Ez az, amit az egyetemi padsorokban nem lehet megtanulni
Solar Decathlon Europe - Ötévnyi tapasztalat két évbe sűrítve

A Solar Decathlon egy két éven át tartó, egyetemek között zajló innovációs verseny, melyen a BME csapat saját bevallása szerint, legalább öt évre szóló szakmai tapasztalatot szerzett. Ebben nem kis szerepet vállalt főszponzoruk, Dienstmann Tamás, a Horizont Globál Kft. ügyvezető igazgatója, aki záróakkordként nagyszabású gulyáspartira hívta meg a verseny hazai érintettjeit. Meghívást kaptak az egyetemek vezetői, a versenyen indult hallgatók, a főszervező ÉMI, szponzorok, segítők, szakmai és kormányzati szervezetek, és nem utolsó sorban a média képviselői. A jó hangulatú összejövetel különlegessége volt, hogy Dienstmann Tamás egykori sporttársát, hűséges barátját, Wichmann Tamást, kilencszeres kenu világbajnokot kérte fel szakácsnak, aki az ötvenéves barátság jegyében örömmel vállalta a feladatot. A gulyás fantasztikus lett, a parti remek hangulatban zajlott, nekünk pedig alkalmunk nyílt beszélgetni a BME csapat vezetőivel, és főszponzorukkal.

A Solar Decathlonról
2002-ben, Amerikából indult kezdeményezés, mely mára a világ legjelentősebb – több kontinensen is megrendezett – nemzetközi, egyetemek közötti építőipari innovációs versenye. 2019-ben – az ÉMI és a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem összefogásának, nyertes pályázatának köszönhetően – Magyarország adott otthont az eseménynek Szentendrén, az ÉMI telephelyén. A versenyre, a világ minden részéről pályázhattak egyetemek, illetve konzorciumban több képzőintézményt összefogó egyetemi csapatok. A 16 nevező részletes tervei alapján a szakmai zsűri 10 csapatot juttatott tovább, akik fel is építhették különleges házaikat. Hazánkat, önálló egyetemként egyedül a BME képviselte – a Miskolci, a Pécsi, a Debreceni, az Óbudai és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem különféle partnerségben pályáztak együtt külföldi társaikkal. A legjobb 10 közé a BME, a miskolci és a pécsi csapat jutott be.
A verseny egy „Mintaház Park” létrehozását célozza meg. A házak építői négy kategóriában, tíz versenyszámban küzdöttek meg egymással. A felkészülési időszak alatt – ami idén januárban kezdődött – a csapatok megtervezték, modellezték, saját campusukon vagy partnereik területén felépítették mintaházukat, melyeket június végén kellett átszállítaniuk, és maximum két hét alatt újraépíteniük az ÉMI telephelyén. Ezt egy kéthetes mérési szakasz követte, ahol a házak lakhatóságát, energia-hatékony működését vizsgálták. A versenyszakasz lezárultával egy kéthónapos, meghosszabbított nyitva tartással bárki megtekinthette a „szolárfalut”.

