FMKIK, DUIHK - Webinárium-sorozat a német piacra igyekvő exportőröknek
A Covid-19 utáni német gazdaság

Egyfajta iránytűként szolgálhat mindannyiunk, de főképp a német exportban érdekelt cégek számára a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (FMKIK) Enterprise Europe Network iroda közelmúltban elindított webinárium-sorozata.  A nyitóelőadás a német gazdaság helyzetét, a Covid-19 utáni állapotát és kilátásait mutatta be. Az online program társszervezői a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) szakértői voltak. Cikkünkben nem csak összefoglaltuk az online konferencia lényegi elemeit, de néhány régióbeli, a német exportban érintett vállalat szakértőjét is megkérdeztük, ők hogyan látják mindezt a napi gyakorlatban.

Az online konferenciát Radetzky Jenő, az FMKIK elnöke nyitotta meg, rövid köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy Heracleitos híres gondolata - „Egy ember sem léphet kétszer ugyanabba a folyóba” – nem csak, hogy helytálló századunkban is, de a Covid-járványra is értelmezhető. A vírusveszélyt átélt emberek egyike sem az, aki volt még kora tavasszal, és ez a változás a vállalkozásokat, a gazdaságot sem hagyja érintetlenül.

– Egy biztos, ha nem is ugyanabba a folyóba léphetünk bele, ha nem is ugyanaz a gazdaság vár ránk, arra továbbra is számíthatunk, hogy a német piac szereplői a magyar vállalkozások tartós partnerei lesznek, és fordítva, a hazaiakra bátran építhet a német gazdaság – mutatott rá a két ország közötti erős kapcsolatokra a Fejér megyei kamara elnöke.

Az elnöki köszöntőt követően Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs vezetője adott áttekintést a német gazdaság állapotáról, kilátásairól. Mondandóját arra az általánosan elfogadott tényre alapozta, amely szerint a magyar gazdaság számára a jól működő német kapcsolatok nélkülözhetetlenek. Dirk Wölfer az adatok tükrében arra is rámutatott, hogy Kelet-Európa legalább ennyire meghatározó a német gazdaság számára is.

– Németország 2019-ben több mint 180 Mrd euro értékben importált árut ebből a térségből, ez pedig megegyezik azzal a mennyiséggel, amit összességében Kínából és az Egyesült Államokból szerez be. A németek legfőbb kelet-európai exportőre Lengyelország, őket pedig Csehország követi, de a harmadik helyen mi, magyarok állunk, s bár a részesedésünk – a 90-es évek 1%-ához képest ma 3% - nem tűnik nagynak, de mégis jóval több, mint amit Japán vagy Írország szállít Németországba.

Hasonlóképpen a külföldi tőkebefektetések esetén is jelentős a közép-kelet-európai régió szerepe Németország számára. Összesen 108 milliárd eurónyi német tőke érkezett eddig a térségbe, ebből körülbelül 100 milliárd a V4-ekhez jutott. Ezzel körülbelül annyi német tőke került ebbe a négy országba, mint amennyi Kínába. Hazánk itt is a harmadik helyen szerepel, az éllovas lengyelek, és az őket követő csehek után. A Németországból összesen külföldre áramlott tőke 1,5%-át Magyarország vette fel. Különösen sokatmondó ez a szám akkor, ha azt is megvizsgáljuk, hogy mindez milyen ágazatokba irányul – elemezte a tényadatokat a kommunikációs vezető.

– A járműipart tekintve – mely a magyar gazdaság számára is kiemelt jelentőséggel bír – azt láthatjuk, hogy Kína, az USA és Csehország után a 4. helyet Magyarország foglalja el a német autóipari tőkeexportban. A német autóipar összes külföldi befektetéseinek 1/5-e tehát a régióba áramlott, ami körülbelül 20 Mrd eurót jelent. Mindez nem csupán az exporttermelést növeli, de ezek a befektetések ma már a német szállítási láncolatok fontos részét képezik, beintegrálódtak a német autóipari termelésbe. Többek között éppen ezért fontos számunkra, hogy milyen gyorsan tud kilábalni a német gazdaság egésze, és azon belül az autóipar a jelenlegi válságból – emelte ki Európa legerősebb gazdaságának szerepét az előadó.

