Mindenből a legjobbat, legmodernebbet szeretnék, de a falusias légkör marad!
Tatabánya tőszomszédja, Környe látványosan fejlődött az elmúlt évek során. A felújított intézményeken, átadott közösségi tereken túl mi sem igazolja jobban sikereiket, minthogy polgármesterük, Beke László 2018-ban átvehette a Magyar Önkormányzatok Szövetségének Aranygyűrű-díját, illetve hogy tavaly szeptemberben a "Magyar falu - kihívások, helyi válaszok" mottóval meghirdetett pályázatnak is ők lettek a nyertesei, elnyerték a Falumegújítási díjat. Az első helyezett privilégiuma, hogy képviselheti hazánkat az Európai falumegújítási díjért folytatott küzdelemben. A külvilág elismerését az a tény is megerősíteni látszik, hogy a lakosságszám folyamatosan nő, egyre többen szeretnének környeiek lenni.
Beke László, Környe Aranygyűrű-díjas polgármestere
- Kik és hányan lakják ma Környét, honnan érkeznek az új betelepülők? - Községünk sváb gyökerekkel rendelkezik, és ez természetesen hatással van mind a küllemére, mind kultúrájára. Az itt élők zöme az 1947-es lakosságcsere során került ide. Az európai nagyhatalmak szörnyű egyezségének következményeként a környei svábok jelentős részét kitelepítették, és helyükbe a Felvidékről - a mai Szlovákia, az egykori Csehszlovákia - határmenti falvaiból telepítettek be ott élő magyar családokat. Az elűzöttek csupán egyetlen zsáknyi vagyonukat vihették magukkal. Ezekről az időkről minden évben megemlékezünk, felidézzük a szörnyű napokat azért, hogy ne feledjük, s hogy ez a csúfság soha többé ne ismétlődhessen meg. - Környe nevét sokan az itt működő Állami Gazdaságról, vagy még inkább a későbbi Mezőgazdasági Kombinátról ismerik, mely fénykorában több mint 2200 családnak - helyieknek és környékbelieknek - biztosított megélhetést. A nagyvállalat jelenléte a lakosságszámban is megmutatkozott: 1980-ban a frissen átadott, új iskolát azonnal bővíteni kellett, annyi volt a gyerek a faluban. A 90-es évek elején a, b és c osztály is indult. - A privatizáció nem volt egy sikertörténet, legalábbis annak a 2200 embernek, akik korábban a kombinátban dolgoztak. A céget felszámolták, így Környének új perspektíva után kellett néznie. Szerencsére kiváló adottságainak köszönhetően ezt meg is találta a Tatabányai Ipari Parkhoz való csatlakozással. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata, az ipari parkot fenntartó IPH Kft. és Környe önkormányzata erős hármasfogatként menedzseli, működteti és fejleszti az ipari parkot, természetesen alkalomadtán együttműködve a kormányzattal is. - 2014 volt az első évünk, amikor az ipari parkból befolyó iparűzési adóbevételünk meghaladta a településen élők és tevékenykedők befizetett adóforintjait. Számunkra tehát ez egy sikertörténet lett, ami lehetővé teszi a fejlődésünket. A bevételeinket arra igyekszünk fordítani, hogy egy élhető, színvonalas szolgáltatásokat biztosító települést alakítsunk ki magunk körül. Azt, hogy jó úton járunk, a folyamatos lakosságszám-növekedés mindennél ékesebben bizonyítja. Míg friss polgármesterként, a 2006-ban kialakított 7 építési telket éveken át kínálgattuk, a tavalyi 25-öt pillanatok alatt elkapkodták. Jelenleg több mint 50 létrehozásán dolgozunk, de már most meghaladja a 150-et a jelentkezők száma. Nagy az érdeklődés, sok fiatal költözik ide, hála istennek, gyarapodunk, idén 4720 környeivel kezdtük meg az évet. Igyekszünk újabb és újabb területeket vásárolni, újabb építési telkeket kialakítani.
