Szívügyük: Gárdony - riportsorozat 3.

A sorozatról: Egy kisvárosban nagyszerű élni. Nem azt mondom, hogy mindenki mindenkit ismer, de mégis emberközelibb számomra, mint Budapest, avagy egy megyeszékhely. Itt a Velencei-tó naponta változó színvilága (még az aggasztó vízszint ellenére is!) a fekete láp misztikumától a napnyugtáig, a Bika-völgy, a városszéli erdőségek. Maga a természetközeliség. De az is tetszik, hogy könnyedén vásárolhatok, akár mindegyik nagyáruházat végigjárva, vagy épp a helyi árusok portékái közt keresgélve. Tudják a Lottózóban: gyűjtöm a különleges 50-eseket, s mindig félretesznek egyet-egyet nekem. A buszmegállóban reggelente köszönünk egymásnak, a barátokkal válogathatunk a kulturális programok közt, jókat pingpongozhatunk, betérhetünk a Katlanba egy játékra, teljesíthetjük a Tízpróba kihívásait. No és mindig történik valami a dinnyési Hagyományőrzőben, vagy épp Agárdra érdemes átruccanni egy koncertre, fesztiválra. Az egyes események mögött mindig ott látom az önzetlen támogatókat. Olyan vállalkozók ők, akik nemcsak a településen élnek és dolgoznak, s a munkájukkal járulnak hozzá az ellátáshoz, városszépítéshez, fejlesztésekhez, szolgáltatások színvonalához, hanem anyagilag is támogatják egy-egy rendezvény létrejöttét, díjazását, vagy éppen a város kapcsolatait, presztízsét erősítik, valami maradandó értéket teremtve, közösséget építve. Róluk, szól ez a sorozat. A szememben ők az igazi lokálpatrióták.

A Teker-család tagjai Zichyújfaluból származnak. A fiúk sorsa azonban úgy alakult, hogy sokáig Agárd-Gárdony lett a lakóhelyük, tevékenységük színtere, és meghatározó személyiségek lettek szűkebb-tágabb környezetükben.
Teker Istvánt nem is így ismeri a kisváros, hanem a Kemencés Teki említő- és szólítónéven.
"Minden napunk fénypontja Teki finom lángosa!" - mondja a közismert szlogen, s valóban, aki egyszer megkóstolta a különleges kenyérlángost, az máskor is szívesen fogyasztaná...

Az Agrokomplexhez kötődés a környékben élők életét nagyban meghatározta, hiszen nemcsak munkahelyet teremtett, de a dolgozók letelepedését is hathatósan segítette azzal, hogy a hajdani kukoricást építési telekként kiosztotta. Így került ide Teki 1985-ben mint a cég csomagoló csoportvezetője. 2013-ban azonban megszűnt a munkahelye, s az 50 év fölöttiekért már egy cég sem kapkod.... Jól jött akkor, hogy a 2009-től tartó hobbi kemenceépítéssel már kialakult egy baráti kör, amit azóta is az együttműködés jellemez.  A 2014-es kb. 400 főt mozgósító dinnyési országos, sőt a szlovákok révén nemzetközi találkozó a közösségi élmény mellett hatalmas presztízst is hozott a szakmában! A sütés-főzés, a műsor után a szerény matracokon aludtunk, mindenki mindenkit megvendégelt. Mámorító élményt jelentett ez a pár nap. Azóta is találkozunk Márton napkor, augusztus 20-án munka jelleggel, farsangkor pedig egymás megtisztelése és a jó hangulatú szórakozás miatt. A beöltözésre és a műsorra heteken át készülnek a csoportok, igazi baráti szerveződések születnek.

