Helyzetértékelés, javaslatok az ágazat piaci pozíciójának erősítéséhez
Mire számíthat az építőipar 2021-ben?

Az építőipar egy ötéves beruházási ciklus leszálló ágába került. Az Európai Unió hétéves ciklusának pénzügyi forrásaival finanszírozott létesítményei megvalósulnak, kifutnak, a 2021-2027. közötti időszak forrásaira pedig még várni kell. A hazai önkormányzati választásokat követően az önkormányzatok építési-beruházási célú megrendelései megtorpantak, amit a COVID-19 járvány következtében megváltozott pénzügyi helyzetük romlása felerősített. A járványhelyzet második hulláma a magánberuházók fejlesztéseit is visszafogja, a lakossági megrendelések területén is fokozódik a kivárás. Egyedül a magyar állam tartotta az első hét hónapban a 2019. évben tapasztalt megrendelési szintjét, augusztus hónaptól azonban itt is csökkenés tapasztalható.

Csökkent a megrendelések száma

Az építési beruházási célú közbeszerzések (állami és önkormányzati) száma 2020. január 1 - október 31. között a 2019. év hasonló időszakának 55%-ára esett vissza, a közbeszerzési feladatok értéke pedig a múlt évinek a 75%-ára zsugorodott (adatok: a Közbeszerzési Hatóság összesítése). Nem folyik elegendő műszaki előkészítés a 2021-ben megindítható állami/önkormányzati projektek esetében, ami a járvány alatt is nagy volumenben végezhető lenne, így az év eleji élénkítés is csak késedelemmel indítható be.
Az építési ágazat megrendelései 2019. év augusztusától csökkennek. 2020. szeptember végén az építőipar rendelésállománya 16,3%-kal maradt el az egy évvel korábbitól.

Az építési ágazat 2020. évi termelési értéke január-szeptember hónapokban 2.938 Mrd Ft, ami 11%-kal kisebb az előző évi teljesítéstől. Különösen erős a csökkenés a mélyépítési ágazatban, az ún. egyéb létesítmények megvalósítása területén, ahol a termelési érték szeptember végén 20,6%-kal volt kisebb, rendelésállományuk pedig 27,6%-kal volt alacsonyabb.

A beruházási piac 2017., 2018., 2019. években megélt évenkénti 20% fölötti növekedését, és a 2020. évben várható 10% fölötti csökkenését, elfogadható üzleti kockázatok mellett az építési ágazat nehezen tudja követni.

Mire lenne szüksége az építőiparnak?

Ahhoz, hogy az építési ágazat húzó ágazat maradhasson, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) a meglévő létesítmények állagát és a szabad kapacitásokat is figyelembe véve a következőket tartja szükségesnek:
- A szennyvíz- és csatornahálózatok fejlesztését, technológiai korszerűsítését. Ezt célzó országos program elindítását.
- A városi elavult ivóvízrendszerek rekonstrukcióját, a műszaki okok miatt elfolyó vezetékes vízmennyiségek problémájának felszámolását.
- Az útépítés területén a feltételes közbeszerzési eljárások eredményeként a szerződéskötéseket és a beruházások elindítását.
- Középtávra előremutató feladatokról a vállalkozásoknak elegendő információja nincs. Fontos lenne az állami és önkormányzati beruházási elgondolások egységes felületen való követése.
- Az új építésű lakások 5%-os ÁFA-szabályainak mielőbbi közzétételét szorgalmazzuk. Szabályozási oldalról is legalább 5 éves előrelátásra van szüksége a lakáspiacnak. Ezért javasoljuk, hogy a 2022. december 31-ig jogerős építési engedélyt megkért, illetve egyszerű bejelentést megtett lakásépítések 5%-os ÁFA mellett legyenek megvalósíthatóak.
- Az újlakás-építések engedélyezési eljárásánál a további egyszerűsítések helyett a gyorsított eljárás rendjének bevezetését javasoljuk a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházási eljárási rendhez hasonlóan.
- Egy komplex lakásgazdálkodási program államilag koordinált kidolgozása indokolt, mely egyaránt foglalkozik a lakásépítéssel, a lakásfelújítással, bérlakással, üres lakások hasznosításával.
- A lakásfelújítási támogatások részletszabályairól az ÉVOSZ a piac tisztulását, a versenyfeltételek javulását is várja. Írásos szerződés, tételes műszaki tartalom, számlán keresztüli pénzmozgás irányába való lakossági megrendelői ösztönzést hoznak a bejelentett kormányzati intézkedések.
- A rozsdaövezeti fejlesztéseknél az engedélyezési eljárási rend gyorsítása, hasonlóan a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások eljárási rendjéhez - hozhat pozitív folyamatokat mindenki számára.
- A COVID-19 járvány miatti csúszások indokolják, hogy a 2021. január 1-jétől érvényes épületenergetikai előírások számonkérése a használatbavételi eljárásoknál fél évvel később, 2021. július 1-jétől lépjen hatályba.
- A beruházás-lebonyolítás területén tapasztalható fokozott állami szerepvállalással szemben a piac szereplőinek versenyét és erőteljesebb igénybevételét javasoljuk.

