniszter, dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselő, Takács Szabolcs Veszprém megyei kormánymegbízott, az alkotók részéről Lehoczky János kovács-iparművész, Lehoczky Tivadar fém-szakrestaurátor és a kerítést újjáépítő Bótakő Kft. ügyvezetője, Zsegraics Gyula. Az ünneplők népes tömegét a budapesti BarokkMarsh muzsikája fogadta, majd dr. Áldozó Tamás polgármester köszöntötte a vendégeket és az alkotókat. Felidézte, Lehoczky János művész úrral az elmúlt hónapokban gyakran beszéltek arról, hogy már 9 évvel ezelőtt megfogalmazódott, jó lenne, ha a kastélykapu visszatérne a városba, ha ismét éke lenne a Pápának.
– Kilenc évvel ezelőtt erre semmi reményünk nem látszott, csak annyi, hogy a kastély épülete talán elkezd megújulni, de még ott is óriási munkák voltak hátra és rendkívüli merészség volt az, hogy már a kapuval foglalkoztunk. A történet 2015-ben folytatódott, amikor a kastélyrekonstrukció a most látott formáját elérte és Lázár János miniszter úr adta át, aki a Városházán folytatott egyeztetésen megkérdezte, mi lenne az, amivel a kastélyépületet még szebbé lehetne tenni. Akkor mi azt mondtuk, ez a kapu lenne, miniszter úr pedig megtette az ígéretet itt a megnyitó nyilvánossága előtt 2015. április 17-én, és onnantól elkezdődött a munka, mely hosszú volt és nagyon sok apró részletre kellett figyelni – emlékezett a polgármester, majd köszönetet mondott Lehoczky Jánosnak és Lehoczky Tivadarnak, a kapu megalkotóinak, akiket nagy tapssal fogadott a közönség.
– Most, amikor itt állunk a kapu előtt azt mondom, egy jelkép újjászületett – fogalmazott dr. Áldozó Tamás, hozzátéve – régi pápai családok fotóalbumaiban, mindenhol van egy olyan kép, amelyiken a család, vagy egy közösség a kapu előtt fényképezkedett le.
Lázár János kapuavató beszédében úgy fogalmazott, hogy a tisztelet és a megbecsülés oltárán kell ma áldoznia, mert nagyon megszerette az elmúlt évtizedek alatt Pápa városát, azokon keresztül, akiket személyesen is volt alkalma megismerni. Köztük említette dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselőt, akinek megköszönte a barátságát, megbecsülését és szövetségét. – Azért jöttem, hogy kormány korábbi tagjaként elismerésemet, megbecsülésemet és tiszteletemet fejezzem ki minden pápainak azért a munkáért, amit az elmúlt évtizedekben közösen végeztek el – mondta. Lázár János arról is szólt, nagyon régi példája van Pannóniának, a pannon mentalitásnak, a polgári kultúrának ebben a városban, majd a nemzeti önérzetről szólt és arról, hogy a magyarok évszázadok óta tudtak nagy dolgokat végrehajtani, amivel legalább olyan értékessé váltak, mint a nyugati népek. A 18. századból a három Esterházy testvért, Ferencet, Károlyt és Miklóst emelte ki, akik naggyá tették Pápa városát, közösségét, és hozzájárultak az ország gyarapodásához. – Nekünk Pápán és az ország minden pontján azért kell dolgoznunk, hogy az itt jelenlévő reménybeli Esterházy fivéreket felkaroljuk, gyermekként támogassuk és megnyissuk a tehetség érvényesülése előtt az utat és a lehetőséget - mutatott a jelenlévő gyermekekre.
A beszédeket követően a fanfár hangjaira a díszvendégek kinyitották a kaput, majd az ünneplők népes tömege beözönlött a kastélyudvarba, ahol egy képeslapot kaptak ajándékba emlékéül a kastélykapu újjászületésének. A ceremóniával kezdetét vette a Barokk Vigasságok rendezvénye, melynek első estélyén zászlóforgatók, barokk énekesek, néptáncosok és komédiások szórakoztatták a közönséget.
A Pápa-Ma cikke alapján összeállította: Tárnay Olivér

|