Ki ne ismerné Magyarországon ezt a márkanevet?

Fél évszázad nagy idő, nemcsak egy ember, de egy cég életében is. A Gyermelyi tésztagyár idén ünnepli 50. születésnapját, miután 1971 szeptemberében kezdődött meg a termelés, és mára Magyarország piacvezető tésztagyártójának, legnagyobb tojástermelőjének és malomipari szereplőjének számít.

- Az első évben 4280 tonna tésztát értékesített a gyár, vagyis 50 év alatt mára megtízszereztük az eladást - emelte ki beszédében a Gyermelyi Zrt. elnök-igazgatója, Tóth Béla -. A tészta mellett lisztet és tojást is értékesítünk. Az utóbbi évtizedben cégünk dinamikusan fejlődött, amiben nagy szerepet játszottak az uniós és hazai forrásból kapott állami támogatások. A tervek szerint jövő tavasszal adjuk át a Gyermelyi Zrt. harmadik malomkomplexumát, amely 5,5 milliárd forintos beruházásból valósul majd meg.

- A mai jubileumi ünnepség apropója egy igazi magyar sikertörténet - mondta köszöntőjében dr. Nagy István agrárminiszter -. Agrárminiszterként felemelő érzés, hogy ilyen emberekre, ilyen cégekre támaszkodhatok munkám során. Mert nagyra értékeljük a magyar vállalkozások azon körének teljesítményét, amelyek évről évre a folyamatos fejlesztésben, a mennyiség mellett a minőség növelésében látják a jövőjüket. Az elmúlt 10 évben 35 milliárd forintot fordított beruházásokra a Gyermelyi Zrt. Az, hogy a cég ma már Magyarország piacvezető tésztagyártójának számít, az elmúlt 50 év építkezésének gyümölcse. Nincs hazánkban olyan ember, aki ne ismerné ezt a márkanevet, amely a természetes, jó minőségű és ellenőrzött, megbízható magyar élelmiszer nemzetközi szinonimája.

- Ahogyan Illyés Gyula fogalmazta meg egyszer: "Magyarnak lenni nem származás, hanem vállalás dolga." Külön becsülendő a Gyermelyi hozzáállása abban, hogy nem csak a fogyasztók részéről várja el a magyar termékek választásának vállalását, hanem teljes működése során törekszik a hazai forrásból való beszerzésekre. Példamutató az a zárt, kontrollált alapanyag beszerzési integráció, mely több, mint 200 búzatermelő partnerén keresztül több ezer magyar családnak nyújt biztos hátteret - zárta gondolatait Nagy István.

Horst Galli, a Gyermelyi Zrt-nek gyártási technológiát évtizedek óta beszállító svájci Bühler AG Tésztaipari üzletágának régiós vezetője elmondta: tervek szerint a jövő tavaszra elkészülő, napi 300 tonna kapacitású harmadik malom gyártási technológiáját is a Bühler AG biztosítja.

Az agrárminiszter mellett Dr. Völner Pál országgyűlési képviselő is kiemelte, hogy a Gyermelyi a pandémia idején is helyt állt. "A pánikvásárlások időszakában a cég hiánytalanul ki tudta szolgálni a fogyasztókat" - tette hozzá. Azt is hangsúlyozta, mekkora jelentősége van annak, hogy meg tudták őrizni termelési kultúrájukat, amely a mostani sikerek záloga.

Pekó László, a Co-op Hungary Zrt. igazgatósági elnöke kihangsúlyozta: a Coop és a Gyermelyi közötti kapcsolat is lassan 50 évre nyúlik vissza. "A Gyermelyi Zrt. a minőség, a környezettudatosság, a gazdák támogatásának jó példája" - tette hozzá.

Pósfai Csaba, a Gyermelyi Zrt. tésztagyár igazgatója elmondta: a legmodernebb csúcstechnológiával rendelkező, teljesen automatizált tésztagyárban ma már 118 ember dolgozik három műszakban. Két csarnokban összesen 6 gyártósor működik, melyekkel egy óra alatt 13,5 ezer kg terméket tudnak gyártani. A 13 csomagoló sor közül négyben visszazárható blokktasakos terméket állítanak elő, melyek iránt egyre nagyobb a kereslet. Jelenleg 339 tésztacikket gyártanak, idén több mint 25 újat vezettek be. Utóbbiak közül kiemelte a teljes kiőrlésű durumbúzából készült termékkört, illetve a Gyermelyi 2 tojásos durumcsaládot. A termékfejlesztéseknek köszönhetően olyan piaci szegmensekben vált versenyképes szereplővé a Gyermelyi, amelyben korábban főként olasz gyártók voltak jelen.

Káhn Norbert, a Gyermelyi Zrt. kereskedelmi igazgatója beszámolt arról, hogy az értékesítés a pénzügyi válság óta folyamatosan növekszik. A tavalyi év kiugró eredményt hozott, amiben a szerves növekedés mellett szerepet játszottak a koronavírus-járvány okozta pánikvásárlások hatásai is. 2015-ről 2020-ra meg tudták háromszorozni az exportértékesítést. A jelenleg zömében európai országokba, ezen belül is főként uniós tagállamokba irányuló kivitelét a jövőben dinamikusan növelni kívánja a cég, hiszen hazánkban már korlátozottak a piaci bővülés lehetőségei.

Veér Károly
Fotó: Mazán Tibor