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs vezetője ezt követően képet festett a német gazdaság jelenlegi állapotáról is. A legutóbbi adatokból jól látszik, hogy a németek GDP-je meredeken zuhant március végétől.
– Az első negyedév eredményei több mint 2%-kal voltak rosszabbak a tavalyi azonos időszaknál. A számok a 2008-2009-es válság első szakaszát idézik, de remélhetőleg ezúttal egy kevésbé mély és elhúzódó válságról beszélhetünk.  Európa más, a vírus által erősen érintett országai – Olasz-, Spanyol- vagy épp Franciaország –, sajnos ennél sokkal súlyosabb gazdasági károkat szenvedtek el. Számunkra örvendetes hír, hogy a kelet-európai térség számos országa – Bulgária, Litvánia, Románia és nem utolsó sorban Magyarország – eddig jóval kisebb visszaesést tapasztalt, és az első negyedévben még 2% körüli növekedést produkált – vetette össze az unió legnagyobb gazdaságainak, illetve térségünknek a helyzetét a szakértő.

Dirk Wölfer a várható kilátásokról is beszélt. A gazdaságkutató intézetek, a kormányok, a különböző gazdasági szervezetek előrejelzései annyiban biztatóak, hogy a legtöbb intézmény azt várja, hogy az idei visszaesés jelentős részét jövőre már be tudja pótolni a német gazdaság. Egy viszonylag súlyos válságidőszakot követően tehát egy gyors újraindulásra számíthatunk.
– Bár az idei év még nagyon nehéz lesz, 2021-re már a legtöbben egy erőteljes növekedést jósolnak. A munkanélküliségi mutatók a meredek gazdasági visszaesés ellenére biztatóak, ami idézi a 2009-es válságot. Most a rövidített munkaidők, a homeoffice megoldások megmentették a munkahelyeket. Az elmúlt hónapokban alig nőtt a munkanélküliség Németországban. Az állások megtartásával a lakossági keresletet is sikerült legalább részben fenntartani, ez teszi lehetővé a gyors újraindulást – vázolta a jó munkaerőpiaci megoldások pozitív eredményeit a német gazdaság szakértője.
– Két fontos gazdasági kutatóintézet felmérései szerint márciusban soha nem látott mértékben zuhant az index, mely a gazdasági-üzleti élet pillanatnyi hangulatát mutatja. Májusra azonban fordulat állt be ezen a téren, már sokkal optimistábbak a vállalkozások, sokat javultak a kilátások.
– A termelési volument illetően márciusban egész Európát egyfajta mélyrepülés jellemezte. A legsúlyosabban a feldolgozóipart, a járműipart érintette, de más ágazatok – a kereskedelem, a szolgáltatások, különösen a turizmusban tevékenykedők – is nehéz helyzetbe kerültek. Az egyre pozitívabb üzleti hangulat, a mind több lazítás a védekezés szabályain tovább erősíti a kilátásokat, növeli a termelési szintet. Ez nem azt jelenti, hogy hamarosan visszatérhetünk a korábban megszokott megrendelésszámhoz, de a zuhanás egyelőre megállt, és pozitív irányba tartunk – festette elénk a bizakodásra okot adó jövőképet Dirk Wölfer.
A német-magyar iparkamara képviselője ezt követően röviden bemutatta a német kormány gazdaságvédelmi intézkedéscsomagjának elemeit, melyek zöme a magyar megoldásokhoz hasonló volt.
Végül az előadó szót ejtett még a Németországba történő beutazás aktuális állapotáról, felhívva a figyelmet a még élő korlátozásokra, nehézségekre.

A webinárium Balogh Ilona, a Német-Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara ügyvezető-igazgatóhelyettese, az üzletfejlesztési osztály vezetőjének előadásával folytatódott. Mondandóját két főbb téma köré csoportosította: egyrészt arra a kérdésre kaptunk választ, hogy a magyar vállalkozások milyen eséllyel indulhatnak a német piacon, másrészt arra, hogy ugyanezen a piacon milyen változásokat okozott a vírus okozta járvány.
Az utóbbi kérdésre adott válaszból kiderült, hogy szerencsére a mindennapi gyakorlatban nem tapasztalhatóak nagy változások. Jól érzékelhetően lerövidülnek azonban a beszállítói láncok, előtérbe kerülnek az európai piacok, ami jó hír a németek által rugalmasnak, kreatívnak tartott magyar vállalkozások számára. Előtérbe került az online üzleti kapcsolattartás, felértékelődtek az online beszállítói platformok.
– A magyar exportőrök szemszögéből nézve a német gazdaság rendkívül stabil, kiszámítható, biztonságos piacot jelent. A földrajzi közelség, a minimális kulturális különbség is vonzóvá teszi itt a megjelenést – mondta az üzletfejlesztési szakértő, majd a pozitívumok mellett a veszélyekre is felhívta a figyelmet:

– Erős versenyhelyzetre kell számítania azoknak, akik a német piacra indulnak. Németország 16 tartománya 16 különböző adottsággal bíró, egyedi sajátosságokat mutató piac. Magyarország irányába a legnyitottabbak Bajorország, Baden-Württemberg, Észak-Rajna-Vestfália és Hessen tartománya, és idesorolnám még az egykori NDK-s területek közül Szászországot is.
A több mint húsz évnyi tapasztalattal rendelkező szakértő arra a négy pontra is felhívta a hallgatók figyelmét, amelyekre, ha figyelnek, nagymértékben elősegíthetik a piacra jutásukat Németországban.
– Mindenekelőtt tájékozódjunk az adott területről, ismerjük meg a megcélzott tartomány jellegzetességeit, igényeit, adottságait! Az is fontos, hogy építsünk megfelelő marketingstratégiát. Határozzuk meg a célcsoportot, pozícionáljuk a termékünket a német piacon! Ugyanilyen hangsúlyt fektessünk arra is, hogy megfelelő pénzügyi forrásokkal rendelkezzünk a piacra lépéshez, végül pedig fordítsunk nagy gondot a személyi háttérre, a nyelvtudásra, az üzleti kultúra megismerésére, és persze arra, hogy magunkról is megnyerő képet mutassunk a megfelelő idegen nyelvű termékismertetők, weboldalak és egyéb eszközök segítségével! – tanácsolta Balogh Ilona.

A webinárium következő előadója, Buda Csilla volt, aki a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamra által működtetett Enterprise Europe Network (EEN) iroda üzleti partnerkereső szolgáltatásait ajánlotta a résztvevők figyelmébe. Az irodavezetőtől megtudhattuk, hogy a világ legnagyobb vállalkozásfejlesztési hálózata nem csak Európában, de szerte a világon jelen van. A nemzetközi üzleti kapcsolatépítésre fókuszáló szervezet egyrészt az üzlet- és kereskedelemfejlesztés, másrészt a kutatásfejlesztés és innováció területén segít partnereket találni.
– Főbb eszközeink között szerepelnek a külföldi üzletember-találkozók, partnerkereső rendezvények, melyek ma már akár a virtuális térben is elérhetőek. Kiemelt jelentőséggel bír üzleti adatbázisunk, melynek segítségével cégre szabott partnerkeresést tudunk biztosítani, illetve online formában közzé tudjuk tenni a vállalkozások üzleti ajánlatait, idehaza a kamarai honlapokon, külföldön pedig partnerirodáink website-jain. Kiemelt hangsúlyt fektetünk online exportfejlesztő programjainkra, melyekkel az exportorientált vállalkozások piacra jutását szeretnénk segíteni. Végül online – akár kreditpontos – képzéseinkkel is arra törekszünk, hogy minél több aktuális információhoz, tudáshoz juttassuk a vállalkozásokat.
– Az EEN hazánkban 8 irodát működtet, ezzel lefedve az egész országot, Németországban pedig 37 helyen várják a kollégák az üzletembereket. Akár itthon, akár a német piacon érdemes élni ezekkel a lehetőségekkel – zárta a jó tanáccsal az online konferenciát Buda Csilla.
A webináriumi-sorozat második állomásán az exportfinanszírozás lehetőségeit tárták fel a szakértők, a harmadik alkalommal pedig a német piacon nemrégiben bevezetett új csomagolási törvény tudnivalóiról esett szó. A további előadásokról a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (www.fmkik.hu), valamint a Német-Magyar Ipari- és Kereskedelmi Kamara (www.duihk.hu) honlapja ad tájékoztatást.

Alábbi rövid interjúinkban a Közép-Dunántúlon tevékenykedő, a német piacra exportáló vállalkozások vezetői, szakértői osztják meg a témához kapcsolódó gondolataikat, saját tapasztalataikat:

Csépke Cecília,
ASG Gépgyártó Kft., kereskedelmi vezető
Az ASG Gépgyártó Kft. megalakulása óta folyamatosan bővülő kapcsolatrendszerrel alapvetően multinacionális cégek beszállítójaként működik. Erőssége a növelt folyáshatárú és kopásálló acéllemezből készült középnehéz alkatrészek, részegységek előállítása a megrendelők műszaki dokumentációjának megfelelően. Technológiai tudásunk középpontjában a különleges feltételeknek megfelelő hegesztési tevékenység áll.
A német piacra különösen speciális területre, a mobil daru üzletágba szállítjuk be termékeinket, hegesztett, megmunkált szerkezeteket gyártunk partnereinknek.
A Covid-19 járvány – ahogy a legtöbb céget – társaságunkat is érintette, beleértve német piacunkat is, ahol a partnereink áprilisban több hétre leálltak, szüneteltették a tevékenységüket, így az áruátvételt is.
Májusban szerencsére már újra éledezni kezdtek a kapcsolataink, de a német vevőink még most is csak részlegesen működnek, részmunkaidőben, vagy otthon dolgoznak. Ráadásul az előrejelzések szerint július végére, augusztusra egy újabb, 3-6 hetes leállást terveznek. Ennél messzebbre sem ők, sem mi nem látunk, nagy a bizonytalanság a közeljövőt illetően.
A számokat tekintve egyelőre túlságosan nagy visszaesést nem látunk, azt tapasztaltuk, hogy inkább csak időben eltolódnak a megrendelések, de visszamondások nincsenek, legalábbis a német partnereink részéről.
Más a helyzet, ha a Covid-19 hatásait általánosságban nézzük, mert mást irányba szállított termékeinknél már van, ahol tapasztaltunk jelentősebb visszaesést. A német piacainkat tekintve egyelőre bizakodóak vagyunk, amire okot adhat az is, hogy olyan speciális termékeket gyártunk a németeknek, amelyeknél a vírusjárvány – legalábbis eddig úgy tűnik –, nem volt hatással az igényekre.

Fiers András,
Fiers Mechanika Kft., tulajdonos, ügyvezető igazgató
A Fiers Mechanika Kft. 1980-ban alakult, 100%-os magyar tulajdonban lévő nyugat-magyarországi vállalkozás. Cégünk tevékenységi köre szerszámok, célgépek valamint precíziós alkatrészek tervezése és gyártása. Alapvetően a magyar piacra szállítunk, az exporthányad értékesítésünk kevesebb, mint
10%-a volt 2019-ben. Ugyanakkor célként tűztük ki a 2020-2021-es évekre vonatkozóan, hogy németországi vevőinknél bővítjük portfóliónkat, illetve a német piacon megpróbálunk új vevőket szerezni.
Örömmel hallottuk a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara közös előadásán a pozitív híreket, miszerint az idei év még nehéz lesz, de 2021-re már erőteljes növekedést jósolnak a német gazdaságban. Az is elhangzott, hogy az alkatrészgyártás iránti kereslet magas a német piacon, ami nekünk ugyancsak jó hír. Szeretnénk a jövő évre prognosztizált növekedésbe mi is becsatlakozni, ezen dolgozunk jelenleg kollégáimmal.
A járványhelyzet természetesen általánosságban cégünket is érintette, kisebb visszaesések érzékelhetőek voltak vevői oldalról, ez azonban nem a német kapcsolatainkat jellemezte. Azt mondhatom, hogy az idei év első felében német irányból nagyjából kiegyensúlyozott a rendelés-állományunk.
Most is megmutatkozott, hogy szerencsés a több lábon állás, ami nálunk stratégiánk alapját adja. Ehhez kapcsolódik a német piacon megcélzott, korábban említett vevőakvirálásunk is. Több iparágban is megjelenünk termékeinkkel, vevőkörünk kiterjedt, ez azonban nem azt jelenti, hogy hátradőlhetünk, épp ellenkezőleg, még keményebben kell dolgoznunk, hogy a jelenleg is tapasztalt villámgyorsan változó gazdasági helyzetre minél rugalmasabban tudjunk válaszokat adni.

