A támogatások, kedvezmények a valódi őstermelőket, családi gazdaságokat segítik
Őstermelők, családi gazdaságok - új, életszerű szabályozás

2021. január 1-jétől az őstermelői rendszer reformjának köszönhetően új szervezeti formákban, kedvezőbb adózási feltételek mellett dolgozhatnak az agrárgazdaság érintett szereplői. Őstermelőként, őstermelők családi gazdaságaként (ÖCSG), illetve családi mezőgazdasági társaságként (CSMT) működhetnek. Az új jogszabály értelmezéséhez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém megyei elnöke, Sövényházi Balázs segítségét kértük, aki készséggel tárta fel előttünk a részleteket.

- Az új törvényi szabályozás alapját a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara javaslata adta. Milyen előzményei vannak mindennek?
- Mintegy két évtizede változatlan működési és adózási rendszerben folytatták tevékenységüket az őstermelők és a családi gazdaságok, a szabályozás felett eljárt az idő, szükségszerűvé vált annak felülvizsgálata. Három éve a NAK-nál - a megyei szervezeteket is bevonva ebbe a munkába - elindult egy folyamat ezeknek a rendszereknek a racionalizálására. Az eredményt látva, úgy gondolom, megérte a sokévnyi erőfeszítés, a rengeteg egyeztetés. A munkában részt vett az Agrár-, a Pénzügyi és az Igazságügyi Minisztérium is annak érdekében, hogy az érintett területekre vonatkozó hazai és uniós előírásokkal összhangban lévő jogszabály születhessen.

- Alapvetően mi a különbség a három új működési forma között?
- Ezek az új kategóriák egy egymásra épülő, a fejlődés, a növekedés lehetőségét megteremtő rendszert alkotnak. Az őstermelő a klasszikus értelemben az, aki tényleg csak a konyhakertjében megtermelt fölöslegét viszi a piacra.
- Az őstermelők családi gazdasága (ŐCSG) a korábbi közös őstermelői tevékenység és a családi gazdaságok egyfajta egyesített formája. Az egymással hozzátartozói láncban álló őstermelők - legalább kettő - foghatnak össze, és tevékenykedhetnek, adózhatnak közösen ebben a formában. Egy ŐCSG-nek tetszőleges számú őstermelő lehet a tagja, de a kedvezményes adózás szempontjából a maximum négyfős gazdaságok optimálisak.
- A családi mezőgazdasági társaságok (CSMT) pedig egy új minősítési kategóriát jelent a társasági formában működő gazdaságok számára. A minősítést azon gazdasági társaság, szövetkezet, vagy erdőbirtokossági társulat kaphatja meg, amelynek tagjai egymással hozzátartozói láncolatban állnak, és kizárólag mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytatnak.

- Vegyük sorra az egyes kategóriákat! Milyen új szabályok vonatkoznak az őstermelőkre?
- Az őstermelők kétféle lehetőség közül választhatnak: tételes költségelszámolás alapján fizetik az adójukat, vagy átalányadózók lesznek. Az előbbiekre vonatkozóan nem módosultak a szabályok, az utóbbiak esetében viszont fontos és előremutató változás, hogy amíg korábban az egyes adóhatárokat összegszerűen adta meg a jogszabály, mostantól ezek a mindenkori minimálbérhez kötődnek majd. A jövőben nem lesznek tehát kőbe vésve, rugalmasan változnak, növekednek a minimálbérekkel együtt. Az őstermelőknek így az eddigi évi 600 ezer forintos, évtizedeken át fix határ helyett körülbelül egymillió forint árbevételig (az éves minimálbér feléig) nem csak adót nem kell fizetniük, de személyi jövedelemadó-bevallást sem kell készíteniük.
- A következő kategória felső határa az éves minmálbér ötszörösénél, a jelenlegi minimálbérrel számolva nagyjából 10 millió forintos bevételnél lett meghúzva, eddig adómentesen tevékenykedhetnek az őstermelők. Efölött is - körülbelül 20 millió forintig - nagyon kedvezőek a feltételek, a törvény az adómentes értékhatár fölötti rész 90%-át költségként ismeri el, csupán a 10%-ra vonatkozóan írja elő a 15%-os szja-t. A 20 millió forint az átalányadózás legfelső határa, ha az árbevétel ezt meghaladja, át kell térni a tételes költségelszámolásra.
- Példaként tehát, egy 20 millió forintos árbevétel esetében 10 millió forintig adómentességet élvez az őstermelő, a második 10 millió forintnak pedig csupán a 10%-a után kell 15% adót, azaz összesen 150 ezer forintot fizetnie. Ez rendkívül kedvező, úgy gondolom.

