A Vertikál Zrt. az önkormányzatokkal való harmonikus együttműködésben hisz
Új fejezet nyílik a hulladékgazdálkodásban

Az európai politikában egyre inkább felerősödnek a hulladék-újrahasznosítással, illetve a klímaváltozással kapcsolatos kérdések. A 2016-os Hulladéktörvény módosítása a települési szilárd hulladék gyűjtésének integrációját célozta. Területileg átszervezte, nagyobb közszolgáltatási egységeket hozott létre, segítve a közszolgáltatók integrációját számuk csökkentését is. Mindez nagy előrelépést jelentett a racionalizálás irányába. A 2021 februárban elfogadott törvénymódosítás új alapokra helyezi a hazai hulladékgazdálkodási rendszert, annak továbbfejlesztését. Ennek apropóján kerestük fel régiónk legnagyobb, a témában érintett szolgáltatóját, a Vertikál Nonprofit Zrt.-t. Ferencz Kornélt, a cégcsoport igazgatóságának elnökét arra kértük, tekintsük át együtt a hazai hulladékgazdálkodás helyzetét.

- Mi volt a fő célkitűzés, miért kellett átalakítani területileg, szervezetileg a magyar hulladékgazdálkodást?
- Ez az egyik legfontosabb környezetvédelmi ágazat, ezt láthatjuk az uniós és hazai szakpolitikában és jogalkotásban is. Fenntartható és a kihívásoknak megfelelő hulladékgazdálkodási rendszerek szükségesek. Látni kell azt is, hogy az elmúlt 15-20 év az az időszak, ahol megindultak a fejlesztések és a fejlődés. Az uniós és a hazai politika is egyre nagyobb hangsúlyt helyez erre a területre, ez globálisan is igaz. Többlépcsős folyamatról beszélünk, ahol az infrastruktúra fejlesztése mellett csak akkor működtethető jól a rendszer ha figyelünk a méretgazdaságos, racionális működésre, ami persze a lakossági terhek alacsony szinten tartását is segíti. A jogalkotó ezt felismerte és a 2012. évi hulladéktörvényben ez már célként jelent meg, a 2016-os változások pedig egyértelműen az integrációra és a méretgazdaságosságra való törekvést tükrözték. Tíz évvel ezelőtt mintegy 370 közszolgáltató működött hazánkban, mára 20 régió alkotja az országos hulladékkezelési hálózatot, mindössze 28 vállalattal. Mindez megteremtette az ésszerű gazdálkodás és a hatékony fejlesztés lehetőségét. Az elmúlt 10-15 évben sok százmilliárdos beruházás történt ezen a területen: végpontok fejlesztése, hulladékgyűjtő autók, konténerek, tárolóedények, komposztálók beszerezése, melyek eredményeképp sikerült  egy fejlett közszolgáltatást kiépítenünk. Persze ezzel még közel sem vagyunk az elégséges szinten, de jelentős lépéseket tettünk a kitűzött célok eléréséért.
- Az új hulladékrégiók kialakítását a racionalitás vezérelte. Méretgazdaságos és a kapacitásokat megfelelő szinten kihasználó térségek jöttek létre, a rendező elvek között pedig természetesen a földrajzi tényezők is szerepet játszottak. Vannak olyan természetes belső határaink, ha úgy tetszik adottságaink - Balaton, Duna, Tisza - amelyek determinálják az érintett régiók kialakításának egyes szempontjait. Így ezek alapvetően hatással voltak az új területi egységek kialakítására.

