Új színekben folytatja a régi polgármester Tapolcán
Készülnek a következő ötéves ciklusra

Tapolca lakossága a 2019. évi önkormányzati választások alkalmával bizalmát javarészt új, civilként indult képviselőinek adta. A testület élére azonban ezúttal is Dobó Zoltán került, aki immáron szintén függetlenként, az Egységben Tapolczáért Egyesület képviseletében indult a megmérettetésen. A városvezetőt az elmúlt öt esztendőben elvégzett feladatokról, eredményekről, illetve a jövőre vonatkozó tervekről kérdeztük.

– Milyen előrelépések történtek az elmúlt önkormányzati ciklusban Tapolcán?
– A vállalásainkat maradéktalanul teljesíteni tudtuk, ezek egyike volt a helyi közlekedés megoldása. Bár nem tartozik az önkormányzat kötelező feladatai közé, de mégis fontosnak tartottuk, hogy saját kézbe vegyük, főleg az egyre inkább idősödő lakosság, valamint a kisgyermekes családok miatt. Sajátos településszerkezetünkből adódóan a város végpontjai között 7-8 km távolság van, így mindenképpen indokolt a helyi autóbusz-közlekedés biztosítása. Rig Lajos országgyűlési képviselő közvetítésével Németországból vásároltunk baráti áron 6 használt Mercedes autóbuszt, kiváló műszaki állapotban. A saját üzemeltetésű járművekkel biztosítani tudjuk a helyi buszközlekedést azt itt élők számára.
– Saját kézbe vettük a városkarbantartást is, megkezdtük az ehhez szükséges gépek beszerzését. Vállalkozók megbízása helyett mi magunk végezzük el a legtöbb városfenntartási feladatot a jövőben. A szűk keresztmetszetet a munkaerő jelenti, de bízom benne, hogy ezt is meg tudjuk oldani.
– Már-már mozgalommá fejlődött az az összefogás, amelynek eredményeként - egy kivételével - felújítottuk a város valamennyi régi polgári házának homlokzatát. Az ügy érdekében nem csak az önkormányzat, a lakóközösségek, a tulajdonosok fogtak össze, de szponzorként Tarr János, a Tarr Kft. ügyvezető igazgatója, a helyben is érdekelt kábelszolgáltató cég tulajdonosa is mellénk állt, és jelentős összeggel segítette az épületek megújítását. Még egy nagyobb homlokzat vár arra, hogy sorra kerülhessen, itt a sokféle tulajdonos – a magyar állam, magánszemélyek, gazdasági társaságok, az önkormányzat – összehívása, egy működőképes közgyűlés tető alá hozása jelenti az igazi kihívást. Amint erre sor kerülhet, és sikerül közös nevezőre jutnunk, ennek a homlokzatnak a felújítása is megtörténhet. Mindez nem csak, hogy városképi jelentőségű előrelépés, de az itt élők számára is fontos, szemet gyönyörködtető fejlesztés.
– Komoly előrelépésként éltük meg, hogy egy másfél milliárd forintos beruházás eredményeként megújult, európai szintűvé vált a szennyvíztisztító telepünk.
– Fontos számunkra az is, hogy egyre több multinacionális vállalat fedezi fel az egykori laktanya területét. Az elmúlt évek ipari konjunktúrája új betelepülőket hozott Tapolcára, főleg járműipari beszállítókat, de számítástechnikai alkatrészeket gyártó vállalatunk is van. Négy-öt ilyen nagyobb társaság működik városunkban, velük az elmúlt évek során sikerült jó viszonyt kialakítanunk.
– Bár oktatási intézményrendszerünket már nem a város működteti, állami kézbe került, mégis sajátunknak érezzük iskoláinkat, és szívesen részt vállalunk azok állagának megóvásában. A TAO forrásokra támaszkodva, Tapolca sportegyesületével – kosár-, kézilabda és futball szakosztályával – együttműködve valamennyi iskolánk tornatermét felújítottuk, új világítást, ízületkímélő parkettát kaptak, és 21. századi öltözőket alakítottunk ki. Emellett rendbe tettük a városi sporttelepet is. Közel 500 millió forintot fordítottunk sportfinanszírozásra, sport célú fejlesztésekre az elmúlt ciklusban. Jutott ebből mezekre épp úgy, mint labdára, utazásra, az edzői bérekre, egy kisbusz beszerzésére, és még sok egyébre.
– Jelentős előrelépésként éltük meg – lévén Tapolca egy 12 ezer fős kisváros -, hogy két új társasházzal gyarapodtunk. Egy régi épületet bocsátottunk az építőipari vállalkozó rendelkezésére, és a romos házért cserébe az elkészült 34 lakásból hármat az önkormányzat visszakapott.
– A megújult termálfürdőnket 2016 óta élvezhetik az itt élők, illetve az ide látogatók. A város maga üzemelteti a büfét, mely szép bevételt termel, hozzájárulva ezzel a létesítmény működtetéséhez, az önkormányzat által biztosított évi 50 millió forintnyi támogatáshoz.

