A szeretet és a kultúra szigete

Szent István korában Esztergom az ország világi és lelki központja volt, innen sugárzott ki a keresztény misszió szerte az országba és mindmáig ez a város vallási és kulturális azonosságunk egyik legfőbb hordozója - mondta Erdő Péter az esztergomi bazilikában.

A bíboros, esztergom-budapesti érsek az Esztergom megyei jogú várossá nyilvánítása alkalmából, május elsején tartott szentmisén beszélt. Felidézte, hogy a középkorban az egyházi kultúra, az írásbeliség, a zenei és a művészeti élet központja volt Esztergom, majd a török uralom elől csak hazánk vallási és kulturális kincseinek egy részét sikerült megmenteni. Ami megmenekült, az a 19. században visszatért a városba.
- Ha a városban található gyűjtemények feltárják gazdagságukat az érdeklődőknek, ismét felemelheti a fejét ez a székesegyház is, mert valósággá válik az ősi felirat: Magyarország egyházainak anyja és feje - jelentette ki Erdő Péter.
- Ma gyakran félelemmel nézzük a világot - mondta a bíboros, - azt gondoljuk, hogy Krisztus üzenete csak a mi kultúránkon belül eleven, a más kultúrájú népek pedig számban és sokszor elszántságban is felülmúlnak minket, Jézus azonban mindenkihez küldi tanítványait.
A bíboros emlékeztetett arra, hogy a keresztény misszió élharcosainak volt bátorságuk teljesen más kultúrájú, félelmetesnek látszó népek közé menni. Nem gyarmatosítani, hanem csak Krisztus örömhírét továbbadni.
- Nekünk is át kell éreznünk, hogy a missziós küldetés ma is sürgető feladat, minden társadalmi környezetben és minden nép között. Ha küldetésünk van minden emberhez, és meg kell teremtenünk az igazság, a szeretet és a kultúra szigeteit, akkor Esztergomra is gondolunk - mondta Erdő Péter.
A bíboros a párbeszéd városának nevezte Esztergomot, majd azt mondta, hogy az egyházi élet itt összefonódik a kultúrával, iskolavárosként egyházmegyei és szerzetesi iskolák adják tovább a keresztény kultúra örökségét sok ezer fiatalnak.
Szólt arról, hogy a hittudományi főiskola, a szeminárium és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ugyancsak emeli az itt folyó szellemi munka rangját, majd köszönetet mondott mindazoknak, akik Esztergom megyei jogú várossá emelését lehetővé tették.
Hernádi Ádám, Esztergom polgármestere köszöntőjében értékes és áldott pillanatnak nevezte a megyei jogú városi rang elnyerését, "mely fennmarad az idők végeztéig".
- Történelmi pillanat, mely összekapcsolja a múltat a jelennel, és a jövőnek is üzen - mondta a politikus -, az ezeréves Esztergomot a megyei jogú státusz jogállásra történelmének és a kárpát-medencei összmagyarság egyik jelképeként betöltött szerepénél fogva gondolta érdemesnek a város vezetése.
A polgármester emlékeztetett arra, hogy a város több mint kilencszáz éven át megyeszékhely volt, és 2019-ben azzal az ígérettel tett esküt a település vezetésére, hogy visszaállítják Esztergom régi rangját.
Hernádi Ádám szólt arról is, a jövőben úgy kell építkezniük, hogy minden szempontból méltók legyenek a megyei jogú város rangra, és folytatniuk kell a megkezdett fejlesztéseket a város és a térség javára.
- Esztergom rangjának visszaállítása a magyarság régi adóssága - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a szentmise után - hiszen a város minden magyarnak otthona, még akkor is, ha nem tud róla.
- Ma lerójuk, amivel mi magyarok saját magunknak tartozunk - hangsúlyozta, hozzátéve: a város az elmúlt években tettekkel bizonyította, hogy nemcsak történelme teszi az egyik legfontosabb magyar várossá, hanem polgárainak szorgalma, ereje, kultúrája és hazaszeretete is.
A miniszterelnök arra is emlékeztetett, hogy a város sorsa és a magyarság történelme szétválaszthatatlanul összefonódott.
- Esztergom a mi szellemi központunk, egyben legfontosabb kapcsolatunk azzal a nyugati-keresztény civilizációval, amelynek több mint ezer éve részévé váltunk - fogalmazott Orbán Viktor.

Forrás: MTI