- Hogyan érintette a Vertikál Nonprofit Zrt.-t a hulladékgazdálkodás átszervezése?
- Több évtizedes szakmai múlt áll mögöttünk. A társaság jogelődjét több mint ötven évvel ezelőtt, 1970-ben hozták létre, és tisztán önkormányzati struktúrában szerveződött költségvetési üzemként kezdte tevékenységét. Tehát mind a szakmai alapokat, mind pedig a struktúrákat illetően tekintélyes tapasztalatokkal rendelkezünk, ami lehetővé tette, hogy rugalmasan meg tudjunk felelni az új elvárásoknak. Az elmúlt évtizedben jelentős növekedést értünk el. Mára a cégcsoport közel 2,5 millió ember számára nyújt közszolgáltatást. Az alkalmazottaink száma meghaladja a 3000 főt.
- Esztergomtól - egy-két település kivételével szinte egybefüggő területen - egészen Bátaszékig, Mohácsig, tehát Tolna megye déli részéig szolgáltatunk. A dunántúli térség felöleli az esztergomi, bicskei, pilisi, dunaújvárosi, polgárdi, sárbogárdi, adonyi, paksi, szekszárdi gyűjtési térségeket. Mindegyik térségi önkormányzattal kölcsönös partnerségben építkezünk a hulladékgazdálkodás érdekében.
- A Duna túlpartján pedig Nógrád megyétől - Budapestet megkerülve - a Tisza vonalán lefelé haladva Makó, Hódmezővásár, Baja térségéig látjuk el a hulladékgazdálkodási feladatokat. Székesfehérvár és agglomerációja  az integráció során saját tulajdonú közszolgáltatójával építette ki lényegesen kisebb, de a rendszerbe illeszkedő régióját.

- Hol tartunk ma az uniós elvárásokhoz képest?
- Országos szinten mondhatjuk, hogy a statisztikai adatok terén középmezőnyben vagyunk. Rengeteg feladat áll azonban előttünk, annak érdekében, hogy a hazai rendszer fejlődő pályán maradjon, és a szigorú elvárásokat időben teljesíteni tudjuk.
- Az elmúlt néhány év sikere, hogy létrejött, és kitűnően működik a Közép-Duna Vidéki Hulladékgazdálkodási Rendszer. Székesfehérvár polgármestere dr. Cser-Palkovics András az elnöke, Polgárdi városvezetője, Nyikos László pedig az operatív tanács elnöke. 170 önkormányzat alkotja a társulást.
- 16 milliárd forint értékű beruházás-sorozat van folyamatban, melynek keretében Oroszlányban multifunkcionális hulladékudvar, Székesfehérváron komplex szelektív válogató, Adonyban úgynevezett RDF üzem épül. Ez utóbbi az energiahasznosításra alkalmas anyagok előállítását szolgálja majd. A háztartások oldaláról is történik előrelépés, mintegy 200.000 darab, az anyagában elkülönített gyűjtést lehetővé tevő hulladéktároló edény kerül kiosztásra. Bátran állíthatom, ha ezek a fejlesztések befejeződnek, az eddigi legfejlettebb közszolgáltatást tudjuk majd nyújtani az itt élőknek. 
- Természetesen nem csak a Dunántúl, hanem a Duna-Tisza közi fejlesztések is rendkívül fontosak, hiszen ott szintén a csoport szolgáltat. 2014-ig a homokhátsági régióban zajlottak le nagyon jelentős fejlesztések, a jelenlegi ciklusban pedig a Közép-Duna Vidéki projektet követő legjelentősebb projekt a Duna-Tisza Közi hulladékgazdálkodási fejlesztés.
- Fontosnak tartom kiemelni azonban az egyes önkormányzatok környezettudatos felelősségvállalását is. A nagyprojekteken túl több olyan jelentős partner önkormányzattal van szerencsénk közösen dolgozni, akik készek helyi, városi, települési szinten is megtenni mindent a fejlődés érdekében. A Dunántúli térségben fent említett valamennyi önkormányzatot kiemelhetném ennek kapcsán. Csak példaként említem hát  a Vertikál közszolgáltatási területéhez 2020-ban csatlakozott Bicske és térségét, valamint Paks és térségét. A kezdetektől sikerült magas szintű együttműködést kialakítani, közösen tenni a szelektív gyűjtés, lakossági edények érdekében, a közszolgáltatás fejlődő pályára állítását célozva. Természetesen a már régebbi önkormányzati partnereinkkel, mint például Polgárdival, Szekszárddal is folyamatos az együttműködés, állandó a fejlődés, újabb és újabb célkitűzéseink vannak.