Környe madártávlatból is impozáns látványt nyújt (Fotó: Pintér Sándor)
- Mi a megfogalmazott stratégiai cél, hová, merre tartanak? - Egyfajta kettősség jellemzi a célkitűzéseinket: egyik oldalról igyekszünk az élet minden területén a legmagasabb szolgáltatási színvonalat nyújtani az itt élőknek, másik oldalról mindezt úgy szeretnénk megtenni, hogy elkerüljük a városiasodás nem kívánatos effektjeit. Olyan léptékű fejlesztéseket szeretnénk, amelyek lehetővé teszik, hogy megmaradhasson a falusias légkör. Úgy jó, ha ismerjük a szomszédjainkat, akikkel, ha összefutunk, barátként üdvözöljük egymást. - A faluról ma még az a kép él bennünk, hogy az ott élők hátrányban vannak a városiakhoz képest. Pedig ez nem mindenütt igaz. Környe már jócskán ledolgozta ezeket a lemaradásokat. Ma már több az előnye, mint a hátránya, ha valaki környei. Majdnem minden elérhető itt, amit egy város nyújtani tud. - A fejlesztéseinket természetesen az intézményrendszerünk teljes korszerűsítésével kezdtük, és azt folyamatosan tovább is építjük. Megújult a polgármesteri hivatal, a művelődési ház, a felnőtt és a gyermekorvosi rendelők, a védőnőket, az időseket szolgáló intézményeink, és új óvodát építettünk bölcsődével. - Menetközben arra is rájöttünk, hogy elsősorban a közösségi helyeinkre érdemes fókuszálnunk, mert azt tapasztaltuk, hogy ez adja a legtöbb élményt az itt lakóknak, segíti a kötődést a faluhoz. Első ízben 2007-ben, a templom előtt felállított betlehemünk mutatta meg ezt az igényt, és adta meg ezt az élményt. Jó volt családostul elsétálni odáig, és megcsodálni, örülni annak, hogy a miénk. Ezt az érzést igyekszünk minél több helyen megteremteni. Jó példa volt erre a polgármesteri hivatal körül kialakított nyitott park is, ami előtte egy zárt udvar volt, teli limlommal, most pedig egy olyan hely, ahová sok környei büszkén hozza el az ideérkező távoli ismerősét, hogy megmutathassa, milyen szép helyen él. Persze voltak aggódó hangok is: be fognak törni, ha nincs kerítés... a hivatal magára költi a pénzt... De nem nekik lett igazuk. Hasonlóképpen gondolkodtunk az óvoda építésekor is, a mellette lévő teret rendezvénytérnek megálmodva, aminek a másik oldala a plébánia, a falu legrégebbi műemléképülete, amit szintén felújítottunk. Ez a közösségi tér is számos sikeres programnak adott már azóta otthont. - A tó környékét is parkosítottuk, edzésekre alkalmas kültéri fitnesz tér várja a sportolni vágyókat, és hamarosan - helyi kezdeményezésre - egy szakaszonként jelölt futópályát is kialakítunk.
A polgármesteri hivatal körüli park kedvelt köztere lett Környének
- A tanári pályát hagyta ott a polgármesteri székért. Mennyire más ez a világ, hogyan látja mindezt másfél évtized tapasztalattal a háta mögött? Milyen értékekre helyezi a hangsúlyt településvezetőként? - Nagyon szerettem tanítani, volt idő, amikor létszámhiány miatt vissza-visszajártam az iskolába, de hamar rájöttem, hogy két lovat egyszerre nem tudok megülni. Amibe belevágok, azt igyekszem jól csinálni. Ahogy az iskolában, itt a hivatalban is emberekkel kell foglalkoznom. Úgy gondolom, fogékonynak kell lenni, ráhangolódni arra, hogy vajon mire vágynak az itt élők, mi fontos nekik? Ha ez sikerül, akkor jó dolgokat lehet polgármesterként tenni. - Az értékrend tekintetében a hagyományaink megerősítésére, megőrzésére igyekszem helyezni a hangsúlyt, arra, ami igazán környei. Olyasmire gondolok, mint például az egyházi tulajdonban lévő plébánia, amit egyéb forrás hiányában a közösségünk újított fel - a tető és a födém kivételével, mert arra még Leader pályázatból jutott támogatás -, és ennek eredményeként közösségi térként is élvezhetjük, számos programunk helyszínéül szolgál. - Mindig arra törekszünk, hogy amit létrehozunk, egyrészt hosszú távon is üzemeltethető legyen, másrészt működjön! Használják az emberek. Eddig szerencsére sikerrel jártunk, a játszóterek tele vannak, a művelődési házunk éves látogatószáma meghaladja a 25 ezret, a Közösségi és Tájház évente több mint 100 családi, céges vagy más esemény helyszíne. Olyan kisebb attrakciókra törekszünk, amelyek színesítik az itt élők mindennapjait, és amiért érdemes másoknak is idejönniük. Ilyen lesz például a kerékpárút mentén egy kis múzeumunk is, ahol a feltárt leletek alapján a római kori Környét ismerhetik majd meg a látogatók. A közelmúltban ugyancsak a kerékpárút mellett helyeztünk el három pihenőhelyet: kis beülős házikó, biciklitartó, szelektív hulladékgyűjtő, ami reményeink szerint a zöld gondolkodást serkenti.
