"Mindjárt jövök tanár úr, meg kell etetnem a húgomat."
A középiskolák és az egyetemek a járványügyi helyzet miatt november 11. óta online oktatátásban tevékenykednek. A szakképző intézmények ún. hibrid rendszert valósítanak meg, vagyis a gyakorlati oktatáson személyesen kell részt venni a tanulóknak, míg a többi tantárgy tudásanyagát valamilyen internetes felületet használva sajátítják el.
A nyolcadikos magyar felvételi dolgozatok utolsó feladata mindig egy adott témában írandó fogalmazás. Most arról kellett a gyerekeknek érvelést készíteni, milyen előnyei és hátrányai vannak a hagyományos és az online oktatásnak. Meglepett bennünket az a kb. 80%-os kendőzetlen állásfoglalás, hogy az a távoktatás előnye, hogy a tanárok átverésével (becsapásával, kijátszásával, eufemisztikus változat: a technikai járatlanságuk kihasználásával) könnyebb volt dolgozatot írni, puskázni, innen-onnan "átemelni" dolgokat. Így persze sokkal jobb jegyeket szerezhettek a félévi bizonyítványba, ami ugye így a felvételi táján igazán jótékony megnyilvánulás a sorstól... A kisebbség inkább felháborodott (ellenérv kategória), hogy látott, tudott ilyen magatartásról, és bosszantja, hogy míg ő gürizett minden jegyért, másnak ölébe hullott a lehetőség. Mondhatnánk, "az iskola az életre nevel" közhelyet, de tényleg ezt akarjuk, így akarjuk?

Diákfotó-napi 6-8 óra a gép előtt
A középiskolában már érettebben gondolkodnak a fiatalok. Ott is vannak persze a határaikat feszegető próbálkozók... A technikai kütyükkel kelő-fekvő ifjaknak nem épp a tanóra előtt romlik el a telefonjuk, mikrofonjuk? Amikor azt találom kérni ezek után, hogy "Akkor írd be a válaszodat a csevegésbe!", már e sértő ötlet is elég ahhoz, hogy a klaviatúrájuk is tönkremenjen rögvest. Végtelen történetek születnek arról, hogy nincs net, szakadozik, a szolgáltató karbantart (óh, a galád!), kidobott a rendszer, s mert a fokozásban is jók: be se engedett, avagy már áram sincs, és tegnap sem volt.
Nehézséget okoz persze egyidejűleg több digitális platformon jelen lenni. Gond, ha egy családban két-három iskolás korú gyerek van, s persze ott nem lehet át-átadni a képernyőt, egeret, telefont, hanem egyidejűleg kell valamilyen technikát használni, ami anyagilag nagy hátrányt jelent a famíliának. Néha a szülő is visszakéri a laptopját, tabletjét, mobilját, mert éppen tárgyalása van, vagy határidős munkája. Néhány alkalmazás nehezebben indul el mobilról, a szövegírás/szerkesztésnek pedig ez a ketyere nem barátja. Az, hogy december-januárban ingyenes lett az internet minden diáknak, tanárnak, nem túl hatékony segítség mindezekhez.

Digitális platformok
És valljuk be: mi, tanárok sem vagyunk felkészítve, felkészülve az informatikai/IKT/digitális kompetenciákkal. A fiataloknak persze nem kihívás, hogy Teams, Moodle, Discord, Zoom, vagy Kréta és egyéb felületeket használjanak a diákjaikkal, de a pedagógusok többsége nem ez a korosztály. Milyen jó lett volna, ha nyáron kapunk képzéseket, technikákat, jó gyakorlatokat! Netán a 8-10 éves lassú laptopok helyett jobb gépeket! Esetleg annak legalább halovány elismerését, hogy az első járvány időszakban helytálltunk, és most is állandóan tanulunk - magunkra hagyva, esetleg pár gyorstalpalón túl, baráti-kollegiális-diák tanáccsal a hátunk mögött -, leginkább saját kárunkon.
Mivel a végzősöknek kis csoportban érettségi felkészítőt lehet tartani gimnáziumokban és február 14-től a szakképző intézményekben, természetesen a diákok jelentkezése alapján lesznek ilyenek. Új órarend, tanár-diák utazik, tömegközlekedést használ, s mindeközben nyakunkon a járvány harmadik, legveszélyesebbnek titulált hulláma. Megnövekedett az óraszám, mert ha már ott vagyunk, tömbösített órákat tartunk. De közben annak, aki nem vállalja a jelenlétet (a tanulóknak nem kötelező a részvétel), annak "közvetítjük" az órát. Persze azoknak a tananyagáról is gondoskodni kell, akiket egyébként a "rendes" órarend szerint okítanék - számukra előre feltölteni az órai és a házi feladat anyagát (mint ahogy egyébként az összes óra anyagát/dokumentációját/rengeteg adminisztrációját) is rögzíteni kell. Ezt rendszeresen ellenőrzik. Túlterheltek, fáradtak a nemzet napszámosai a több fronton való állandó készenlétben, az örök megfelelés kényszerében.

