A piciny falucska a minőség városa, a Herendi márka otthona lett
20 éve város Herend

Herend nevét ma már az egész világ ismeri. A legtöbben az igencsak jól csengő, világhírű Herendi márkanévről, a neves porcelánról hallottak, de nem ismeretlen a Herendi Majolika sem, mely kerámiaiparával öregbítette a település jó hírét. Nem is csoda, hogy ilyen nevezetességek „birtokosaként” Herend – húsz évvel ezelőtt beadott kérelmére – megkaphatta a városi rangot. A jubileum kapcsán Jánszky Lajos László polgármesterrel a település múltjáról, a várossá válás történetéről, Herend jövőjéről beszélgettünk.

– Honnan indult ez a sikertörténet, miről írnak a krónikák?
– A középkorban Veszprém várát is elfoglalták a törökök. A portyázó zónába a mindössze 13 kilométerre lévő Herend is beleesett. A terület elnéptelenedett, 150 éven át lakatlan puszta volt. A herendiek, ahogy más falvak lakói is nagy valószínűséggel a szomszédos Szentgálra költöztek be, ahol nemesi rangú királyi vadászok éltek nagy számban, akik képesek voltak megvédeni őket. Szentgál nagy település volt már akkoriban is, rajtuk kívül a veszprémi egyháznak, a Zichy grófoknak és a helyi nemeseknek voltak birtokaik ezeken a területeken.
– A nagyvázsonyi Zichy gróf adott első ízben erdőirtási és letelepedési engedélyt egy Eckert Mihály nevű, 6 fiúgyermekes család részére ezen a területen. Pár évtized múlva – Mária Terézia idején – Bajorországból érkező német nemzetiségű családokkal telepítették be a térséget, így Szentgál kivételével valamennyi környékbeli bakonyi faluban javarészt ma is svábok élnek. A betelepülők magukkal hozták magas szintű földművelési, kertészeti, szőlő- és gyümölcstermesztési kultúrájukat, és a mai napig meg is őrizték identitásukat.

– Ha Szentgál volt az erős központ, miért Herend válhatott mégis várossá?
– Stingl Vincének köszönhetjük, hogy Herendet választotta fajansz- és kőedénygyára megalapításakor, illetve Fischer Mórnak, az őt hitelező bankárnak, aki miután átvette a gyár irányítását, felismerte a porcelánban rejlő lehetőségeket. A nemesi családok készletéből hiányzó darabok pótlásával kezdte a tevékenységét. Mára a manufaktúra a világ élvonalába került, a Herendi márkanevet mindenütt ismerik, és elismerik.
– A városlődi majolika készítésével induló későbbi Herendi Majolikagyár termékeinek híre szintén messzire jutott. A kerámia jóval olcsóbb, mivel agyagból készül, ez pedig már a kőkortól ismert és használt anyag. Az ebből készített tárgyakat a kézműves munka teszi értékessé.
– A Majolikagyár a hagyományos tevékenysége mellett ma már ipari célú termékeket, elektromos tokozatokat is gyárt, biztosítva ezzel a cég hosszú távú stabilitását, fennmaradását.
– Herend nevétől elválaszthatatlan a minőség, mely rangot kölcsönöz városunknak. Ezt az elismerést helyi cégek szűk csoportja vívta ki a számunkra. Ehhez az elithez zárkózik fel egy újabb társaság, az Árkossy Bútor Kft. Közel két évtizedes herendi jelenlétük során nem csak jelentős számú munkahelyet teremtettek, de lerakták az alapjait az európai szintű minőségi bútorgyártásnak is.

– Mi motiválta a település vezetőit, hogy Herend városi rangért folyamodjon?
– Több – hozzánk hasonlóan valamilyen nevezetességgel bíró – településsel, Zalakarossal, Visegráddal, Szobbal, Harkánnyal együtt kaptuk a városi címet, amihez az elmúlt húsz esztendőben igyekeztünk felnőni. Eleinte nem ment túl könnyen. Rangot ugyan kaptunk, de ezzel párhuzamosan a kistelepüléseknek járó támogatások egy részét elveszítettük. Finanszírozási gondokból adódóan az első tizenöt évünk nem sikerült épp fényesen. A felvett hitelek gúzsba kötötték a mindenkori városvezetést. Olyan adósságok halmozódtak fel, amelyektől csak a kormányunk segítségével  tudtunk megszabadulni és azóta Herenden látványos fejlesztések indultak, egy részük pedig még folyamatban van.
– A városi rangtól továbbá azt is vártuk, hogy Herend jól ismert márkanevei mellett más látnivalóinkra is fel tudjuk hívni az idelátogatók figyelmét, és itt tudjuk tartani vendégeinket, legalább néhány órára. Érdemes megtekinteni például a katolikus templomunk Szent Erzsébetről készült porcelánablakát. A litofán technológiával készült porcelánkép, ahogy a külső fény megvilágítja, egészen különleges látványt nyújt. A nevezetességeink sorát idén egy szoboravatóval is tovább bővítettük. Pesovár Ernő, városunk jeles szülöttje tiszteletére avattunk domborművet Művelődési Házunk előtt. Intézményünk ezzel egy időben a neves tánctörténész, néptáncoktató nevét is felvette, és a temetőben síremlékét is megkoszorúzta.

