Asszonykézben a kormányrúd Nagyigmándon Ügyesen gazdálkodva szépen fejlődnek
Ha valakit 100%-os eredménnyel választanak meg polgármesternek, az nemcsak azt jelenti, hogy egyedül indult a választáson, hanem azt is, hogy nem akadt kihívója, hiszen bizonnyal elégedettek az emberek a munkájával. Hajduné Farkas Erika is ezért lett Nagyigmánd nagyközség első embere, immár harmadik alkalommal.
– A környék - Nagyigmánd, Dad, Bábolna - hagyományosan női vezetőt választ. Mi ennek az oka? A férfiak talán kevésbé érdeklődnek a helyi politika iránt, vagy anyáskodásra vágynak itt az emberek? – Nem tudom, hogy ennek mi lehet az oka. Amikor 2010-ben, négy ciklusnyi képviselői tapasztalattal a hátam mögött először indultam a polgármester választáson, akkor két férfi volt az ellenfelem, ám a nagyigmándiak rám szavaztak. Az elődöm is nő volt. Szerintem egy nő sokkal többet tud egy település fejlesztéséhez hozzátenni. Nem konkrétan csak azzal, hogy építkezünk, hanem a környezet kialakításában, az emberi kapcsolatok kezelésében talán jobbak vagyunk. Ezt lehet mondani akár anyáskodásnak is, de az emberek nagyon fontosnak tartják, hogy sokat beszélgessünk velük, megértsük őket, segítsünk nekik. Nyilván tanácsokat is adunk, de inkább az a lényeg, hogy legyen valaki, akinek elmondhatják a bajaikat.
– Beszéljünk akkor most az építkezésről! Honnan hova jutott el Nagyigmánd az elmúlt kilenc évben? – Szerencsés helyzetben voltam, hiszen az elődöm idejében elkészültek azok a fontos infrastrukturális fejlesztések – gáz, víz, telefonhálózat, csatornarendszer –, amire szüksége van egy településnek. Szerettük volna tovább fejleszteni Nagyigmándot ugyanolyan igényességgel, mint amilyennel az elődök. A teljesség igénye nélkül nézzük, mit is sikerült létrehoznunk! A Nagyközségi Rendelőintézet megépítése, a Magos Művelődési Ház külső, a könyvtár belső, és az autóbusz-állomás teljes felújítása, közterület figyelő kamerarendszer kiépítése, a műfüves futballpálya és a sportközpont, valamint a szabadidőpark fogadó épületének megépítése, környezetének kialakítása, és a szabadtéri színpad átépítése nagyon látványos eredményeket hozott. De ugyanilyen büszkék vagyunk a Kincseskert Óvoda felújítására, az oktatási intézmények környezetének széppé tételére, így például új kerítések és kerékpártároló építésére, az ovi-foci pálya létrehozására, a virágosításra és a parkosításra. Megvalósult a Gondozási Központ eredeti állapot szerinti felújítása is. A 2017-es év legfontosabb beruházása a tűzoltólaktanya megépítése volt. Két TOP-os beruházásról is számot adhatok. Elkészült a gyönyörű szép piacunk, és új bölcsődét építettünk, de utóbbihoz még meg kell szereznünk a működési engedélyt.
– Milyen az utak, és az önkormányzati intézmények állapota? – Az elmúlt 9 évben szinte az utak 99%-át sikerült jó minőségben leaszfaltozni, kiépítettük a csapadékvíz elvezető rendszereket is, és a járdaépítések eredményeként biztonságosabbá vált az országos közutak melletti gyalogos közlekedés. Parkoló épült az óvodához és a rendelőintézethez, a Milleniumi Parkban pedig játszótér. A községháza, az óvoda, az iskola, a művelődési ház tetőszerkezeteire pályázati forrás igénybevételével napelemeket szereltünk a villamos energiafelhasználás csökkentése érdekében. Folytattuk a község arculatát rontó ingatlanok megvásárlását, és a helyükön lakótelkeket alakítunk ki a község népesség megtartó erejének megőrzéséhez. Annak érdekében, hogy a Szendi-éri tározó a nagyigmándi közösség tulajdona maradhasson, azt is megvásárolta önkormányzatunk.
– A beruházások milyen forrásból valósulhattak meg? – Nagyrészt önerőből. Több nagyobb vállalkozás van Nagyigmándon (mezőgazdaság, élelmiszeripar, műanyagipar), így az adóerő képességünk jó. Tőlünk inkább elvonnak a hátrányos helyzetű települések javára. Nekünk úgy kell gondolkodni, hogy az adónkat megfelelően fel tudjuk használni. Mivel kevesebb az állami támogatásunk, az önkormányzati intézmények működtetését is adóból fedezzük. Próbálunk úgy gazdálkodni, hogy a pénzünkből minél több maradjon a fejlesztésekre. 2010 óta összességében mintegy kétmilliárd forintnyi beruházást tudtunk megvalósítani. Eddig azt hiszem szépen, takarékosan és ügyesen gazdálkodtunk, mert látványosan fejlődik lakhelyünk, Nagyigmánd.
– A közösségi élet milyen ma a nagyközségben? – Nagy gondot fordítunk önkormányzati és magán szinten is a helyi civil szervezetek erkölcsi és anyagi támogatására. Jó kapcsolatot ápolunk velük, így többek között az Őszikék Nyugdíjas Klub, a Harmónia Táncstúdió, a Gyermek- és Felnőtt Néptáncegyüttesek, a Kézimunka Szakkör, a Könnyűzenei Női Kórus, a Polgárőr Egyesület, a Tűzoltóság, Gazdakör, Sportkör, Igmánd SC, Horgászegyesület, Lovaskör vezetőivel, tagjaival, valamint a katolikus és református egyházak vezetőivel.
VK |