Az Európai Unió új, még szigorúbb karbon-kibocsátási célokat tűzött ki 2050-ig

A legújabb Európai Uniós klímacélok megvalósulása érdekében a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara "Karbonsemlegesség, hogyan érhető el 2050-ig?" címmel szakmai fórumot szervezett a Gazdaság Házában. A témáról Dr. Nemes Csaba, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal főosztályvezetője tartott előadást.

Az EU által kitűzött energiahatékonysági célok elérése a magyar vállalatokat, intézményeket is érinti, melyhez az energiakereskedők és a felhasználók hatékony együttműködésére van szükség. Dr. Nemes Csaba előadásában kiemelte, az európai klímarendelet fenntartható gazdasági növekedést fog eredményezni; munkahelyek jönnek létre; egészségügyi és környezeti előnyöket fog eredményezni az uniós polgárok számára, továbbá a zöld technológiák és az innováció egyaránt hozzájárulhat Európa globális versenyképességéhez.

Az Európai Zöldmegállapodás célkitűzése, hogy az EU tagországok karbon-kibocsátása a korábbi 40%-os tervekkel ellentétben 55%-os csökkenést érjen el 2030-ig. Az Európai Bizottság által megjelentetett Fit-for-55 elnevezésű csomag szerint 2050-re, a teljes Európai Unió el kell, hogy érje a klímasemlegesség állapotát.

Az előadó ezt követően ismertette a Magyarországon érvényben lévő 2020. évi XLIV., klímavédelemről szóló törvény részleteit, mely kimondja, hogy 2030-ig Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40%-kal csökkenti az 1990. évhez képest. A fenti dátumot követően a végső energiafelhasználás 2005. évi szintet meghaladó növekménye kizárólag karbonsemleges energiaforrásból származhat. A törvény szerint a bruttó végső energiafogyasztásban legalább 21%-os megújuló energiaforrás részarányt kell elérni 2030-ig. A jogszabály azt is tartalmazza, hogy 2050- re Magyarország eléri a teljes klímasemlegességet. Ez azt jelenti, hogy az üvegházhatású gázok még fennmaradó hazai kibocsátása, valamint elnyelése ettől az évtől kezdve egyensúlyba kerül.

Dr. Nemes Csaba kitért a magyarországi fűtési energia kérdésére is. Mint mondta, ma a fűtésre felhasznált primerenergia gázhordozó-túlsúlyos. A stratégiai terv szerint 2040-re az összetétel kedvezően változik, a villamosenergia kerül előtérbe, és új elemként megjelenhet a hidrogén is, mint energiahordozó. Ahhoz azonban, hogy ez a földgázt legalább részben kiválthassa, még számos technikai problémát meg kell oldani. A földgáz ezért egyelőre kihagyhatatlan a tervekből, hazánkban több mint 3000 háztartás fűtése erre épül.

A fórumon felmerült a kérdés: Mi szükséges a változáshoz? Az erre adható válaszokhoz számtalan eszköz áll rendelkezésünkre: a tudat- és szemléletformálás, a felhasználás csökkentése, energiahatékonyság növelése, a környezeti károk mérséklése, korszerű technológiákba való beruházás. Mindehhez számos területen van lehetőségünk változtatni: a tudatos közlekedéssel: áttérés a kerékpárra vagy tömegközlekedésre, a régión belüli szállításra való törekvéssel, a hulladék-kibocsátás csökkentésével: újrahasznosítás, kevesebb csomagolóanyag és vegyszer felhasználással, a szelektív gyűjtéssel. A vízfelhasználás terén is léphetünk: a csapadékvíz, a talajvíz hasznosításával, mérésével. Sokat tehetünk az energiafelhasználási szokások megváltoztatásával, optimalizálásával is, feltárva a veszteségeket, egyszerű méréssel figyelemmel kísérve a felhasználás mértékét.

Az Energia Hivatal szakértője külön kitért az újonnan bevezetett, úgynevezett energiahatékonysági kötelezettségi rendszerre is. Ez előírja, hogy országos szinten évente milyen mértékben kell csökkenteni az energiafelhasználást, mi az, amit abszolút értékben meg kell takarítanunk. A végső energia-leadó nagypiaci szereplők számára törvénybe foglalt megtakarítási kényszer többféleképpen is teljesíthető, de mindenképpen pénzbe kerül. A legegyszerűbb megoldás, ha árat emelnek, áthárítva a terheket a fogyasztókra - kivéve ez alól a háztartásokat, melyeket ettől törvény véd -, a befolyó többletből pedig megválthatják a kötelezettségüket.

A másik megoldás, hogy valóban megtakarítanak: saját maguk beruháznak, vagy a partnerekeit ösztökélik erre, akár anyagilag is támogatva őket. Ez utóbbi kiváló együttműködéseket hozhat tető alá, hiszen a befizetés helyett okos partnertámogató rendszer is létrejöhet, ami pozitívan képes visszahatni a vállalati kapcsolatokra, a versenyképességre.

Az előadást követően a résztvevők kérdezhettek. Az élénk érdeklődés azt mutatta, a vállalatvezetőket foglalkoztatják ezek a kérdések, keresik a legjobb megoldásokat. Dr. Nemes Csaba ebben készséggel állt rendelkezésükre, örömmel válaszolt a kérdésekre.

Cs.T.