Az élômunkát automatizálással váltják ki
Digitális forradalom a Derik Hungária Kft.-nél

Nemcsak generáció-, hanem szemléletváltás is zajlik a tatai DERIK Hungária Kft.-nél. Az országban mintegy 70 objektumot őrző cég a drága, és egyre kevesebb rendelkezésre álló élő munkaerőt automatizálással igyekszik kiváltani. Ennek a folyamatnak fő irányítója Rigó Péter, aki nejével, Ágnessel igyekszik átvenni a családi vállalkozásban az édesapa, Rigó Erik, és az édesanya, Rigóné Szabó Klára szerepét. Persze még az „öregek” is dolgoznak, ám a folyamat elkezdődött.

Rigó Péter: A jó munkaerő a legnagyobb kincs, annyiban vagyunk mások, mint a többi biztonsági cég, hogy a technikai tudást hozzáadjuk a munkaerőhöz, így a dolgozók más jellegű munkát kell, hogy végezzenek. Így könnyebb nekik, hiszen a technika segítségével csökken a leterheltségük, a belépők regisztrációja akár önregisztrációval, a rendszámok felírása egy rendszám regisztrációval is megtörténhet. A vagyonvédelem régen teljesen más volt, mint most, akkor a létszám számított, ma már ennek nincs nagy jelentősége, inkább a logikának, és a felállított szabályrendszereknek.

Rigó Ágnes: Manapság nehéz megszólítani a fiatalokat, nagyon nehéz megtalálni a jó, megfelelő munkaerőt. Minden csatornán, akár a közösségi médiában is meg kell, hogy szólítsuk őket, mert ezt használják. Sok a középkorú és idősebb kollégánk, a fiatalok körében annyira nem kedvelt biztonsági őrnek lenni. Ezen változtatni szeretnénk pont azzal, hogy a technikai segítséget megkapják tőlünk a munkájukhoz. Hogy ne csak a klasszikus értelemben vett beengedő emberek legyenek, hanem inkább technikai, biztonsági szakemberek. Kollégáinknak feddhetetlen előélettel rendelkező, vagyonőri tanfolyamot végzett szakembereknek kell lenniük. Van objektum őr, pénzszállító, testőrszerű biztosító, és egy vizsga után kapják meg az igazolványukat. Ez egy OKJ-s tanfolyamon megszerezhető.

Rigó Erik: Cégünk a közelmúltban országosan egyedüli ajánlattal élt a Vagyonvédelmi Kamara felé. Elküldtünk egy olyan ajánlást, hogy tegyenek lépéseket a középiskolák irányába, hogy a közrendvédelmi szakokon tanuló diákok az érettségi után közvetlenül kaphassanak vagyonőr igazolványt, hiszen azokat az oktatási elemeket ők is megkapják, amik a tanfolyamon elsajátíthatók (büntetőjog, kriminalisztika, büntetőeljárás jog), szakmai gyakorlatukat pedig a cégünknél vállaljuk. Így megjelenhet a fiatal munkaerő – akik nem akarnak rendőrök lenni, vagy nem veszik fel őket a rendőrtiszti főiskolára – a vagyonvédelmi munkaerőpiacon. Ilyen még nincs Magyarországon. Beszéltem a megyei és az országos kamara vezetőivel, mindenhol nagyon jó ötletnek találták. Ezek a fiatalok képzettek, és sokkal hadra foghatóbbak, mint az idősebb állomány.

Rigó Péter: Mint említettem, meg tudjuk könnyíteni a munkájukat automatizálással. A vagyonvédelmi folyamatok 95%-a leírható a számítástechnika 0-1 módszerével. Az automatizálás során felállítunk egy szabályrendszert, és ehhez használjuk a technikát. A mostani kamerarendszerek nem csak szép és jó képet adnak, hanem döntésre is képesek. Ezt kameraanalitikának hívják. A legalapvetőbb analitika a vonalkeresztezés-átlépés, vagy a behatolás-jelzés. Ez azt jelenti, hogy a képre egyszerűen húzunk egy virtuális vonalat, és amikor azt átlépik valamilyen irányban, akkor jelzés történik. Ez olyan, mintha a megfigyelt területen még egy infrasorompó is működne. Ennek a segítségével tudunk munkaerőt megtakarítani, illetve könnyebbé tenni a meglévők dolgát. Szinte nem is kell a kameraképet állandóan figyelni (15 percnél tovább az aktív figyelem amúgy sem tart), helyette már a gép jelez. Korábban több pontra tettünk kamerát, hogy lássa az őr, mi történik, most azért teszünk több pontra kamerát, hogy tudjuk, mi történik. Ott van az őr, aki, ha a rendszer jelez, megnézi, hogy behatolás történt-e, és azonnal intézkedik. Vannak olyan területek, ahol automatizálással, őr nélkül oldjuk meg az őrzési feladatokat. A rendszer a beállított szabályra fog jelzést adni, és akkor intézkedünk.

Rigó Péter: Minden ipari forradalomnál átstrukturálódik a munkaerő. Most éljük a negyedik ilyet, a digitalizációval. Jelenleg az történik, hogy nagyon sok monoton munkafolyamatot, amit teljesen felesleges, hogy az ember végezzen el – ráadásul unalmas és pontatlan is –, teljes mértékben el tudják látni a gépek. Ehelyett lehetőség van arra, hogy olyan munkát végezzenek, ami izgalmasabb, szakmaibb. A gépesítés egyszeri beruházást és fenntartást jelent. Az ajánlatainkat megtérüléssel és számításokkal együtt adjuk ki, egy rendszer általában 4-6 hónap alatt megtérül, és utána a fenntartási költség a korábbi biztonsági költségek mindössze 20%-a.

Rigó Ágnes: Ehhez persze az is kell, hogy a másik részről is legyen fogadókészség. Hosszú távon mindenképpen megéri automatizálni. De aki ragaszkodik a portás bácsikhoz, annak persze hiába magyarázunk, mindig talál kifogást. Az ipari vagyonvédelemben pedig az a jövő, hogy egy biztonsági szakember lesz a gyárakban. Az őrök feladatait – járőrözés, regisztráció, észlelés – átveszik a gépek. Az egyetlen őrnek, aki viszont szakember lesz, sokkal több számítástechnikai ismerettel kell rendelkeznie, sokkal több megbecsülést kap, az lesz a feladata, hogy hozzá fussanak be az információk, és megfelelően, időben reagáljon.

VK