Azért az első időszak embert próbáló volt. 2014-ben még a könyvelőm, s az engedélyt kiadó hölgy is óvott: "Ez a vállalkozás nem tud eltartani még egy embert sem" - mondták. Nekem is sírhatnékom volt, amikor azt láttam, hogy alig tudunk értékesíteni, s már a 0-ás mérleg jó eredménynek számít. A második évben több termékkel és a saját limonádéval robbantunk be a piacra, s megfordítottuk a trendet. Az olajon lángos helyett a kemencés lángos lett a sztár! Áldom annak a néninek a nevét, aki sütni hozta hozzám a tésztáját, s megkóstoltatta velem, mert olyan finomat még életemben nem ettem. S innen jött az ötlet, a küldetés, hogy egy régi ízvilágot hozzunk vissza az embereknek. Megtanultam persze a receptet, a fejemben van. Nincs az leírva, még a feleségem se tudja. Majd a gyerekeimnek biztos átadom. Andris fiam villanyszerelő. A sütésben is otthonosan mozog, most éppen az üzlet áttelepítésében segít, mert a strandról a házhoz költöztetjük a kis kuckónkat, itt fogunk árusítani. Anita lányom a pultozásban mester, és a 17 éves unokánk, Vivien is szívesen dolgozik már velünk.  Van egy csapatunk, mely rendezvénytől függően 2-6 fős visszajáró gárda. Míg az első időben vadásztuk a lehetőségeket, most már sok programot inkább lemondunk, csak hétvégén és az adventi várakozásban tartunk nyitva. Nem vagyunk már fiatalok.
Mik a helyi kedvenceink? Szerettük a parkerdei hőlégballon fesztivált - veszi át a szót Marcsi, a feleség. Ott vagyunk az időjárástól nagyon is függő Hal-vad ünnepen, a Márton-napi dinnyési finomságok világában, a karácsonyi kirakodásoknál, a testvérvárosi főzéseken. Vannak, akik újonnan fedeznek föl bennünket egy-egy programon, vagy itt a Bethlen utcában, de számos visszatérő vendég csak miattunk jön el Agárdra.

Teki és Marcsi fölsorolni se győzik a szeretett ügyeket. Jó szívvel tartanak az iskolásoknak környezetórán kenyérsütő bemutatót, az ovisok perec-tea vendéglátása már jó pár éve hagyományuk, a jótékonysági vásárra is kenyérlángost és perecet vittek, amit adomány fejében lehetett megenni, s persze a rászorulókat is segíteni. Meleg teával várták az átfázott gárdonyi tízpróbásokat az úszás-
próba után, máskor a futókat várták üdítővel. A közelmúltban ukrán családoknak vittek a termékeikből ajándékot. A dinnyési közkemence Klausz Gábor-i ötlet, melyet internetes baráti támogatással valósítottak meg hajdanán, ma már ők adnak ihletet a kezdőknek, próbálkozóknak, saját tapasztalataikat, találmányaikat is közkinccsé téve. 
Azt mondja a Teker házaspár, már nem fiatalok, de nagyon élvezik, amit csinálnak, és Teki addig akarja sütni  a kemencés lángost, amíg él!

Muszáj a legjobbnak lenni!

Teker Zoltán 1987 óta él a településen, 1998-ban építette családi házát, ahol pedagógus feleségével és két fiával lakik. Az Agárdi Kombinát 3 éve kivételével a vállalkozások világában találjuk. A forgácsolástól elég messzire tekergett az útja: 2015-ben megalapította családi cégét, a kerékpár turizmussal, kölcsönzéssel foglalkozó Tekerbringa Kft-t.
Az agárdi Balatoni úti, majd a családi háznál levő bázishely egyre szűkösebbnek bizonyult, ezért a 20. szezon után úgy döntöttek 2015-ben, az ikonikus Vadkacsa épület hasznosítására nyújtanak be pályázatot. Foglalkoznak túra-, kirándulás-, szállás- és programszervezéssel, vendéglátással. Az épületben a kerékpárkölcsönzés mellett a szerviz, az alkatrészellátás is biztosított. A füves területen lézerharcpálya, élő csocsójátéklehetőség várja a táborozókat, kirándulókat.

A fesztiválok, programok, a látnivalók Miska huszártól a Rönkvárig, a dinnyési Fertőig sok érdeklődőt vonzanak, a tókerülés meg állandó kihívás a bringások számára, amihez a kerékpárút 2013-as és 2015-ös fejlesztése nagy lökést adott. A pandémia pont kiszabadulási lehetőséget adott a bezárt világból, úgyhogy a cégnek újabb kerékpárokat kellett rendelnie a megnövekedett igény kiszolgálásához.
Zoli hisz abban, hogy a tó körüli szolgáltatókkal, kollégákkal kialakított jó kapcsolat mindenkit előre visz, így aztán önzetlenül segít a helyi erők összefogásával, s ezáltal úgynevezett programcsomagokat közvetít az érdeklődőknek. A komplex szolgáltatások nagyon népszerűek: elég, ha a tanár, a cég megbízottja annyit mond, mikor, hány fővel érkeznek, mi az elképzelésük, s a szállás-étkezés-program együttest már össze is állítják. 8 szálláshelyet töltenek meg, az étkezés megoldásában a helyi vállalkozókkal szövetkeznek. Képzett túravezetőket, idegenvezetőket biztosítanak az iskolai, céges csoportoknak, de évek óta visszatérő külföldi vendégeik is vannak, megbízójuk a svéd, a holland nagykövetség, akik akár Dunakanyar, Badacsony, Szigetköz, Balaton kerülés útvonalakat választhatnak a Velencei-tavon túl.

