A jól működő gazdaság a városfejlesztés alapja
Eredmények és tervek Tatabányán

Az ELTE PPK és a Jobb Veled a Világ Alapítvány felmérése szerint immár másodszor lett három év alatt Magyarország legboldogabb települése Tatabánya. Schmidt Csaba polgármester, akit pártja harmadszor jelölt a városvezetői poszt betöltésére, erről így vélekedik: „Nem tudom, hogy valóban Tatabánya-e a legboldogabb település, de ez egy jó cél, hogy azon dolgozzunk, hogy Tatabánya legyen a legboldogabb település Magyarországon!”

– Az önkormányzati ciklus elején megfogalmazott tervekből mit sikerült megvalósítani az elmúlt közel öt évben?
– Ambiciózus tervvel vágtunk neki a ciklusnak, hiszen elfogadtuk a „Tatabánya 2020” programot. Az EU-s források hatékony felhasználásának és a kormányzat által meghirdetett Modern Városok Programnak köszönhetően még akár többet is meg tudunk valósítani, mint amennyit 2014-ben láttunk. Kétségtelen tény, hogy minden beruházást még nem tudtunk befejezni, de amelyek előkészítése elindult, és kivitelezésük folyamatban van, azok egy jóval jelentősebb programot jelentenek, mint amit korábban gondoltunk. Elindítottuk a városközpont újjáépítését, elkészült az Árpád Gimnázium, épülőben van vele szemben az új tudásközpont, a megyei könyvtár épülete, valamint a városközpont parkolási gondjainak megoldása érdekében egy 300 férőhelyes mélygarázs, illetve a Városkapu Szolgáltatóház. Ezek a centrum vonzerejét nagyban növelni fogják, és lehetőséget adnak arra, hogy hagyományos városközponti rendezvényeinket tovább tudjuk bővíteni.
– Az Óvárosban is nagyon sok fejlesztés zajlott, és zajlik. Ebben az EU-s ciklusban valósult meg a Szent Borbála út és a Május 1. park teljes körű felújítása és a régi postaépület rehabilitációja. Ehhez az óvárosi fejlesztéshez - ami a hagyomány és megújulás jegyében zajlik - illeszkedik a Tulipános ház most folyó rekonstrukciója, melyet az év második felében le tudunk zárni. A bányakórház is új funkciót kap: a Modern Városok Program keretében a katolikus egyház kapta meg ezt a 3 hektáros ingatlant, elkészítette a terveket, és lebontotta a fölösleges épületeket. Az elmúlt napokban a kivitelező megkapta a munkaterületet, elindult a munka a főépület gimnáziummá alakítására. Ezekre a fejlesztésekre nagyon régóta várunk Tatabányán, és úgy tudjuk megvalósítani azokat, hogy közben a város pénzügyi egyensúlyát is meg tudjuk őrizni. A Modern Városok Program beruházásaiból egyébként még 40% nem indult el, vagy csak előkészítési fázisban van. Ezeket is mindenképpen szeretnénk elindítani, és időben befejezni.

– Milyen ma a gazdaság helyzete Tatabányán?
– A város gazdasága már 2014-ben is jó állapotban volt, de akkor még nem kellett szembesülnünk a munkaerőhiány problémájával. Ma ez a legfőbb gond, hiszen a legtöbb vállalat további fejlesztésekben gondolkodik, melyek egy része új munkaerőt igényel. A minőségi, szakképzett munkatársak megtalálása, letelepítése immár komoly kihívás a cégek számára. Ennek az új problémának a megoldásában is próbálunk segíteni. Ma nincs megfelelő mennyiségű lakás a városban, ezért első lépésként a T-Szol épített egy új, 200 fős munkásszállót, ami nagyon jó kihasználtsággal működik. Másrészről a város ösztönzi a lakásépítéseket, akár úgy,

Schmidt Csaba polgármester

hogy új építési telkeket alakítunk ki (pl. Antall József utca), vagy kedvezményesen biztosítunk társasházépítésre telket vállalkozások számára. Ennek köszönhetően ma 3-4 nagyobb projekt is folyamatban van: ilyen a Gerecse lakópark 110 lakása, most indul a Kós Károly úton egy 66 lakásos társasház, és Óvárosban is vannak 30-40 lakásos társasházépítések. Ezekre nagy szükség van, és keressük a további lehetőségeket, hogy minél több lakás épülhessen.  
– Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy lépést tudjunk tartani a gazdasági változásokkal, hiszen Tatabánya is úgy építette fel ipari struktúráját, hogy ne egy lábon álljon, hanem több iparág is jelen legyen a városban. Így elindultunk abba az irányba, hogy az elektromos autózás hátterének biztosításában is részt tudjunk venni. Sikerült megnyernünk a DOOSAN dél-koreai vállalatot, hogy Tatabányán gyártsa az elektromos autókba szerelendő akkumulátorok katódját. Kezdetben ez 180 új munkahelyet jelent, de ez csak a beruházás első üteme. A partnereink, ha az iparág várható robbanásszerű sebességgel bővül, akkor a 2. és 3. ütemű fejlesztéseken is gondolkodnak már. Tehát a váltás elindult, és természetesen arra törekszünk, hogy a városfejlődés alapját továbbra is a gazdaság biztosítsa. Ugyanakkor a gazdaság további kiegyensúlyozása is előttünk áll, erősítenünk kell a szolgáltató szektort és a kereskedelmet is, hogy a tatabányaiak által megkeresett jövedelem itt maradjon a város határain belül. Ehhez olyan szolgáltatásokat kell kialakítani, amelyek vetekednek akár a budapesti, akár a környékbeli nagyvárosok kínálatával.