Új típusú ellenőrzések kellenek

Az elmúlt három év erőteljes keresletbővülésének negatív hatása, hogy sok kókler is megjelent a piacon, úgymond "felhígult" a szakma. Mindez az állami, önkormányzati megrendelői, beruházási szaktudás területén is érezhető.
Egy új típusú piaci ellenőrzés átgondolása sürgető az építésfelügyelet, a munkaügyi felügyeletek, a közbeszerzési ellenőrzések és adóügyek területén egyaránt. Az ÉVOSZ továbbra is hangsúlyozza javaslatát a NAV-hoz befutó adatok elemzésén alapuló, ellenőrzéseket megalapozó "előszűrésre", majd az ezt követő, célzott vállalkozói ellenőrzésre.
Az építési ágazatban a szakmai színvonal és a megbízhatóság növelése érdekében az ágazati növekedési program részévé kell tenni a tervezői és kivitelezői kötelező felelősségbiztosítást. Szervezeti nagyságtól és a létesítmény bekerülési értékétől függetlenül a tevékenységi jogosultság megszerzésének, a tevékenység folytatásának feltételeként javasolja az ÉVOSZ kötelező tervezői és kivitelező felelősségbiztosítás bevezetését, hasonlóan az ausztriai gyakorlathoz.
A szakmai megbízhatóság és a létesítmények előkészítési hiányosságainak elkerülése érdekében javasolja az ÉVOSZ az 500 millió Ft-ot meghaladó létesítményeknél a kötelező tervellenőrzés intézményének visszaállítását és a beruházás-lebonyolító kötelező alkalmazását.

Mire számítunk 2021-ben?

A tervező, kivitelező és lebonyolító vállalkozások egyaránt azzal számolnak, hogy a beruházási piac élénkülésére összességében 2021. év II. félévétől korábban nem lehet számítani.
Az ÉVOSZ tagszervezeteinek piaci várakozásainál leegyszerűsödtek a regionális különbségek. Nincs lényeges eltérés keletről nyugatra haladva az országban, vagy északról délre. Különbség Budapest és agglomerációs övezete, valamint az ország további térségei között jelentkezik.
A vállalkozások továbbra is szakmunkás- és mérnökhiányra számítanak. A munkaellátottság csökkenésével vidéken jelei mutatkoznak a képzetlen munkaerő-létszám csökkentésének. Budapesten a foglalkoztatottak száma október hónapban nem csökkent.
A szakmunkások átlag bruttó bére 350-400 ezer Ft között mozog, a mérnököknél a bér a felkészültség, a projekt bonyolultságának függvényében nagyobb szóródást mutat, 550-1000 ezer Ft között mozog. A vállalkozások nagy többsége 2021. évben nem, vagy csak az inflációt követő bérfejlesztést tervez a jelenlegi munkaellátottságából kiindulva.
A mikro- és kisvállalkozók munkaellátottsági várakozásai nagy szóródást mutatnak. Budapesten 2021. évre elegendő munkát remélnek, vidéken mintegy 25%-os csökkenést kalkulálnak. A közepes és országos nagyvállalkozások tervező, kivitelező és mérnöki szolgáltató területen egyaránt csökkenést látnak a jelenlegi kapacitás-lekötésükből kiindulva, 15-30% közötti nagy szóródással. A mélyépítési ágazatban ettől rosszabbak a várakozások.
Az árak tekintetében a vállalkozások egyelőre áremeléseket nem terveznek, miközben a költségeik növekednek. Költségnövekedést hozott a járványhelyzet kezelése, a bérnövelések, a háttéripari beszerzési költségek növekedése. A vállalkozások tartalékokat látnak a tervező - lebonyolító - kivitelező közötti jobb együttműködésben. A járványhelyzet ezt az együttműködést lényegesen megnehezítette.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége szakmai anyaga alapján szerkesztette:
Veér Károly