Krisztin-Németh Eszter
Garzon Bútor Zrt.,értékesítési és marketingvezető
A Garzon cégcsoport részeként, 100%-ban magyar tulajdonú, a bútorgyártásban több mint 70 évnyi szakmai múlttal rendelkezdő társaságunk elsősorban közületi bútorok gyártásával, forgalmazásával, fővállalkozóként bútorozási projektek megvalósításával foglalkozik. A cégcsoport fő stratégiai területei: irodaházak, üzletek, egészségügyi-, oktatási- és kulturális intézmények, szállodák bútorozásai. A hazai piacon túl stabil külföldi partnerhálózat kiépítésén dolgozunk Európában és a tengerentúlon egyaránt.
Számos külföldi céggel alakítottunk ki sikeres együttműködést, melyek közül a németországi kapcsolataink kiemelkedő fontossággal bírnak. Erre a piacra több mint 8 éve gyártunk modulkonyhákat, üzletberendezéseket, valamint komplett projektek megvalósításában veszünk részt. A Garzon Bútor Zrt. árbevételének 40%-a export tevékenységből származik, ezen bevétel oroszlánrészét a németországi jelenlétünkkel érjük el.
Számunkra a német gazdaság stabil és kiszámítható piacot jelent, melyet a járványügyi körülmények sem ingattak meg. Véleményünk szerint a bútor- és építőipari szektorokban kis késéssel lesz csak érzékelhető a válság hatása, ahogy a 2008-as gazdasági válság is csak 2010-2011 környékén ütközött ki ezekben az iparágakban. Egyelőre a folyamatban lévő projektek megvalósulni látszanak, a kérdés valójában az, hogy mennyire indulnak el új kivitelezések. A bizonytalanság és óvatosság mindenképp érzékelhető, ezért természetesen visszaeséssel, a projektek határidő-csúszásaival mi is számolunk. Eddig konkrét nehézségekbe csak beszerzési tevékenységünk, valamint a külföldi projektek kivitelezései során ütköztünk, a meglévő kapcsolataink zökkenőmentesen működtek. Az év első négy hónapjában jelentős árbevétel-csökkenést tapasztaltunk, mely elsősorban nem a lemondásokból, hanem a gazdasági megtorpanásból adódó átütemezett határidőkből fakad. Bízunk abban, hogy ezt a kiesést év végéig sikerül behoznunk!
A COVID-19 járvány ideje alatt több németországi projektünk kivitelezésén dolgoztunk, melyek sikeres megvalósulásához sok segítséget kaptunk a két ország nagykövetségeitől és a területi illetékességű konzulátusoktól. A Fejér Megyei Iparkamarától is több ízben kértünk segítséget, tanácsot. Az Országos Vállalkozói Mentorprogram keretén belül egy olyan közösségnek lettünk tagjai, ahol lehetőségünk nyílt a vélemények, tapasztalatok cseréjére, mely sok esetben segített felülkerekedni egy adott nehézségen.
A járványhelyzet miatt az új nemzetközi kapcsolatok kialakítása a kiutazási korlátozások és a kiállítások törlése miatt nehézkessé vált, kizárólag online platformokon volt lehetséges. Mindezek ellenére bizakodóak vagyunk a jövőt illetően, hiszen ebben a nehéz nemzetközi helyzetben is leállás nélkül működött a termelésünk, és számos új megkeresésünk érkezett. Úgy gondoljuk, hogy a nemzetközi, és kiemelten a német piacon számos lehetőség vár cégünkre a közeljövőben. A járványhelyzet elindított egy újfajta gondolkodásmódot a bútoripari szereplőkben, a több lábon állás a működés minden területén felértékelődött. Abban bízunk, hogy a jövőben európai szinten nyitottabbak lesznek a vállalatok az új lehetőségekre, új partnerekre. A Garzon Bútor Zrt. azon dolgozik, hogy ezt a nemzetközi nyitást minden tekintetben kiaknázza.

Pordán Zsigmond,
P-Metál Kft. ügyvezető igazgató
A cég fő profilja az alumínium kokilla öntészet, alumínium öntészeti ötvözet gyártása, mely mellett további feladat- és munkafázisokat (szerszámgyártás, az öntvények megmunkálása, felületkezelése, szerelése, minőségellenőrzése spektrométerrel) is elvégzünk. 1991-ben alapított társaságunk 100%-ban magyar tulajdonban van. A hazai termelés mellett jelentős exporttevékenységet folytatunk, melynek egy része a német piacra kerül.
2020 jól indult cégünknél, az első negyedévben a korábbi évekhez képest növelni tudtuk az árbevételünket. A folytatás már kevésbé volt örömteli, mert a kialakult járványhelyzet miatt a Németországból érkezető megrendeléseink – a német partnereink forgalmának csökkenése miatt – a március-májusi időszakban mintegy 22%-kal csökkentek az első negyedévhez képest. Miután az árbevételünk mintegy 20%-át a Németországba irányuló exportunk adja, ez a csökkenés már érezhetően hatással volt forgalmunkra.
Az azóta eltelt időszak számai már megnyugtatóbbak: a harmadik negyedévre vonatkozó rendelések folyamatosan érkeznek, és reményeink szerint további csökkenéssel nem kell számolnunk. Összességében cégünket a koronavírus- járvány gazdasági hatásai súlyosan nem érintették, de kisebb mértékű visszaesés érzékelhető. A hosszabb távú kilátások egyelőre bizonytalanok, nagymértékben függ attól, hogy lesz-e a járványnak második hulláma.