A Beethoven és a Brunszvik-család története örökre összeforrt
Megújult a Beethoven Emlékmúzeum Martonvásáron

250 éve született Ludwig van Beethoven, ennek apropóján adták át a megújult Beethoven Emlékmúzeumot, valamint a Brunszvik-kert új szökőkútját Martonvásáron. A felújítás kormányzati támogatással a Pannónia Szíve Program részeként valósulhatott meg, a fejlesztéseket pedig az épületegyüttesben működő Agrártudományi Kutató Központ végezte. Az Emlékmúzeum eddigi három szobája mellé új termekkel bővült, középpontjában a Brunszvik-család és Beethoven kapcsolatával.

A zeneszerző az 1800-as években többször járt Martonvásáron, hogy meglátogassa Brunszvik Ferencet, barátját és mecénását, valamint annak lányát, Brunszvik Jozefint, akinek sokáig udvarolt. Az Emlékmúzeum erre a családi kapcsolatra helyezi a hangsúlyt, bemutatva ezzel az élet és a művészet összefonódását.

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az ünnepélyes avatón elmondta, a Brunszvik-kastély parkjában most már két múzeum van egymáshoz közel: a tavaly átadott Agroverzum Tudományos Élményközpont és a megújult emlékmúzeum, mely a zenetörténet egyik géniuszának hagyatékát mutatja be. Ez azért is különösen izgalmas, mert a zene és a tudomány szorosan összekapcsolódik, ahogy kiemelte, "a tudósok a zenében keresnek feloldódást", ennek jó példája, hogy például Bolyai János matematikus kiválóan hegedült, Werner Heisenberg fizikus pedig zongorázott.

Tessely Zoltán országgyűlési képviselő gyermekkorát Martonvásáron töltötte, s mint mondta, egyre inkább kezdte felismerni, hogy a Brunszvik-család és Beethoven szellemi öröksége olyan értéket hagyott a közösségre, amit nem elég felismerni, de óvni és védeni is kell. Követendő példának tartja azt az értékteremtő munkát, amit a Beethoven emlékmúzeum és a Brunszvik kert megújításával létrehoztak.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem segédkezett a múzeum zenei munkálataiban. Vigh Andrea, az egyetem rektora a megnyitón beszélt arról, mennyire romantikus regényekbe illő a Brunszvik-család és Beethoven kapcsolata. Bár regény nem íródott belőle, a zeneművek ajánlásai közelebb vihetnek minket ahhoz a korszakhoz, ahol zenét kizárólag élőben hallgathattak.

Beethoven a Brunszvik-család lányainak csupán tizenhat napig adott zongoraórákat, de a középső leánynak, Jozefinnek sokáig udvarolt. Nem járt sikerrel: Jozefin Joseph Deym gróffal kötötte össze az életét, de bécsi otthonukban gyakran látták vendégül a hoppon maradt zeneszerzőt. Beethoven Brunszvik Terézzel, a legidősebb lánnyal is jó kapcsolatot ápolt, támogatta tervei, vagyis az első óvodák létrehozásában, és neki ajánlotta az Op. 78 Fisz-dúr szonátát. Az egyik legismertebb Beethoven-darab, a Cisz-moll szonáta, op. 27 No. 2, vagyis a „Holdfény-szonáta” is kötődik a Brunszvikokhoz: a zeneszerző Giulietta Guicciardi grófnőnek ajánlotta, akinek édesanyja Brunszvik Zsuzsanna volt. Sokáig Giuliettát tartották egyes kutatók annak a három részből álló szerelmeslevél címzettjének, ami a „Halhatatlan kedveshez” szólt. A kutatások mai állása szerint azonban egyre valószínűbb, hogy valójában Brunszvik Jozefin a levél megszólítottja.

Szabó Tibor, a város polgármestere elmondta, jövőre lesz szintén 250 éve annak, hogy Mária Terézia Brunszvik Antalnak adományozta a martonvásári birtokot, így elmondható, hogy a város kulturális élete éppen negyed évezrede kezdődött. 2018 óta nem csupán a Brunszvik-kastély, hanem a birtok parkja is látogatható, itt helyezték el idén azt a szökőkutat, amit az Agrártudományi Kutató Központ (ATKK) közreműködésével újítottak fel.

Balázs Ervin, az ATKK főigazgatója elmondta, több, mint hatvan éve tartanak a Brunszvik-birtokon koncertet a Nemzeti Filharmonikus Zenekar közreműködésével, ám ezt a hagyományt most a pandémia miatt meg kellett szakítaniuk. Az emlékév júniustól decemberig tartó részében azonban kamarakoncertekkel, interaktív tárlatvezetésekkel, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, valamint a Martonvásár Önkormányzata által megrendezett HoldFény Fesztivállal várják a látogatókat.

Fehér Enikő