– Mi minden változott, fejlődött a két évtized alatt?
– Klasszikus falusi környezetből indultunk. Az első látványos lépés a Porcelánmanufaktúra Látogatóközpontjának megépítése volt. Évente 70 ezer turista érkezik ide, hogy megcsodálja a varázslatos Herendi Porcelánokat, így mindenképpen indokolt volt egy korszerű fogadó- és kiállítótér kialakítása.
– Az infrastrukturális fejlesztések már a falusi időszakban elkezdődtek, amikor a Porcelán Manufaktúra kiépíttette saját gázhálózatát, áttérve a fatüzelésről a korszerűbb égetési technikára. Ezt kihasználva a település is csatlakozott a hálózathoz, és a város egész területén bevezette a gázszolgáltatást. Hasonlóan történt mindez a szennyvízhálózat kiépítésekor, az első lépést ott is a Porcelán Manufaktúra tette meg.
– Német nemzetiségi iskolánk fenntartását ma már ugyan a KLIK végzi, de magát az épületet sikerült pályázati forrásból megújítani. Energetikai korszerűsítést hajtottunk végre az épületegyüttesen, teljes körű hőszigetelést, új nyílászárókat kapott az iskola, az egyik szárny, illetve a tornacsarnok tetőzetére pedig napelemek kerültek. A régi iskola épületét hasonló módon újítottuk fel. Miután az alsó tagozatos diákok innen átköltöztek az új épületbe, helyükre a civilcsoportjaink kerültek. Ma az intézmény ifjúsági és tájházként működik. Ugyanilyen módon korszerűsítettük szintén német nemzetiségi óvodánkat, egészségházunkat és a városházát is. Így gyakorlatilag szinte a teljes intézményrendszerünk megújulhatott az elmúlt évek során.
– A felsoroltak mellett cirka 8 kilométernyi utat is újjáépítettünk úgy, hogy 2,5 kilométer hosszan az vízvezetékrendszert is újra cseréltük, az összes rákötéssel együtt. Emellett még 2 kilométernyi járdát is sikerült kiépítenünk.
- Folyamatban van városközpontunk megújítása is. Az egykori tízhektáros parkban kapott helyet a Porcelán Manufaktúra parkolója, számos szolgáltató, és egy nagyáruház. A fennmaradó rész ma is zöldövezetként működik. Szeretnénk mindezt a világhírű Porcelán Manufaktúrához méltó módon megújítani, ennek érdekében a Zöld Város Programunk révén a buszpályaudvarnál egy termelői piacot fogunk létrehozni, a parkban felnőtt fitness gépeket helyezünk el, illetve egy 400 méter hosszú rekortán futópályát is kialakítunk. A parkban lévő tóra színpadot terveztünk, mellé lelátót és szociális épületeket: öltözőket, mosdókat. A parkosítás során sétányokat alakítunk ki, melyek térkőburkolatot kapnak, és egy új játszóteret is megálmodtunk erre a részre. A látvány szempontjából fontos lépés az is, hogy áthelyezzük a kissé ormótlan gázfogadó állomást olyan helyre, ahol nincs ennyire szem előtt. Ugyanezt a célt szolgálja, hogy elektromos légvezetékeinket földkábelekbe helyezzük át.
– Mindehhez várunk még egy döntést, egy kiegészítő támogatásról, hogy a költségeket az eredeti elképzeléseknek megfelelően tudjuk finanszírozni. Az eredeti tervekhez képest ugyanis mára 53 millió forintos pluszköltség mutatkozik, erre szeretnénk többletforrást szerezni.

– A 8-as főút gyorsforgalmi úttá fejlesztése is nagy hatással bír Herend életére. Érzékelhető már ennek valamiféle hozadéka?
– Az a tény, hogy a gyorsforgalmi út elérte városunkat, generálja a fejlődést. Még nagyobb lenne az érdeklődés, ha az út ebben a formában elérne már a határig. Már most is érezhetően több az ipari érdeklődő, akik ide szeretnének települni. Ugyanilyen fontos tényező, hogy Veszprém – szintén a gyorsforgalminak köszönhetően - mindössze hétpercnyi autóútra van tőlünk. Ez ugyancsak nagy hatással van településünk mindennapjaira, jelentősen hozzájárul a lakosság számának növekedéséhez, ezzel a város fejlődéséhez.

– Merre tovább? Milyen elképzeléseik vannak Herend jövőjét illetően?
– Gyönyörű fekvésű városban élünk, körbe véve a Bakony csodás hegyeivel. Ugyanakkor a városfejlesztés oldaláról nézve behatároltak a lehetőségeink. Településünk beszorult a 8-as főút és a vasút közé. Keleti oldalról elértük a szomszédos községek határait, nyugat felé tudunk még bővülni egy szűk mezsgye mentén.
– Nagy hangsúlyt fektetünk külterületi városrészünkre is, ahol valamikor lignitbánya működött, és a külszíni fejtések nyomán tavak jöttek létre. A helyi horgászegyesület ezekbe halakat telepített, és ma csodálatos horgászparadicsom található itt, 60-70 horgászházzal, mindössze 5 percnyi autóútra a várostól. Természetesen az itt megkezdett fejlesztéseket is szeretnénk tovább bővíteni.
– A korlátok ellenére a jövőben is folytatjuk a városfejlesztést, és megragadunk minden alkalmat arra, hogy ehhez forrásokat szerezzünk. A cél az, hogy Herend minél komfortosabb város legyen, szolgálni tudja az itt letelepedő vállalkozásokat épp úgy, mint az itt élőket, valamint az ideérkező turistákat.

– Hogyan ünnepelték meg a jubileumot?
– Háromnapos népünnepéllyel. Ünnepségek, avatások, kulturális és szórakoztató programok egész sora várta a herendieket. Öröm volt látni a felhőtlen szórakozást élvező városlakókat. Ilyenkor érzi azt egy városvezető, hogy megérte végigküzdeni ezeket az éveket. Pozitív mérleggel zárhattuk ezt a két évtizedet, látványosan fejlődtünk, és úgy tűnik, a folytatásra is lesz lehetőségünk.
Cseh Teréz