Záró gulyásparti a HORIZONT telephelyén
A záró gulyáspartira Dienstmann Tamás támogatottjain kívül, a Miskolci és a Pécsi Egyetem versenyzőit, és tanáraikat is meghívta. Dr. Pintér Judit Mária, a Miskolci Egyetem adjunktusa eleget is tett ennek, személyesen képviselve a miskolci csapatot. A Pécsi Egyetem képviselői sajnos egy éppen induló projektjük miatt nem tudtak jelen lenni az összejövetelen.
A megnyitón azonban így sem maradtunk felszólalók nélkül, Dienstmann Tamás rövid felvezetőjét követően Kassai Ferenc, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke, a Magyar Mérnöki Kamara alelnöke mondott ünnepi köszöntőt, melyben méltatta az BME-nek nyújtott segítséget, és ígéretet tett arra, hogy a HORIZONT számíthat minden fronton az általa képviselt szervezetek támogatására, mert mindaz az innovatív technológia, ami műhelyeikben testet öltött, megérdemli a maximális támogatást.
Az egyetemi csapat nevében Tóbiás Csaba, a BME Koeb névre hallgató csapatának műszaki vezetője villantotta fel a HORIZONT telephelyén töltött három hónap legemlékezetesebb pillanatait, és a csapat nevében őszinte szívvel köszönte meg mindazt, amit Dienstmann Tamástól és szakértő csapatától kaptak.
A köszöntők sorát a Solar Decathlon Europe szervezője részéről Vass Lajos, az ÉMI fejlesztési igazgatóhelyettese zárta, méltatva mind a versenyzők, mind a támogatók munkáját.
Ezt követően különleges és ritka pillanatnak lehettünk tanúi. Dienstmann Tamás, aki maga is szép sikereket ért el kajakversenyzőként, majd olimpiai edzőként, illetve kajak-kenu versenyek, és olimpiák szervezőigazgatójaként, a meghatottságtól könnyes szemekkel adta át egyik féltve őrzött, hazánkban egyedülálló kincsét, az 1976-ban a kenusok részére készített színezüst emlékérmét Wichmann Tamásnak 50 éves barátságuk emlékére.
A világhírű sportoló ezt követően tanúbizonyságát adta annak, hogy eredeti – szakács – szakmáját is magas szinten műveli, a gulyás rövid idő alatt megfogyatkozott, ami nem is csoda, mert olyan ellenállhatatlanul finomra sikeredett, hogy a legtöbben kétszer-háromszor is vissza-visszatértek a jókora kondérhoz. A finom falatok mellé jól esett néhány korty ital is, de még jobban a jóízű beszélgetések a kisebb-nagyobb csoportokba verődött már-már baráti társaságokban.

Solar Decathlon a szponzor szemével
– Mindig fontosnak tartottuk a jövő generációjának támogatását, csakúgy, mint a folyamatos innovációt, a technológiai újítások melletti elköteleződést – kezdte a BME-s csapattal közös történetüket Dienstmann Tamás. –Nem volt kérdés, hogy igent mondjunk-e az Egyetem felkérésére főszponzorként és szakmai támogatóként. Ennek keretében társaságunk biztosította a BME házának vázszerkezetét, melyhez közel 6000 kg hidegen hengerelt, és 4000 kg melegen hengerelt acélt használtunk fel. Több mint százórányi szakmai támogatást nyújtottunk mérnöki egyeztetések, konzultációk során, összesen 58 diák szakmai felkészülését, munkavédelmi oktatását biztosítottuk, és nem utolsó sorban felelősséget vállaltunk azért, hogy a fiatalok a lehető legnagyobb biztonságban végezhessék el feladataikat.
– A ház megépítéséhez telephelyünk egy tekintélyes részét is felajánlottuk, 500 m2 betonozott, sík területet, illetve a mellette lévő 250 m2-es oktatóműhelyünket minden berendezési tárgyával, gépekkel, szerszámokkal. Ezen felül a dolgozók szakmai támogatása is folyamatos volt.
– A fiatalok éjjel-nappal, váltott műszakban dolgoztak, telephelyünkön, ami a nap 24 órájában a rendelkezésükre állt. Biztosítottunk külön ebédlőt, mosdókat, és a kávéautomata korlátlan használatát. Főszponzorként összesen 9,5 millió forintra rúgott az az érték, amelyet támogatásként biztosítottunk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem csapatának. Ennél is értékesebb a számunkra, hogy az itt töltött idő alatt a hallgatók megismerték a HORIZONT technológiát, annak előnyeit, és maximálisan alkalmazni tudták azt a terveik megvalósítása során. Ezek a fiatalok az iskolapadból jöttek ide hozzánk, szerszámok, gyakorlati tapasztalat nélkül, elbizonytalanodva. A záró gulyás partin pedig már egy összetartó, egymás munkáját átlátó, megbecsülő, igazi csapatot láthattunk, akik büszkék arra, hogy a két kezük munkájával megépítettek egy lakható otthont. Mi pedig annak örülünk, hogy ezt a mi korszerű technológiánk felhasználásával tették. – mondta a főszponzor.

