Kisebbségben kormányoz az új fűzfői polgármester
Balatonfűzfő a lehetőségek városa

A Balatonfűzfő új polgármesterét, Szanyi Szilviát terveiről, képviselőként korábban elért eredményeiről kérdeztük. Az egykori önkormányzati képviselő, a helyi turisztikai egyesület elnöke polgármesterként nincs könnyű helyzetben, hiszen kisebbségben kell irányítania városát.

– Ki vezeti ma Balatonfűzfőt? Kérnék egy rövid bemutatkozást!
– Informatikus közgazdász diplomával rendelkezem. Balatonfűzfői vagyok, ide kötnek az iskoláim, itt végeztem el az irányítástechnikai szakközépiskolát. Dolgoztam a Nitrokémia Energia Főosztályán műszerészként, programozóként, voltam titkárnő, majd a litéri gyorsindítású erőművének építkezésénél a Magyar Villamos Művek irodavezetője, végül vállalkozó lettem. A húgommal alapítottunk egy céget. Kilenc évig képviselőként dolgoztam, majd négy évvel ezelőtt elvállaltam a turisztikai egyesületünk elnöki felkérését.

– Milyen eredményeket sikerült elérnie?
– Az elmúlt tizenhárom évem a harcokról, a küzdelemről szólt, a Csillavizsgálóért, az új strandért, az új turisztikai központért. A fűzfői fövenyes strand például közösségi összefogással valósult meg, miután az önkormányzat terve kudarcot vallott. Az elnyert 160 millió forintnyi pályázati forrás mellé nem volt miből hozzátenni a 240 millió forint önerőt. A büfés vállalkozók saját költségükre építették meg az új büfésort, úgy, hogy a tulajdonjog az önkormányzaté maradt, ők pedig továbbra is bérlik a helyiségeket. Az Önkormányzat pedig 80 millió forintért építette fel a főépületet.
– Egy új turisztikai központért is lobbiztam az államtitkároknál, a minisztériumokban, hogy a 2017-es vizes VB-re érkező nemzetközi vendégeket, sportolókat ne egy fabódéban kelljen fogadnunk. Ötmillió forintot szereztem, ám a képviselőtestület elutasította azt.
– Számos, a Balaton-parton egyedülálló turisztikai attrakcióval rendelkezünk. Az említett Balaton Uszodán és a Csillagvizsgálón túl például van Bobpályánk, vannak kikötőink, és három felnőtt, valamint két gyerek szabadulószobánk. A logikai feladatos, a nyomozós mellett a harmadik egy horrorház lett, ez utóbbi kapcsolódik a Borzongás fesztiválhoz, megspékelve különféle feladatokkal: boszorkányreptetéssel, seprűdobálással - persze első-hátsó világítású szuper „boszijárgányokkal” -, kérdésekkel, pontgyűjtő lehetőségekkel. Idén a harmadik alkalommal a Bobpályával közösen szerveztük, óriási sikerrel. Minden évben egyre több a jelmezbe öltözött látogatók száma. Vérfarkasok, boszorkányok, denevérek és más mulatságos horrorfigurák lepték el az utcáinkat.
– Más, kisebb turisztikai programmal is igyekeztünk idecsábítani a látogatókat. Jó ötletnek bizonyult például a strandmozi, és a tojásfa is, amit ma már mások is átvettek tőlünk. A fákat díszítő tojásokra rákerül a látogató neve, az, hogy honnan jött, mikor érkezett. Városunk látványos színfoltjaivá váltak ezek a fák.

– Milyennek látja szülővárosát, és milyen irányba kívánja az új testület kormányozni a fűzfőiek „hajóját”?
– Balatonfűzfő a lehetőségek városa, egyfajta csomópont, ahol az útvonalak több irányból is összefutnak. Itt van a csodás Balaton, mely ezen a szakaszán meg tudta őrizni természetközeliségét. Egyre erősödő turizmusunk van, amellett, hogy bőven van még hová fejlődnünk szálláshelyek, programok tekintetében. Jelentős iparterületekkel, iparvállalatokkal, raktárakkal rendelkezünk, a bővítést azonban kizárólag környezet- és településbarát iparágakkal képzeljük.
– A kiváló adottságok ellenére visszafejlődtünk. Nincsenek üzletek, szolgáltatások, közösségi terek, nincs piac, kihaltak az utcák. Én éppen ezekre tettem ígéretet. A terveim középpontjában az eredeti állapotában megmaradt Klebelsberg népi iskola áll, melyet az Örökségvédelem nemzeti kincsnek tart. Ez egy templomiskola, két összenyitható teremmel, tanítói lakással, kápolnával. Jelenleg itt működik a turisztikai központunk is. Az önkormányzat éppen eladni készül, hogy az árából egy új orvosi rendelő épülhessen, ám a mi terveinkben annak is jutna itt hely. Magát az iskolát múzeumként üzemeltetnénk, a turisztikai iroda és a szabadulószobák mellé pedig egy kis vendéglátóegységet terveztünk, terasszal, szökőkúttal, játszóházzal. A másik épületbe kerülhetne a felnőtt és a gyermekorvosi rendelő, valamint a védőnői szolgálat, és elférne itt még egy gyógyszertár, valamint egy bankautomata is. Kívülre fedett közösségi konyhát álmodtunk meg kemencével. Itt van a vasútállomás is, az épület előtt egy park helyezkedik el, az egészet egybe nyitva egy gyönyörű közösségi teret lehetne létrehozni, és erre pályázati forrásokat is találnánk. A fiatalokat is megkérdeztük, mit szólnak a tervekhez, így az általuk kért deszkás park is bekerült a tervekbe. Aláírásgyűjtésbe fogtunk, a jelentős társadalmi támogatottságot látva az országgyűlési képviselőnket is sikerült magunk mellé állítani. Abban bízunk, hogy előbb-utóbb a testületi többség is meghajlik a városlakók akarata előtt.
– Igyekszem mindent megtenni a siker érdekében. Türelmetlen vagyok, egyszerre akarok elérni mindent, de tudom, hogy lépésről lépésre kell haladnunk, mert csak így érhetjük el a céljainkat.

-réz