- Hazánkban a begyűjtött kommunális hulladék durván fele lerakókba kerül. Hogyan változhat mindez az említett beruházások tükrében?
- A 2021. évi Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv azt a célt tűzte ki, hogy 2035-öt követően a begyűjtött települési szilárd hulladékoknak mindössze 10%-a kerüljön csak lerakókba. Ma ez valóban 50% körül van.
- Ezt a célt szolgálja a napokban elfogadott törvénymódosítás is, mely szerint a hulladékgazdálkodási feladatok hatékonyabb ellátása és koordinálása új koncessziós modellben valósul meg. Az állam által meghatározott feladatokat a hulladék összegyűjtésétől, előkezelésétől a hasznosításáig úgynevezett koncessziós társaság végzi majd, számos közreműködőt bevonva a teljesítésbe.
- 2023. július 1-jétől a koncesszor tehát kizárólagos jogot kap a feladat ellátására, ugyanakkor vállalnia kell, hogy teljesíti az Európai Unió által meghatározott, évekre lebontott hulladékgazdálkodási célszámokat, hogy elvégzi a szükséges beruházásokat, mindezt úgy, hogy eközben a lakosság terhei alacsony szinten maradnak. Mindez tehát a piaci szemléletet erősíti, amit a szakma jó döntésnek tart. A tapasztalatok rávilágítottak ugyanis, hogy a piaci, gazdasági elemeket nem szabad teljesen kivezetni a hulladékgazdálkodásból. Fontos, hogy a koncessziós modell komplex módon tekint a hulladékgazdálkodásra, a gyártástól az újrahasznosításig törekszik a körforgásos gazdaság elérésére, így haladunk afelé, hogy a hulladékra mint nyersanyagra tekintsünk, amely környezetvédelmi és piaci szemlélettel is racionális irány.

- Az Európai Unió a körforgásos rendszer mellett tette le a voksát. Mennyire racionális ez a célkitűzés?
- A körforgásos koncepció alapvetően helyi, regionális megoldásokra épül, aminek a feltételeit az új törvény már biztosítja. Ez egy teljesen újfajta szemlélet, ami komoly változásokat kíván a gazdaság, a közszolgáltatók és a lakosság részéről is. Új fejezetet nyit a hulladékgazdálkodásban. Át kell alakulniuk a gyűjtési szokásoknak, az infrastruktúrának, az eszközöknek, és a feldolgozást, a tárolást biztosító végpontoknak is.
- A hulladék elleni küzdelmet a legegyszerűbben a vásárlói szokások megváltoztatásával lehet elérni. Ha nem veszünk olyan terméket, ami hulladékot termel, vagy csak olyat vásárolunk, amit hulladékmentesen el tudunk fogyasztani, fel tudunk használni, máris nagyot léptünk előre.
- Nagy hangsúlyt érdemes fektetni az újrahasználatra. Ha új funkciót, vagy például ajándék formájában új gazdát találunk a már nem kívánatos anyagoknak, akkor azok nem kerülnek a szemétbe.
- A szelektíven gyűjtött hulladékok lehetővé teszik az újrahasznosítást is. A tény azonban az, hogy ezek rendszerint annyira szennyezettek, hogy előválogatás nélkül nem működik a folyamat. Az így kigyűjtött papír, a színre, fajtára válogatott műanyag azonban egyenesen mehet a direkthasznosítókhoz. Ezt nevezzük anyagában hasznosításnak.
- A következő szint az energetikai hasznosítás, amikor a vegyes kommunális hulladékból kiemeljük a szerves anyagokat, és ami marad, azt megfelelő méretűre darálva bálázzuk, majd termikusan hasznosítjuk. Európában nincs egységes irány, az unió mindkét megoldást preferálja, hiszen a cél a lerakástól történő eltérítés. Természetesen a termikus hasznosítás alatt nem a régimódi hulladékégetést kell értenünk. A modern technológiák mellett a hulladék energetikai, termikus hasznosítása gyakorlatilag környezetszennyezés nélkül lehetséges, így a hazai infrastruktúra ezirányú fejlesztése is megfontolandó. Jó példákat már a közelünkben is láthatunk, hiszen csak Bécsig kell kitekintenünk, ahol hosszú ideje a belvárosban működnek hipermodern hulladékégetők.
- Az uniós célok sem zárják ki a lerakást, a céljuk a minimalizálás. A hulladéklerakókat egyenlőre nem lehet teljes egészében kivezetni a rendszerből, mindig lesz egy olyan rész, ami már semmilyen más módon nem hasznosítható, így ezek helye szigorúan az ellenőrzött, szigetelt lerakókban van. 