Környe tópart - kit ne varázsolna el ez a látvány? (Fotó: Lencz Tímea)
- Sorra érkeznek az elismerések is, 2018-ban a polgármesternek járó Aranygyűrű-díj, tavaly a Falumegújítási díj - mit szóltak mindehhez az emberek? - Azt éreztem, hogy büszke ránk a falu, mert hangsúlyozom, az elért eredmények nem egy ember, nem a polgármester érdeme, én csak átveszem a díjakat. Ez egy csapatmunka, amiben benne van a teljes képviselőtestület és mindazok a környeiek, akik bele kívánnak szólni. Sőt, olykor külsősöket is megkérdezünk, legutóbb például a ludwigsburgi államigazgatási főiskola hallgatóit, akik tanulmányútjuk során megismerték településünket, és a látottak alapján kérésünkre fejlesztési és egyéb ötletekkel segítették a munkánkat. Szuper javaslatok születtek: gyógynövénykert, többnyelvű bemutatótáblák és még sorolhatnám. - A helyi kezdeményezéseknek ugyancsak örülünk, és felkaroljuk azokat. A korábban említett tó körüli futópályát például úgy fogjuk továbbfejleszteni, hogy a 3000 méteres kört jelzésekkel 100 méteres szakaszokra bontjuk. Így könnyedén mérhetőek lesznek a rövidebb távok is, kombinálhatóbbak az edzésprogramok. Ez egy apróság, de meggyőződésem, hogy sokaknak fog örömöt szerezni. - Az ipari parkban lévő cégek javaslataira is fogékonyak vagyunk. A Henkellel például két éve belekezdtünk egy profi futóverseny szervezésébe, ami hallatlanul nagy sikert aratott, több mint 200 induló volt. - Szerencsére az ipari parkban letelepedett cégek mindegyikével kiváló kapcsolatot ápolunk. Az első pillanattól részt veszünk a folyamataikban, a szerződéskötés idejére már kikristályosodik, mit tehetünk egymásért. A befizetett adóikból fejleszteni tudjuk a településünket, és ezért hálásak is vagyunk, de arra is odafigyelünk, hogy mindennek a gyümölcsét ők is élvezhessék. Éppen ezért térítésmentesen bocsátjuk rendelkezésükre - ahogy természetesen valamennyi környei vállalkozásnak, akiket ugyancsak megbecsülünk - intézményeink termeit, közösségi tereit, amit ők értékelnek is. Így tudjuk elérni, hogy magukénak érezzék a településünket. - A többi között ezért is jó a faluméret, hiszen közel vagyunk az emberekhez, az itt élőkhöz, az itt dolgozókhoz, eljutnak hozzánk az észrevételeik, javaslataik, és mi komolyan vesszük azokat. Egyetlen átkot hordozunk csupán - és a megoldásához a saját forrásunk, a saját hatáskör nem elegendő -, a rajtunk átzúduló gépjárműforgalmat. Az illetékes minisztérium és a szakma támogatását élvezzük, de az elkerülő út megépítése még valamiért mindig várat magára. Az egész térségnek rendkívül fontos ez az ügy: a lakosság mellett az ipari park cégvezetői éppúgy sürgetik, mint a környező települések polgármesterei. Nagyon várjuk a mielőbbi megépítését!
Cseh Teréz |