- Az új szabályozásban rögzítettük azt is, hogy az őstermelői tevékenységgel összefüggésben kapott támogatások nem minősülnek bevételnek, így azok adómentességet élveznek.
- Ugyancsak kedvező változás, hogy az őstermelők tevékenységi köre - összhangban a Földforgalmi törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységekre vonatkozó szabályokkal - kibővül, az árbevétel 25%-áig kiegészítő tevékenységet végezhetnek. Ezt korábban nem tehették meg. Ennek az új szabálynak köszönhetően legalizálhatóak, elszámolhatóak lesznek az alkalmi jellegű mezőgazdasági, vagy egyéb bérmunkák, vagy épp a falusi turizmusban nyújtott szolgáltatások. Eddig egy őstermelő hivatalosan csak maga végezhetett el minden munkát. Ha besegített a szomszédjának, és learatta a búzáját, azt nem tudta elszámolni, ugyanígy azt sem, ha például télen elkotorta a havat az önkormányzatot kisegítve. Akkor is gondban volt, ha egy szezonális időszakban részt kívánt venni egy többnapos vásárban, hiszen nem lehetett egyszerre a földeken, ahol szüretelni kellett, és ugyanakkor a piacon, hogy el is adja a termékét. Mostantól azonban, ha van közeli hozzátartozója, vagy alkalmazottja, esetleg szerződést köt egy diákszövetkezettel, akkor ezekhez a feladatokhoz végre segítséget vehet igénybe. Így sokkal életszerűbbé vált a szabályozás.
- Az őstermelő a jövőben a saját gazdaságában előállított alapanyagokat is feldolgozhatja - ezt korábban csak a kistermelők tehették -, tehát termékfeldolgozást is végezhet őstermelői tevékenységként, amennyiben az a kistermelői rendeletben meghatározott mennyiséget nem haladja meg. Az ebből származó árbevétele nem számít bele az előbb említett 25%-os kiegészítő tevékenységbe.

- Mit érdemes tudnunk az őstermelők családi gazdaságáról?
- Az ŐCSG egy új működési forma a közösen tevékenykedő hozzátartozók számára. Az eddigi rendszerrel, a közös őstermelői igazolvánnyal, ami most meg is szűnik, sokan visszaéltek, a kedvezőbb adózás érdekében egyesek attól sem riadtak vissza, hogy már a magzatot is őstermelőként jelentsék be. Ennek az iránynak szerettünk volna gátat vetni az új szabályozással. A kedvezményeket a ténylegesen családi méretű gazdaságoknak kívánjuk biztosítani.
- Első lépésként deklaráltuk, hogy őstermelő kizárólag a 16. életévét betöltött személy lehet. Természetesen, a már eddig megszerzett jogokhoz nem nyúltunk, tehát akik - koruktól függetlenül - ma már őstermelőként vannak nyilvántartva, továbbra is megtarthatják státuszukat.
- Az ŐCSG-ben az adózási határokat az őstermelőknél meghatározott értékek többszöröseként számíthatjuk, a kedvezményes adózás felső határa azonban nem haladhatja meg a négy főre eső összeget, vagyis a jelenlegi minimálbérhez igazodva a körülbelül 80 millió forintot. Egy családi gazdaság így tehát 40 millió forint árbevételig adómentes lesz, 80 millióig pedig mindössze 10% után fog 15%-os adót fizeti, azaz a legfelső bevételi határral számolva 600 ezer forintot.
- További előnyös változás, hogy az iparűzési adóbevallást elegendő a családi gazdaság fő tagjának beadni. Korábban ezt minden tagnak meg kellett tennie.

- A CSMT tehát egy minősítés a kritériumoknak megfelelő gazdasági társaságoknak. Mit takar ez, és miért jó a pozitív megkülönböztetést?
- A családi mezőgazdasági társaságok árbevétele már meghaladja az átalányadózásnál megszabott felső határt, így ezek a cégek már tételes elszámolás mellett, kettős könyvvitelt alkalmazva működnek. CSMT minősítést azok a társaságok kaphatnak, amelyek megfelelnek a korábban említett két feltételnek: tagjai hozzátartozói láncolatban állnak egymással, és kizárólag mező-,
erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet végeznek. Természetesen ma is vannak ilyen kft.-, zrt.-k, ők megkaphatják ezt a minősítést.
- A CSMT-k tagjai számára - ugyanúgy, mint az ŐCSG-knek - a termőföld-adásvételeknél és -haszonbérleteknél kedvező elővásárlási, illetve előhaszonbérleti lehetőségeket nyújt az új szabályozás.
- Fontos még kiemelni, hogy a gazdasági társaságokból - függetlenül a CSMT-minősítéstől - adómentesen kivehető a normatív támogatásként kapott összeg, a saját földért kapott bérleti díj, és a társaság által legalább 15 évig használt föld vételára vagy tőketörlesztése. Az ilyen módon mentesített jövedelem ugyanazon gazdaság esetén adóévenként nem haladhatja meg az 50 millió forintot.

- Milyen a fogadtatása az új szabályozásnak az érintettek részéről?
- A gazdák örömmel fogadták az újításokat, hiszen - főleg adóoldalról - számos kedvezményt biztosít a számukra, egyszerűbbé teszi az elszámolást, az adminisztrációt és a mindennapi működést. Azok már kevésbé örülnek, akik eddig a gyenge pontokra építve visszaéltek a lehetőséggel, de meggyőződésem, hogy hamarosan ők is belátják, hogy ez így egy sokkal igazságosabb rendszer lett.

Cseh Teréz