De agárdi-gárdonyi bringásoknak Szlovénia, Ausztria túrát is levezényelt már csapat. Az 5-6 állandó munkatárshoz szezonban végzős középiskolások, egyetemisták csatlakoznak segítőként.
A családi vállalkozás sok időt és munkát fordított arra, hogy a Vadkacsa egész évben élettel teli ház legyen. Mindig valami újdonságot kínálnak, mindig bővül a paletta. Egy éve itt kapott helyet új színfoltként a Kiskacsa fejlesztő kuckó Tekerné Izafé Anikó pedagógus irányításával. Iskolaelőkészítő és fejlesztő foglalkozások zajlanak körülbelül harminc - főleg helyi - kisgyereknek a hangulatos, gyerekbarát emeleti helyiségben. Nem csoda, ha minden apróság javult, előre lépett a szakértelemnek és az inspiráló közegnek köszönhetően!
Ez egyben egy támogató szívügy is, de hasonlóképp kedves Teker Zoltán számára az Erzsébettáborok-béli biciklis akadálypályás kitelepülés. A Gárdonyi Tízpróba kerékpár kis- és nagypróbáját nemcsak lebonyolítja a túrától a vendéglátásig csapatával, de az értékelő gálára is számos ajándékot visz, fődíjként pedig egy remek bringát ajánl föl évek óta. A legutóbbi zárón az ukrán menekültek támogatására is gondolt. A városi jótékonysági bál tombolameglepetését is az ő kerékpár ajándéka jelentette. A tekerés mellett az asztaliteniszben remekel még Zoli játékosként, szurkolóként a fehérvári hokisokat akár külföldi mérkőzésükre is elkíséri, de szívesen jár időnként Olaszországba, Inter meccsre. Arra nagyon büszke, hogy a Kék túra útvonal megtételére sok barátot és családtagot megnyert.

Mi lesz 10 év múlva? - kérdezem. Magától értetődik, hogy ezt csinálom - jön azonnal a válasz. Itt érzem magam fiatalnak, vagy legalábbis nem érzem úgy az öregséget. Ezzel ébredek, ezzel fekszem. Mindenemet rááldoztam erre az útra, végigmegyek rajta. A feleségem a Kiskacsa fejlesztővel ebben is társam, Máté fiam közgazdasági ismeretei, szervezőkészsége, problémamegoldása rengeteget segít, s talán valahogy Illés fiam pszihiátriai tanulmányai is hasznosulnak majd egyszer itt. Az ország 5 legjobb kerékpáros pihenőjébe már bekerültünk. Muszáj a legjobbnak lenni - legalábbis törekedni kell rá!

Fehérvárról is visszajár

Teker Tibor a trió harmadik tagja. Egy sporttevékenység révén kötődik ide.
Tibor pár éve székesfehérvári lakos, de évtizedekig Gárdonyban élt. Munkája nem köti a városhoz (egy budaörsi klímatechnikai cég kereskedelmi igazgatója), viszont a családi és baráti szálak mellett van még egy szívügye, amiért visszajár: a Velencei-tavi Asztalitenisz Klub - Gárdony alapítótagja. A közel 15 éve működő kis csapat az agárdi óvódában, majd a dinnyési kastélyban tartotta edzéseit, legutóbb a gárdonyi Nemzedékek Házában kaptak helyet. A jó közösség miatt a klubvezető nem keresett másik edzéshelyet Fehérváron, hanem Gárdonyban játszik hetente két alkalommal. A csapatnak téli és tavaszi házi bajnokságot szervez, és amatőr versenyeken is indul. Ebből az apropóból őt kérték fel a 2022-es gárdonyi Katlan Kupa asztalitenisz versenyének lebonyolítására, s ennek szívesen tett eleget április 30-án. Játékosként itt, az érdi, kecskeméti, agárdi, gárdonyi, székesfehérvári amatőrök mezőnyében 3. helyezést szerzett.

Dr. Göde Andrea