- ...és akkor még a zöldhulladékokról nem is beszéltünk!
- Évek óta halogatjuk azt az uniós vállalásunkat, hogy beszüntetjük a kerti zöldhulladék helyben égethetőségét. Most végre megszületett a döntés, az év második felétől érvénybe lép a jogszabály, onnantól nem szabad a kertekben zöldhulladékot égetni. Persze ez azzal is jár, hogy még több szállítanivalója akad a közszolgáltatóknak.
- Az átalakulóban lévő kertkultúra ugyancsak szaporítja a feladatainkat. A hagyományos háztáji kiskerteket egyre inkább felváltják a díszkertek, ahol még nem alakult ki annak a kultúrája, hogy hogyan lehet hasznosítani a kerti zöldhulladékot, illetve milyen módon lehet ezzel táplálni a talajt. Ezen a téren is sok teendőnk van még. Különféle projektek keretében el kell érnünk, hogy a kerttulajdonosok megértsék és elfogadják, nekik is az a legjobb, ha a keletkezett lombhulladék ott helyben komposztálódik, ha azt kezelés után visszaforgatják a talajba.
- Ugyanilyen komoly kihívást jelent az is, hogy a mezőgazdasággal megtaláljuk az összhangot zöldhulladék kérdésében.

- Hogyan lehet több száz település egyedi igényeinek megfelelni, összhangot teremteni?
- Meggyőződésem, hogy a siker titka az, ha a folyamatainkba, a döntéseinkbe maximálisan bevonjuk a partnereinket, a helyi önkormányzatokat. A szolgáltatási területünkön a tulajdonosi struktúrát illetően megpróbálunk egy egyensúlyi állapotot fenntartani. Fontosnak tartjuk, hogy legalább térségi szinten legyen ráhatásuk a közszolgáltatók működésére. Az önkormányzatok egy része tulajdonosként is jelen van, beleszólhat a cégcsoport életébe, más testületek pedig a társaság felügyelő bizottságába delegált képviselőiken keresztül tudják érvényesíteni az érdekeiket.
- Társaságunk közel húsz önkormányzat többségi tulajdonában van,  partnervállalkozásaink is az adott térség önkormányzatainak többségi tulajdonában állnak. A kistelepüléseken és a nagyvárosokban is igyekszünk megkeresni az együttműködés lehetőségét, a településekkel szoros kapcsolatot tartunk, és mindig kikérjük a véleményüket. Kölcsönös érdekünk, hogy a lakosság elégedett legyen a közszolgáltatóval.
- Minden téren igyekszünk figyelmes partner lenni. Rendszeresen részt veszünk például a helyi rendezvényeken. Öko-sátrainkban teszteket lehet kitölteni, a gyerekjátszókat alakítunk ki. Interaktív módon próbáljuk megszerettetni, a mindennapokba becsempészni a korszerű hulladékgazdálkodás elveit.
- Hasonló módon működünk együtt az oktatási rendszer szereplőivel is. Osztályfőnöki órákat, kiselőadásokat tartunk minden szinten, az óvodától az egyetemekig.
- Ha az önkormányzatok valamilyen kéréssel fordulnak hozzánk, lehetőségeink szerint igyekszünk abban segítségükre lenni. Ami nekik probléma, az nekünk is az. Oda-vissza működik a segítségnyújtás, legyen szó egy illegálisan lerakott hulladék elszállításáról, egy falunapi rendezvény megszervezéséről, a határ közös kitakarításáról vagy egy TE SZEDD akció lebonyolításáról, mi mindenben igyekszünk partnerként megjelenni.
- Szívünknek kedves példaként említhetem legutóbbi ilyen akciónkat, melynek keretében székhelyünkön, Polgárdiban építettünk meg egy húszmillió forint értékű játszóteret, támogatva ezzel az önkormányzatot, illetve az itt élőket, a gyerekeket. Mert nem csak a gondjainkat szeretnénk megosztani, hanem a közös örömökben is szívesen osztozkodunk.

Cseh Teréz