Kádár-kockák a XXI. század igényeire szabva
– A projektet még 2017 őszén a barátnőmmel, Horóczi Flórával együtt indítottuk el – mesél a kezdetekről Fürtön Balázs, a BME építészmérnök hallgatója. – Én voltam a csapat úgynevezett student leadere, aki a hallgatói oldalról összefogta ezt az egészet, majd később egyetemi társam, Tóbiás Csaba – ő erősáramú villamosmérnöknek tanul – vette át tőlem ezt a posztot.
– Több feladat közül választhattak az indulók – veszi át a szót Csaba, ha már úgyis róla esett szó –, és akadt ezek között kifejezetten magyaros téma is. Az úgynevezett Kádár-kockák, az 50-es évek főleg vidéken jellemző típusházainak a korszerűsítését tűztük ki célul. 800 ezer ilyen otthon van hazánkban. Úgy gondoltuk, bővítésükkel, új funkciók hozzáadásával a mai kor elvárásaihoz lehet igazítani ezeket az épületeket, növelve ily módon értéküket.
– Egy olyan modulrendszert kínáltunk, amely akár elemenként is könnyen hozzáilleszthető ezekhez a kockaházakhoz. Arra is ügyeltünk, hogy ezek az egységek megfeleljenek az ipari tömeggyártás kívánalmainak is, ugyanakkor igényre szabhatóak legyenek – fűzi hozzá Balázs.
– Az is fontos szempont volt – folytatja a koncepció ismertetését Csaba –, hogy a megoldásunk egyszerű és reális áron elérhető legyen. Így esett a választásunk a HORIZONT technológiára, mely nem csak a sorozatgyártást teszi lehetővé, de olyan professzionális rendszer, amit megfelelő iránymutatás mellett akár laikusok is képesek összeszerelni, minőségében, tartósságában pedig felveszi a versenyt a hagyományos építési technológiákkal. Amiben verhetetlen, az a gyorsasága. Szentendrén, az ÉMI telephelyén lévő „Mintaház Park”-ban az előkészített, átszállított anyagokból egyetlen nap alatt felállítottuk a mi 9x9-es kockaházunkat. Ez óriási teljesítmény, különös tekintettel a ma megszokott építőipari kivitelezési időkre. Többek között ez is döntő érv volt a HORIZONT technológia választásánál – mutat rá a támogató által nyújtott előnyökre a student leader.

Ha nincs Horizont, projekt sincs
– Emberi oldalról nézve is sokat köszönhetünk a HORIZONT-nak – egészíti ki a történetet Balázs. – Másfél évnyi munkát követően elakadtunk, kérdésessé vált, hogy tovább tudunk-e menni. Dienstmann Tamás, meghallgatva minket, úgy tekintett a Solar Decathlonra, mint a modern házépítők olimpiájára, és jó edzőként azonnal lelket öntött „csapatába”. Nemcsak, hogy elvállalta a főszponzori szerepet, a szakmai támogatást, de gyakorlatilag beköltöztünk a telephelyükre is, három hónapra az lett az otthonunk. Éjjel-nappal, váltott műszakban dolgoztunk, gyakran ott is aludtunk. Dienstmann Tamás mindvégig ott volt velünk, fogta a kezünket, tartotta bennünk a lelket. Ha ő nincs, BME-projekt se lett volna!

Öt év szakmai tapasztalat két évbe sűrítve
– Olyasmit tanulhattunk meg itt, amit az egyetemen nem tanítanak: azt, hogy bár különböző szakágakat képviselünk, mégis egy csapat vagyunk. Ha a terveket összecsaptuk, kivitelezőként a saját bőrünkön tapasztalhattuk meg ennek hátrányait. Megtanultuk azt is, hogyan kell együtt dolgozni, közös nyelvet beszélni, a két kezünkkel megépíteni, amit kitaláltunk, mindezt úgy, hogy eközben ne menjünk egymás idegeire – foglalja össze a verseny legfőbb értékeit a team műszaki vezetője.
– Megtapasztaltuk azt is, mit jelent felelősséget vállalni, amit egy cégnél dolgozva, csak évek alatt szed magára az ember: szponzorokkal tárgyaltunk, komoly pénzekről döntöttünk. Nagyon nagy kihívás volt, egy olyan lehetőség, ami az egyetemen nincs. Éppen ezért nem az számít, hogy ki, hányadik helyen végzett a versenyben – bár örömmel vállaljuk az összesített 9. helyet, Energia hatékonyság és Mérnöki tervezés-kivitelezés versenyszámokban pedig a 4. pozíciót –, hiszen mindenki győzni jött, és nyertes is lett mind a 16 csapat, akik elindultak ezen a tízpróbán, de különösen azok, akiknek megadatott, hogy csapatmunkában fel is építhessék, amit megálmodtak. – mutat rá a verseny lényegére Fürtön Balázs, a BME csapatának életre hívója.

Cseh Teréz