Kréta rendszer
A 11.-es osztályomban több felmérést is végeztem. A tavalyi járványhelyzetben a csoportmunkát tartották legeredményesebb módszernek magyarból, így az órák többségét ebben a formában szerveztem, mégis volt 2 tanuló, aki úgy nyilatkozott, neki az egész időszak anyagából semmit nem sikerült elsajátítani. A munkához való hozzáállásban még a legjobbaknak is nehéz rávenni magukat, hogy odaüljenek a gép elé pontos időben, végicsinálják az órai és házi feladatokat, s még tanuljanak is önállóan. Egyik fiú úgy fogalmazott: "A tanár föladja a leckét, mi meg várjuk a csodát."
Egy fő jelezte azt, hogy kifejezetten örül a távoktatásnak, mert így nem piszkálják a többiek, mindenki más a hagyományos oktatást választaná akár holnaptól. Az persze tetszik, hogy nem kell utazni, tülekedni, nem megy el több óra fölöslegesen a reggeli-délutáni csúcsforgalomban, sőt pénzt se kell erre kiadni, de az ezáltal megnőtt szabadidő beosztása csak néhányaknak sikerült. A személyes részvételt igénylő gyakorlatot, a csoportbontásos kisebb létszámú online foglalkozásokat tartották eredményesebbnek egyöntetűen. Igen, akinél lehet összelopkodni anyagokat, annál a tanárnál csalnak - vallották be. Aki egyest ad a ctrc-ctrv beadványokra, ott csak néhány próbálkozó akad (No, igen, vannak, akik szeretnek veszélyesen élni!).
Fárasztó a gép előtt ülni naponta kb. 6-8 órát, rövidek a szünetek, pláne, ha valamilyen csúszás is van. A szülőktől nem, vagy kevés segítséget kapnak, az is inkább megértés/lelki támasz. Amiben fejlődést éreztek: kommunikáció, együttműködés. Néhányuknál ez kimerült a "Küdd má be csoportba!" frappáns felszólításban, de alakultak időszakos tanulópárok, illetve leggyakoribb az egymásnak elmagyarázás volt. Néhányan említették, hogy tanári konzultációt, korrepetálást kértek, 2 fő fogalmazott úgy, hogy a technikai problémák miatt behozhatatlannak érzi a lemaradását. A füzetvezetés, házi feladat megoldás önértékelésének átlaga 2,7-tel a leggyengébb minősítést jelentette az osztályban. Magyarázatként a fáradtságot, lustaságot, nem értést, az állandó ellenőrzés hiányát írták.
Míg egy tanulmányban azt olvastam, a legeredményesebb az online és a személyes forma vegyítése, most tanárok és diákok egyhangúlag a hagyományos oktatásra szavaznak. Amint csökken a járványveszély, irány az iskola!
Dr. Göde Andrea
Végül pár szösszenet a digitális órák hozadékából:
- Bocs tanár úr szakadozik a net! - Bocs, én pedig látom, hogy éppen melyik játékkal játszik, az jól működik ugye? (Discord jelzi, ha éppen mással foglalkozik óra közben.) - Ööööööö, elnézést!
- Várjon kicsit, épp füvet nyír a szomszéd.
- Anyaaaaa, most neeeeee. - De azt mondtam, hogy most takarítsd ki a szobád!!!!!
- Elnézést, csak a boltban voltam.
- Van mikrofonom, de nem működik. - Van jó mikrofonom, de elkopott a számítógépen a csatlakozó, hiába dugom be.
- Bocsánat tanár úr, nem kapcsolhatok kamerát, a bátyám itt ordibál.
- Mindjárt jövök tanár úr, meg kell etetnem a húgomat.
- Tanárnő, anya rám bízta a kaját, ki kell mennem megnézni egy pillanatra…Sajnos, odaégett.
- Tisztelt tanárnő! Megint beírt hiányzónak. Megkérdezhetem, miért? - Ott voltál az órán? - Mikor? - Ma. - Nem, mert Fehérvárról jöttem haza, és akkora vihar volt, hogy nem értem haza időben.
- Szép napot Tanárnő! Az oktatóm most írt, hogy jövőhét szerdán 10-12-ig tudnék menni vezetni, ami pont az irodalom órába csúszna bele. Ahogy tudok be leszek jelentkezve órára, de megoldható,hogy arra az órára ne kapjak igazolatlant? Vagy mindenképp próbáljak meg más időpontot egyeztetni? |