– Tapolcán a turizmus meghatározó tényező. A Tavasbarlangon, illetve más helyi turisztikai látnivalókon túl milyen rendezvényekkel igyekeznek idevonzani az érdeklődőket?
– Több unikális eseménynek is otthont ad városunk, ezek egyike a NOHAB Találkozó, azaz NOHAB mozdonyok és azok rajongóinak randevúja. Az ország valamennyi – összesen nyolc – ilyen típusú lokomotívja megjelenik ezen a különleges összejövetelen.
– Hasonló kuriózum kétévente a nemzetközi Ikarus találkozó. Minden páros évben Tapolca ad otthont az Ikarus buszok seregszemléjének, míg a páratlan esztendőkben az „NDK” – ahogy a szervezők határon innen és túl nevezik a németországi helyszínt. Mindez nem véletlen, hiszen az egykori NDK-ban volt még jelentős kultusza a magyar gyártású Ikarusoknak. 50-60, gyári állapotra helyreállított autóbusz-csoda várja a rajongókat mindkét helyen.
– Pisztráng fesztiválunk is egyedülálló a maga nemében. A gasztronómiai és kulturális eseményt rendszerint minden év októberének első hetében tartjuk, kivéve, ha ez egybe esik az aradi vértanúkra való megemlékezéssel. Ilyenkor egy héttel előbbre hozzuk a környék boraira, és a Tapolcán nevelt pisztrángokra és az igényes zenére épülő fesztivált.

– Újabb öt esztendő áll önök előtt Tapolca fejlesztésére. Milyen tervek körvonalazódtak már?
– Szeretnénk egy helyre, egy új rendelőközpontba összehozni a gyerekorvosainkat. Négy gyermek szakorvossal is büszkélkedhetünk, ami manapság ritkaságnak számít egy ilyen kisvárosban. Közülük ketten pulmonológusok, az egyikük pedig neonatológiai szakvizsgával rendelkezik. Két egymás melletti szakrendelőt szeretnénk kialakítani a megfelelő kiszolgáló helyiségekkel, parkolóval, játszótérrel.
– Egy diagnosztikai központra is nagy szükségünk lenne – az országban sok helyütt létrejöttek ilyenek magánberuházásként, van rá igény, mivel az egészségügyi rendszerben gyakran hónapokat kell várni egy-egy vizsgálatra. A tapolcaiak jelentős része jelenleg Keszthelyre jár, hajlandó megfizetni a magánklinikát, csakhogy mielőbb hozzájusson a diagnosztikai ellátáshoz. Bízunk benne, hogy találunk befektetőt, aki Tapolcán is létrehozna egy hasonló központot.
– Az egészségügy, a kórház helyzete az egész várost foglalkoztatja. Az egykor jól működő egészségügyi komplexumból ma már csak az egynapos sebészet maradt, szeretnénk, ha legalább ezt meg is tudnánk tartani.
– A termálstrandunk továbbfejlesztését is tervezzük, a több kisebb medence mellé egy nagyobbat kívánunk építeni, mely a sportolásra, úszásra, vízilabdára is alkalmas lenne.
– Ugyancsak sokakat érintő probléma városunkban a lakhatás. Nincs elegendő lakás, kiadandó albérlet. Ami van, éppen ezért nagyon drága. Nagyon várunk ennek feloldására egy bér-, vagy szociális-lakásépítési, illetve munkásszálló-építési programot a kormányzattól. Mert ahol az ipar jól működik, nagy probléma a munkaerőhiány, amit valamilyen módon távolabbról – akár belföldről, akár külföldről érkező munkavállalókkal – pótolnunk kell. Mindenkinek az lenne a legjobb, ha a kínálat növekedhetne, és így az árak normalizálódhatnának.

– Testvérvárosi kapcsolataik terén miről számolhatunk be?
– A már meglévő és gondosan ápolt finn (Lempäälä), a német (Stadthagen), az olasz (Este), az erdélyi (Zabola), a szlovákiai (Pozsony), illetve a magyar (Sümeg) testvérvárosi kapcsolatainkat egy török partnerrel, Çanakkale városával bővítettük. A százezer fős település nekünk nagyvárosnak tűnik, ám az ottani lépték szerint a közepes méretű helyek közé sorolható. A kapcsolatfelvételt még 2015-ben a Török Kereskedelmi Kamara indította el, egy konkrét befektetői szándék kapcsán, és ebből nőtte ki magát az együttműködés, mely a kultúra, a turizmus kölcsönös fejlesztése mellett továbbra is ígéretes lehet a gazdaság számára is.

Cseh Teréz