– A gazdasági erősödés magával hozta, hogy egyre több autó van Tatabánya útjain. Milyen lépéseket tesz az önkormányzat a közlekedési infrastruktúra javítása érdekében?
– Valóban, az elmúlt 5 évben közel 18%-kal nőtt a gépjárművek száma városunkban. Több parkolóra van szükség, és a közlekedési infrastruktúrát folyamatosan meg kell újítani. A legfontosabb az volt, hogy az ipari parkban egy új feltáró utat tudjunk építeni, így a műszakváltásokkor keletkező dugót csökkenteni tudjuk. Nagyban csökkentette a városi dugókat a kertvárosi direktág megvalósítása, és az új körforgalom átadása Bánhidán, mely biztonságosabbá tette a csomópontot. Ez utóbbi jelentőségét az adja, hogy oda fogjuk vezetni a Sárberek-Bánhida átkötést. Sárberekből, az Ifjúság úti kereszteződésből fog indulni egy út, ami egy aluljáróval keresztezi a vasutat, átmegy Bánhidán, és beköt ebbe a körforgalomba. Ez egy új közlekedési irányt nyit majd a városban, és nagyban csökkenti majd Bánhida átmenő forgalom terhelését, és a Dózsa György úti híd leterheltségét is. Az új aluljáró is a Modern Városok Program keretében fog megépülni. Amikor ez elkészül, akkor fogjuk tudni elindítani a híd négysávosítását. A legnagyobb kihívás az lesz, hogy megoldást kell keresni a parkolási problémákra. Lassan elfogynak azok a zöldterületek, amelyeket be lehet áldozni erre a célra. Ha már nem lesz ilyen foghíjas zöld terület, akkor ennél átfogóbb és komplexebb megoldásokat kell találnunk a lakótelepeken élők parkolásának megoldására.

– Pezsgő kulturális és sportélet van a városban. Mire büszke igazán?
– Két programot igazi sikertörténetnek tartok. Az egyik a Jászai Mari Színház, mely 2010 óta Crespo Rodrigo vezetésével egy teljesen új szemléletben, nem l’art pour l’art stílusban, hanem a közönséget kiszolgálva igyekszik minket bevezetni a színházi élmények világába. A közönség és a társulat megtalálta a közös hangot, és ennek köszönhetően már nemcsak a városban vannak sikerek, hanem a város határain túl is elismerik a színház munkáját. Több színészünk is komoly elismeréseket vehetett át. Bebizonyítottuk, hogy jó döntés született, amikor önálló társulatot hoztunk létre.
– A másik a Vértes Agorája, és az ott kialakult szellemi műhelyek. Számtalan nagyon jó programot szerveznek, lehetőség van a Kortárs Galérián, az Új Forráson keresztül arra, hogy Tatabánya szellemi életét is alakítani tudják. Nagy sikert értünk el az Agora koordinálásával megvalósuló közösségi intézményrendszer fejlesztésében, melyben több 100 milliós forrást tudtunk hozni programokra, infrastruktúrafejlesztésre. Ezek a pályázatok biztosítják, hogy a város minden pontján lévő civil szervezetek, kulturális egyesületek pluszforrásokat kaphassanak programjaik megvalósításához.

– Amennyiben ősszel újra elnyeri a választók bizalmát, milyen feladatok várják az új ciklusban?
– Elsősorban az említett beruházások és projektek eredményes befejezése, ugyanakkor idén már elindult a következő EU-s programidőszak tervezése is. Az látszódik, hogy a Magyarországnak járó források 6%-át városfejlesztésre kell fordítani. Tehát a városok, nagyvárosok továbbra is kiemelt fejlesztési területek lesznek, így közösen kell kidolgozni új programjainkat. Vannak nagyon előremutató tervek, ilyen például a bánhidai erőműi tó rehabilitációja, mellette pedig egy tudáspark létrehozása. Ez mindenképpen egy következő időszakra nyúló egyedi projekt lesz, amit – persze számos más elképzeléssel együtt - részletesen ki kell dolgoznunk.

Veér Károly